Sertésinfluenza (SIV) — meghatározás, tünetek és törzsek

A H1N1 a spanyolnáthából származik, amely 1918-ban és 1919-ben világjárványt okozott az emberekben. Új vírusok származnak a spanyolnáthából. Ezek a vírusok a sertésekben váltak általánossá. A vírusok időnként átterjedtek a sertésekről az emberekre. Ez a 20. században történt meg. (Ezek azonban a minden évben előforduló influenzajárványokkal egy időben történtek. Emiatt nehéz különbséget tenni a "normál" influenza és a sertésinfluenza között). A sertésekről emberre átterjedő fertőzések ritkák. A tudósok 2005 óta csak 12 ismert esetről tudnak az Egyesült Államokban.

Nagyon nehéz megelőzni az influenzavírust. Ez azért van, mert a vírus állandóan változik. Ha valaki elkapja az influenzát, a teste antitesteket képez, hogy le tudja küzdeni a vírust, ha újra előfordulna. De mivel az influenzavírus állandóan változik, az ember antitestjei nem ismerik fel a vírust, amikor legközelebb megtörténik, mert az más. Ugyanez történik a vakcinákkal is.

Az influenzavírus változásai influenzajárványt okozhatnak. A vírus például csak két-három év alatt változhat csak egy kicsit. Körülbelül tíz év elteltével a legtöbb embernek már kifejlődtek olyan antitestek, amelyekkel leküzdheti ezeket a kis változásokat. De ha a vírus ezután sokat változik, akkor világjárvány alakulhat ki. Több százmillió ember hirtelen rájön, hogy az általuk kifejlesztett antitestek használhatatlanok. Még a spanyolnátha világjárvány idején is a betegség első hulláma viszonylag enyhe volt, míg a második hullám nagyon halálos.

1957-ben egy ázsiai influenzajárvány mintegy 45 millió amerikait fertőzött meg, és 70 000 ember halálát okozta. Tizenegy évvel később, 1968 és 1969 között a hongkongi influenzajárvány 50 millió amerikait fertőzött meg, és 33 000 ember halálát okozta. Ez is körülbelül 3,9 milliárd dollárba került. 1976-ban néhány hét alatt mintegy 500 katona fertőződött meg sertésinfluenzával. A hónap végére azonban a nyomozók megállapították, hogy a vírus "rejtélyes módon eltűnt", és a poszton sehol sem volt már nyoma a sertésinfluenzának. Az Egyesült Államokban elszigetelt (egymástól távol eső) esetek kis számban fordultak elő, ezek azonban olyan embereknél fordultak elő, akikről azt feltételezték, hogy sertésektől kapták el a vírust.

A tudósok attól tartanak, hogy a sertésinfluenza-vírus mutálódhat, vagyis olyan halálos járvánnyá változhat, mint az 1918/1919-es világjárvány. Figyelték a 2009-es járvány kitörését, és terveket készítettek arról, hogy mi a teendő, ha globális világjárvány törne ki.

A sertésinfluenza főbb tünetei nagyjából megegyeznek a hagyományos influenzáéval. A tünetek közé tartozik a hányás, hányinger, orrfolyás, (étvágytalanság), letargia (fáradtságérzet), hidegrázás, láz, testfájdalom, torokfájás, köhögés, hasmenés és gyomorfájás.

A madárinfluenza H3N2 vírusa endémiás a sertésekben Kínában. A közelmúltban Vietnámban is kimutatták sertésekben. A szakemberek szerint ez az influenzavírus új variációihoz is vezethet. A sertések hordozhatják az emberi influenzavírusokat. Ezek a vírusok új módon kombinálódhatnak, és bizonyos géneket kicserélhetnek a H5N1 vírussal. A mutáció révén ez a vírus egy olyan formáját hozná létre, amely könnyen átadható az emberek között. A H3N2 a H2N2-ből antigénváltás révén fejlődött ki. 2004 augusztusában kínai kutatók sertésekben találtak H5N1 vírust.

2005-ben felfedezték, hogy a H5N1 Indonézia egyes területein a sertésállomány akár felét is megfertőzheti, de tünetmentesen. Chairul Nidom, az Airlangga Egyetem trópusi betegségek központjának virológusa a kelet-jávai Surabayában független kutatást végzett: 10 látszólag egészségesnek tűnő sertés vérét vizsgálta meg, akiket olyan nyugat-jávai baromfifarmok közelében tartottak, ahol kitört a madárinfluenza - írja a Nature. A sertésminták közül öt tartalmazta a H5N1 vírust. Az indonéz kormány azóta hasonló eredményeket talált ugyanebben a régióban. A területen kívül 150 sertés további tesztjei negatívak voltak.

A Centers for Disease Control and Prevention (CDC), az Egyesült Államok kormányzati szerve szerint a sertésinfluenza tünetei és emberről emberre történő átvitele nagyban hasonlít a szezonális influenzához. A tünetek általában a láz, a letargia (fáradtságérzet), az étvágytalanság és a köhögés. Néhány sertésinfluenzás ember orrfolyásról, torokfájásról, hányingerről, hányásról és hasmenésről is beszámolt. Úgy gondolják, hogy az emberek között akkor terjed, amikor a fertőzött személy köhög vagy tüsszent, majd megérint valamit. Ezután egy másik személy megérintheti ugyanazt a vírussal fertőzött dolgot, majd megérintheti a saját orrát vagy száját. A sertésinfluenza az embereknél a betegség első öt napja alatt a legfertőzőképesebb, bár egyesek, leggyakrabban a gyermekek, akár tíz napig is fertőzőképesek lehetnek. A diagnózist úgy lehet felállítani, hogy az első öt nap alatt gyűjtött mintát (mintát) elküldjük a CDC-nek elemzésre.

A sertésinfluenza négy engedélyezett gyógyszerre érzékeny az Egyesült Államokban: amantadin, rimantadin, ozeltamivir és zanamivir. A 2009-es járvány kitörése esetén azonban ajánlott az oseltamivir és a zanamivir alkalmazása. Az emberi szezonális influenza elleni vakcina nem véd a sertésinfluenza ellen. Még ha a vírustörzsek ugyanaz a specifikus fajta is, az antigénjük nagyon eltérő.

A vírus az elmúlt évtizedekben fejlődött. Ez nagyobb problémát jelentett a sertésinfluenzának, főként azért, mert az influenza elleni hagyományos vakcinák nem mindig működnek a sertésinfluenza ellen. Léteznek speciális vakcinák a sertésinfluenza ellen, de ezek csak akkor működnek, ha a vírustörzs valamilyen mértékben hasonló. A nehezebben kezelhető esetekben speciális vakcinákat állítanak elő. Ezek nagyon hasonlóak, mivel a specifikus vírustörzsnek megfelelően készülnek.

A sertéstenyésztő gazdaságokban a SIV elleni védekezésre és megelőzésre irányuló jelenlegi vakcinázási stratégiák jellemzően az Egyesült Államokban kereskedelmi forgalomban kapható számos kétértékű SIV vakcina egyikének használatát foglalják magukban. A 97 közelmúltban vizsgált H3N2 izolátum közül csak 41 izolátum mutatott erős szerológiai keresztreakciót a három kereskedelmi forgalomban kapható SIV-vakcina antiszérumával. Mivel az influenza elleni vakcinák védekező képessége elsősorban a vakcinavírus és a járványvírus közötti egyezés közelségétől függ, a nem reaktív H3N2 SIV-variánsok jelenléte arra utal, hogy a jelenlegi kereskedelmi vakcinák nem biztos, hogy hatékonyan védik a sertéseket a H3N2 vírusok többségével való fertőzés ellen.

A H1N1 szezonális influenzatörzs elleni jelenlegi vakcina valószínűleg nem nyújt védelmet. A CDC Országos Immunizációs és Légzőszervi Betegségekkel Foglalkozó Központjának igazgatója elmondta, hogy az Egyesült Államokban észlelt esetek négy különböző influenzavírus - az észak-amerikai sertésinfluenza, az észak-amerikai madárinfluenza, a H1N1 altípusú emberi influenza A vírus és a jellemzően Ázsiában és Európában előforduló sertésinfluenza vírus - genetikai elemeiből álltak össze. Két esetben teljes genomszekvenciát kaptak. Elmondta, hogy a vírus rezisztens az amantadinnal és a rimantadinnal szemben, de érzékeny az oseltamivirre (Tamiflu) és a zanamivirre (Relenza).

A sertésinfluenza A új, H1N1 nevű törzse volt felelős a 2009-es sertésinfluenza-járvány emberek körében történő kitöréséért. Az emberekben előforduló influenza, a madárinfluenza és a sertésinfluenza több törzsének kombinációjából származott. Vizsgálatokat végeztek. A tesztelők megállapították, hogy a hemagglutinin (HA) génje hasonlított az Egyesült Államokban 1999 óta sertésekben már előforduló sertésinfluenza-vírusokéhoz, de a neuraminidáz (NA) és a mátrixfehérje (M) génje az európai sertésekben található változatokhoz hasonlított. Ilyen felépítésű vírusokat korábban sem emberekben, sem sertésekben nem találtak. Nincs azonban olyan program, amely nyomon követné, hogy milyen vírusok keringenek a sertésekben az Egyesült Államokban.

2009-ben az egyiptomi kormány elrendelte több mint 300 000 sertés leölését a H1N1 terjedésének megakadályozása érdekében, noha a szakértők szerint a sertések amúgy sem terjesztették volna a H1N1-et. A legtöbb sertéstulajdonos nem kapott pénzt az elpusztult sertésekért.

2015-ben az Egészségügyi Világszervezet szabályokat hozott a vírusok elnevezésére vonatkozóan: A hivatalos elnevezés nem utalhat helyekre, személyekre vagy állatokra. Ez a megbélyegzés, illetve a hibáztatás megelőzésére szolgál. A WHO szabályai a "sertésinfluenza" nevet említik példaként arra, hogy mit nem szabad tenni egy vírus vagy betegség elnevezésekor.

• Madárinfluenza
• Pandémia
• Járványok listája
• Fertőző betegség