Tannhäuser — Wagner háromfelvonásos operája és a Wartburgi énekesverseny
Tannhäuser — Wagner háromfelvonásos opera és a Wartburgi énekesverseny teljes története: bemutató, átdolgozások, botrányok és nemzetközi sikerek részletesen.
A Tannhäuser und der Sängerkrieg auf Wartburg (magyarul: Tannhäuser és az énekesverseny Wartburgban) egy háromfelvonásos opera Richard Wagner szövegével és zenéjével. Ez volt Wagner ötödik operája. A művön 1842 és 1845 között dolgozott. A drezdai Királyi Operában 1845. október 19-én mutatták be először, Wagner vezényletével. Az opera sikert aratott. Németországban óriási népszerűségnek örvendett.
1859-ben a Tannhäuser volt az első Wagner-opera, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban bemutattak. 1861-re az operát már többször játszották Németországban, amikor Wagnert felkérték, hogy dolgozza át a művet a párizsi Opéra számára. Minden igyekezete ellenére Wagner kudarcot vallott. Nem volt népszerű. Wagner-ellenes zavargások törtek ki. Visszavonta a művet. Franciaországban csak 1895-ben vitték újra színre. Közben az opera 1884 novemberében nyitotta meg a New York-i Metropolitan Opera második évadát.
Történeti hátter és források
A libretto alapját a középkori német legenda és költészet adja: a Tannhäuser-eposz és a Wartburgi énekesverseny történetei. Wagner több középkori költőt is szereplőként használ: a darabban felbukkan Wolfram von Eschenbach, Walther von der Vogelweide és más középkori személyek. A mű központi motívuma a bűn és a bűnbánat, a földi gyönyör és a megváltás ellentéte – ezt Wagner vallásos és mitikus elemekkel ötvözi.
Szereplők és hangfajták (röviden)
- Tannhäuser – tenor: a főhős, vándorénekes, aki a Venus-hegy gyönyöreiből tér vissza
- Elsa/Elisabeth – (az opera változatától függően Elisabeth) – szoprán: a tiszta, szeretetteljes nő, aki imádja Tannhäusert
- Wolfram – bariton: a hűséges költő, aki szerelmes Elisabethbe és a híres „Esthajnal-című” áriát énekli
- Venus – mezzoszoprán: a földi szerelem istennője (Venus-hegy jelenetek)
- Hermanus (a tartományúr, Landgraf) – basszus: a házigazda, aki a Wartburgi énekversenyt rendezi
- további társas szereplők: Biterolf, Walther von der Vogelweide, énekesek, zarándokok és köznép
Rövid cselekmény (három felvonás)
- I. felvonás – Tannhäuser visszatér a Wartburg várába, de bűneivel és Venus-hegyi múltjával kitaszítottá vált. A Wartburgi énekesverseny előkészületei folynak, és a feszültség nő a szereplők között.
- II. felvonás – a verseny zajlik, a költők vitáznak a művészetről és a hitről; Tannhäuser nyíltan vall élményeiről, ami botrányt kelt. Elisabeth közben közbenjárásra készül.
- III. felvonás – Tannhäuser a bűnbánat útjára lép, zarándokként Rómába indul megbocsátásért; a végkifejlet a megváltás és áldozat témáját dolgozza fel.
Zenei jellegzetességek és fontos jelenetek
Wagner ebben az operában továbbfejlesztette a vezető motívumok (leitmotívumok) használatát, a szimfonikus kettős szerepformálást és a műfolyamatot, amely a későbbi műveit is jellemzi. Kiemelkedő pillanatok:
- A Venus-hegyi jelenet – érzéki, színes zenei ábrázolás a földi örömökről.
- Pilgrims’ Chorus (Zarándokkar) – az egyik legismertebb kórusrészlet, amely a megtérés és az együttes hit kifejezője.
- Wolfram áriája: „O du, mein holder Abendstern” – lírai, meditáló szám, amely Wolfram belső érzelmeit és az est csillagához intézett sóvárgást tükrözi.
Változatok, párizsi bemutató és fogadtatás
Wagner többször átdolgozta művét. Az 1861-es párizsi Opéra-nak szánt verziót kifejezetten a francia operaszínpad követelményeihez igazította: többek között balettelemeket illesztett be. A párizsi bemutató viszont botrányba fulladt: a balett elhelyezésével kapcsolatos szokások és a szélsőséges nézői reakciók miatt erőteljes ellenállásba ütközött, és a próbák során zavargások törtek ki. Wagner végül visszavonult, és a párizsi korai próbálkozás sikertelenné vált; ezért is tartják a párizsi 1861-es eseményt a mű egyik legismertebb „skandalumának”.
Az opera nemzetközi karrierje ellenére sem volt mindig egyformán fogadott: 1859-ben volt az első amerikai előadás, az Egyesült Államokban, míg Franciaországban csak 1895-ben vitték újra színre. Az 1884 novemberi New York-i Metropolitan Opera-ban való szereplés ismét a mű nemzetközi elismertségét erősítette.
Hatás és jelentőség
A Tannhäuser fontos állomás Wagner pályáján: kapcsolatot teremt a hagyományos opera és a későbbi „zenedráma” elvei között. A történések, a vallásos motívumok és a személyes megváltás témája sok későbbi wagneri alkotás alapgondolatait előkészíti. Az opera zenei megoldásai — a kórusok szerepe, a motívumok szövésének módja és a dramatikus hangszerelés — a 19. századi operai nyelv fejlődésére is hatottak.
Ajánlások a megtekintéshez és hallgatáshoz
Akinek tetszik a Wagner-irodalom: figyelje meg a zenei ismétlésekben és a motívumok visszatérésében rejlő dramaturgiát, valamint a kórusok és a szólisták közti határvonalak elmosódását. A darab előadásai különböző változatokban léteznek; érdemes utánanézni, hogy egy adott produkció a drezdai eredeti vagy a párizsi átdolgozott verzió alapján készült-e.
Háttér:
Wagner éppen Párizsban volt, és A repülő hollandot fejezte be, amikor egy újabb opera megírásán kezdett el gondolkodni. Egy barátja a Tannhäusert javasolta témaként. Wagnernek nem tetszett a mese. Németországba visszatérve azonban összegyűjtötte Tieck, Heine és mások Tannhäuserről szóló anyagát. Csehországban nyaralva meggondolta magát. Elkezdte elkészíteni a Tannhäuser vázlatát. Hazatérve Drezdába, elmerült a mesében. Az operát 1845 októberében fejezte be. Még abban a hónapban vezényelte az első előadást a Királyi Operaházban.
Vénusza azt mondta: "Zseni vagy, de olyan különc dolgokat írsz, hogy lehetetlen énekelni". Tannhäuser teljesen összezavarodott. A közönség értetlenül állt. A fogadtatás langyos volt. Wagner azonnal átdolgozásba kezdett. A második előadást szinte üres ház előtt játszották. 1859-ben Wagner felajánlotta a Tannhäusert a párizsi Opéra-nak. Azt akarták, hogy franciául énekeljék. A második felvonásban balettet is akartak. Így a Jockey Clubnak volt ideje befejezni a vacsorát, és éppen időben megérkezni az Opéra-ba, hogy a táncosokat bámulhassák. Wagner nem volt hajlandó a balettet az első felvonásból a másodikba áthelyezni. Panaszok érkeztek. A Jockey Club tagjai, amikor csak lehetett, megszakították az előadást. Katasztrófa volt.
Az opera 34 évre eltűnt a francia színpadokról. Néhány évvel a Jockey Club incidens után Wagner elkezdte átdolgozni a párizsi változatot. Egy kifinomult hangvételű változatot készített, amely felülmúlta az első vázlatot. Bár az operában több díszlet is van, az opera közelebb áll Wagner elképzeléséhez, amely teljesen függetleníti magát az ilyen díszletektől. A Tannhäuser a vezérmotívum küszöbén áll, és a zenekar hangerejének csökkenése az énekelt szó javára.
Richard Wagner Tannhäuser című operájának ősbemutatója 1845. október 19-én, Tannhäuser szerepében Joseph Tichatschek, Vénusz szerepében Wilhelmine Schröder-Devrient. F. Tischbein rajza (1845).
Szerepek
- Tannhäuser, lovag és Minnesinger - tenor
- Vénusz - szoprán
- Erzsébet, a földgróf unokahúga - szoprán
- Hermann, Türingia tartománygrófja - basszusgitár
- Wolfram von Eschenbach, lovag és Minnesänger - bariton
- Walther von der Vogelweide, lovag és Minnesänger - tenor
- Biterolf, egy lovag és Minnesinger - basszusgitár
- Heinrich der Schreiber, lovag és Minnesinger - tenor
- Reinmar von Zweter, lovag és Minnesinger - basszusgitár
- Fiatal pásztor - szoprán
- Négy nemes oldal - hármasok
Utolsó jelenet, Bayreuth Festspielehaus, 1930
Az opera története
A történet a szent és a profán szeretet közötti küzdelemről, valamint a szeretet általi megváltásról (üdvösségről) szól. A történet alapja Tannhäuser történelmi alakja, akiről a róla szóló mítoszokon kívül nagyon keveset tudunk. Ugyancsak a Vénusz-mítoszról szól, de a középkori Minnesingerrel (minstrel) is foglalkozik. Az opera fele történelmi környezetben játszódik, fele pedig a mitológiai Venusbergben.
1. felvonás. A kereszténység megjelenésével az ókori világ régi istenei és istennői szétszóródtak. Vénusz a németországi Venusbergben élt. Tannhäuser, egy minstrel, vele múlatja az időt. Belefáradt az elnéző és fásult életébe. Visszavágyik a fenti világba. Vénusz elengedi őt, de megjósolja, hogy egy napon visszatér hozzá. A kobzos a Wartburg völgyében találja magát, egykori szerelmének, Elisabethnek az otthonában. Imádkozás közben a Landgrave és lovagjai fedezik fel. Üdvözlik őt. Visszatér velük a várba.
2. felvonás. Elisabeth örömmel lép be a kastély dalcsarnokába. Nagyon örül, hogy Tannhäuser visszatért. Megújítja vele szerelmi fogadalmát. Wolfram, Tannhäuser barátja, szomorúan nézi. Ő is szereti Elisabethet. A Landgrave dalversenyt hirdet. A vendégek megtöltik a termet. Az énekeseknek a szerelem igazi természetéről kell énekelniük. Míg a többiek az erényes és tiszta szerelemről énekelnek, Tannhäuser a profán szerelemről énekel. A vendégek megdöbbennek. Elisabeth megvédi Tannhäusert. A földgróf megparancsolja Tannhäuser-nek, hogy menjen Rómába, és kérjen bocsánatot a pápától. A zenész csatlakozik egy zarándokcsapathoz, és távozik.
3. felvonás. Hónapok teltek el. Tannhäuser nem tért vissza a zarándokokkal. Elisabeth szíve összetört. Wolfram az esthajnalcsillagnak énekel. Wolfram megtalálja Tannhäusert a kastélyhoz vezető ösvényen. A pápa nem bocsátott meg neki a Vénusszal töltött idő miatt. Tannhäuser kétségbeesik. Vénusz látomásban jelenik meg, és megparancsolja Tannhäuser-nek, hogy térjen vissza régi életéhez. Wolfram elsuttogja Elisabeth nevét. A látomás eltűnik. Egy menet jelenik meg, amely a halott Elisabethet viszi. Tannhäuser a holttestére veti magát és meghal. Zarándokok jelennek meg, akik csodát hirdetnek. A pápa fapálcája virágba borul. Tannhäuser megbocsátást nyert.
A történelmi Tannhäuser a 15. századi Codex Manesse-ben
Kritika
A kritikusok számon kérték Wagneren a történelmi pontatlanságokat. Először is, a valódi Tannhauser a dalverseny feltételezett idején még csak kisfiú volt. Másodszor, megvetéssel tekintettek Wagner Elisabethjére: Wagner a karaktert több történelmi nő összeolvasztásából alkotta meg.
Lotte Lehmann mint Elisabeth
Termelés
Az eredetihez képest szinte azonnal vágásokat hajtottak végre, mert az énekesek nem voltak képesek megérteni és így eljátszani a szerepüket. A 3. felvonás előjátékát 155 ütemről 92-re vágták. Az eredeti zárójelenetben sem Erzsébet, sem Vénusz nem jelent meg a színpadon. A közönség értetlenkedett.
Az eredeti zárójelenet az 1847-es 13. előadásig megmaradt. Ekkor Wagner átdolgozta az utolsó oldalakat, hogy Vénusz láthatóvá váljon a színpadon. A Venushegy azonban nem jelent meg. Ez az új befejezés zavarta a közönséget, mert a régebbi változathoz voltak szokva. Wagner kivágta a zarándokok kórusát is, ami még inkább ellenszenvessé tette a közönséget. Készült egy másik változat, amely helyreállította a kórust.
Korai produkciók
Az első Drezdán kívüli előadásra Weimarban került sor. Ez a produkció megmutatta a kisebb színházaknak, hogy képesek az opera színpadra állítására. További előadásokra Schwerinben, Breslauban, Prágában, Wiesbadenben és más kis házakban került sor. Az operát 1859-ben New Yorkban is játszották. Londonban (olasz nyelven) 1876-ban játszották. Bécsben Johann Strauss 1853-ban részleteket adott elő. Az első osztrák színpadra állítás 1854-ben történt Grazban. Bécsben 1857-ben mutatták be az operát. Az operát 1875-ben a bécsi udvari operában mutatták be. A párizsi opera 1860-ban a művet átdolgozott francia nyelvű változatban kívánta. Wagner Párizs számára átfogó átdolgozásokat végzett.
Népszerű számok a korai években
- Tannhäuser dala Vénusz dicséretére
- Zarándokok kórusa
- Wolfram kérése Tannhäuserhez, hogy térjen vissza a Minnesängerekhez.
- A vendégek belépése
- Wolfram éneke az Esthajnalcsillaghoz
Kérdések és válaszok
K: Ki írta a Tannhäuser und der Sängerkrieg auf Wartburg című művet?
V: A művet Richard Wagner komponálta.
K: Hány felvonása van a Tannhäuser und der Sängerkrieg auf Wartburgnak?
V: Három felvonása van.
K: Mikor dolgozott Wagner a Tannhäuser und der Sängerkrieg auf Wartburgon?
V: 1842 és 1845 között dolgozott rajta.
K: Mikor és hol mutatták be először a Tannhäuser und der Sängerkrieg auf Wartburgot?
V: A Tannhäuser und der Sängerkrieg auf Wartburgot 1845. október 19-én mutatták be a drezdai Királyi Operában.
K: Hol mutatták be először a Tannhäuser und der Sängerkrieg auf Wartburgot az Egyesült Államokban?
V: Az Egyesült Államokban először a New York-i Zeneakadémia Operaházában adták elő 1859. április 4-én.
K: Miért vonta vissza Wagner a Tannhäusert a párizsi Opéra színpadáról?
V: Wagner-ellenes zavargások törtek ki, és nem sikerült a közönség tetszésére átdolgoznia a művet.
K: Mikor nyitotta meg a Tannhäuser und der Sängerkrieg auf Wartburg a New York-i Metropolitan Opera második évadát?
V: 1884 novemberében nyitotta meg a New York-i Metropolitan Opera második évadát.
Keres