Johann Strauss II – osztrák zeneszerző, a keringő királya (1825–1899)
Johann Strauss II élete, keringői és híres művei — a „Duna kékje”, operettek és hatás a zenetörténetben.
Johann Strauss II (született Bécsben, 1825. október 25. - meghalt Bécsben, 1899. június 3.) osztrák zeneszerző, karmester és hegedűművész. Apja, akit szintén Johannnak hívtak, szintén nagyon híres zeneszerző volt, és akit ma Johann Strauss I. (vagy idősebb Johann Strauss), míg legidősebb fiát Johann Strauss II. (vagy ifjabb Johann Strauss) néven ismerünk. Strauss nagyon híres lett keringőiről. Úgy ismerték, mint a "keringő királyát". Leghíresebb darabja az An der schönen, blauen Donau (angolul: The Blue Danube) volt.
Élete röviden
Johann Strauss II. Bécsben született zenei családban; apja és testvérei is zenészek voltak. Bár kezdetben apja ellenezte zenei pályáját, Strauss kitartott a zeneszerzés és a karmesterség mellett, és saját zenekart alapított. Karrierje a 19. század közepétől meghatározóvá vált a bécsi zenei életben: táncestek, bálok és koncertsorozatok sztárja lett, és zenéje hamarosan Európa-szerte is ismertté vált.
Zenei munkásság és stílus
Sokoldalú alkotó volt: több száz táncdalt, keringőt, polkát, indulót és operettet komponált. Művészetének alapja a dallamgazdagság, a könnyen megjegyezhető témák és a ritmikai lendület volt. A bécsi keringőt magasabb művészi fokra emelte: nemcsak tánczene, hanem koncertszerű, változatos hangzású darabok is születtek keze alatt. Jellegzetes technikája a harmóniák és a zenekari színek árnyalatainak kiaknázása, valamint a trio-részekben rejlő ív és kontraszt alkalmazása.
Fontosabb művei
- An der schönen, blauen Donau (A Szép Kék Duna) — talán legismertebb keringője, amely a bécsi zenei kultúra szimbólumává vált.
- Die Fledermaus — operett, amely a bécsi operett irodalom klasszikusává nőtte ki magát.
- Geschichten aus dem Wienerwald (Történetek a bécsi erdőből) — keringő, amelyben jellegzetes zither-színezés is hallható.
- Kaiser-Walzer (Császári keringő) — méltóságteljes, ünnepi hangulatú mű.
Hatás és örökség
Strauss hatása a bécsi tánczene és az európai szórakoztató zene fejlődésére óriási: művei nemcsak a korabeli bálokat határozták meg, hanem a későbbi operettkomponistákra és zeneszerzőkre is hatással voltak. A Strauss-család zenéje, különösen Johann II. keringői, ma is rendszeresen felcsendülnek bécsi bálokon és a világhírű Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjén. Munkássága révén a keringőzene komolyzenei elfogadottsághoz jutott, és öröksége a zenetörténet kiemelkedő része maradt.
Család és együttműködés
Johann Strauss II. testvérei, különösen Josef és Eduard Strauss, szintén jelentős zenészek és karmesterek voltak; a Strauss-dinamikus családi jelenléte erősítette a bécsi tánczene hagyományát. Strauss gyakran dolgozott együtt szövegírókkal és librettistákkal, így operettjei sikeréhez a dalszövegek és a színpadi dramaturgia is hozzájárultak.
Halála és emlékezete
Johann Strauss II. 1899. június 3-án hunyt el Bécsben. Halála után zenéje tovább élt: keringői és operettjei a 20. században is népszerűek maradtak, és ma is gyakran játsszák őket koncerteken, bálokon és felvételeken. Síremléke és emléktáblái Bécsben, valamint a Strauss névhez kötődő fesztiválok és rendezvények őrzik emlékét.
Korai életút
Apja azt akarta, hogy bankárnak menjen, de az ifjú Johann titokban hegedűórákat vett egy Franz Amon nevű férfitól, aki apja zenekarának vezetője volt. Hegedűtanulmányait Anton Kohlmann hegedűművésszel folytatta, aki a balett-táncosoknak segített megtanulni a zenét, amelyre táncolniuk kellett. Még mindig csak 18 éves volt, amikor összeállította saját zenekarát, és saját koncertet adott, amelyen hat saját és néhány apja keringőjét adta elő. Hamarosan híresebb lett, mint az apja.
Apja 1849-ben bekövetkezett halála után a két zenekar egyesült, és a fiatal Johann lett a karmesterük. A "k.k.Hofballmusikdirektor" címet kapta (jelentése: az udvari bál zenei igazgatója). Különösen a farsang idején volt mindig elfoglalt, amikor Bécsben rengeteg bál volt. Zenekarával bejárta Európa nagy részét, még Oroszországba is eljutott, ahol Csajkovszkij zenéjét vezényelte. Johann Strauss II. a "keringő királyává", Ausztria leghíresebb zenészévé vált.
Karrier
Johann Strauss II. két operát írt: Die Fledermaus (A denevér) és a Zigeunerbaron (Cigánybáró). Ezek tele vannak vidámsággal: lendületes zenével és viccekkel, amelyeket néha minden előadáson másképp lehet alakítani: az énekesek beletehetik saját vicceiket a mai korról. Néha operettnek is nevezik őket, mert annyira könnyedek. A magyar és a bécsi hangulat keverékei.
Testvéreivel, Josef és Eduarddal együtt Johann teljes mértékben irányította a bécsi gazdagok házaiban rendezett bálokat és koncerteket. Bárhová ment is, rengeteg csodáló vette körül. Keringői ma is ugyanolyan népszerűek, mint valaha, és a különböző országokban milliók hallják a televízióban újév napján, amikor a Bécsi Filharmonikusok hagyományos újévi koncertjükön eljátsszák őket.
Keres