Madárinfluenza (H5N1) — meghatározás, tünetek, történet és védelem

Madárinfluenza (H5N1): meghatározás, tünetek, történeti áttekintés és hatékony védelem — ismerje meg a kockázatokat, megelőzést és teendőket emberi és állati fertőzés esetén.

A madárinfluenza (más néven madárflu, baromfi-influenza vagy madárgrippe) egy vírus által okozott betegség. Az influenza A vagy A-típusú vírus elsősorban a madarakban fordul elő, de időnként emlősöket, köztük az embert is megfertőzi. Akkor nevezik influenzának, ha emberi megbetegedést okoz.

Az A típusú influenzának számos altípusa és variánsa létezik; egyiküket először 1878-ban azonosították egy madárban Olaszországban. A legtöbb altípusnál enyhék a klinikai tünetek, amelyek gyakran a náthához hasonló felsőlégúti panaszokkal járnak; más esetekben azonban súlyosabb megbetegedést okoznak.

Egyes altípusok madarakat tömegesen pusztítanak, és vannak olyanok is, amelyek ritkán embert vagy más emlősöket fertőznek. A madárinfluenza súlyos emberi járványokhoz is köthető: az 1918–1920 közötti úgynevezett spanyolnátha (influenza A H1N1) becslések szerint 50–100 millió ember halálát okozta világszerte. Később az 1957-es ázsiai influenza (H2N2) és az 1968-as hongkongi influenza (H3N2) is jelentős, egy-egymilliós nagyságrendű halálozással járó járványokat eredményezett.

A H5N1 altípust 1997-ben írták le, amikor hat ember vesztette életét Hongkongban, majd a megfigyelt emberi fertőzések 2003-ban újra megjelentek Kínában. 2005 közepéig főként Délkelet-Ázsiában fordult elő, de később terjedése Afrika és Európa egyes részeire is kiterjedt. A H5N1-járványok során több tízmillió madár pusztult el, és további százmilliókat kellett leölni a betegség terjedésének megfékezése érdekében. Bár a H5N1 eddig elsősorban madárbetegség maradt, emberi esetek is előfordultak: ezek ritkák, de gyakran súlyosak. A vírus gyors evolúciója és a mutáció vagy a genetikai reasszortáció lehetősége miatt fennáll a félelem, hogy idővel olyan törzs alakulhat ki, amely hatékonyan terjed emberről emberre, és világjárványt okozhat. Ennek megelőzésére a kormányok és nemzetközi szervezetek kutatásokat finanszíroznak, vakcinákat fejlesztenek, világjárvány-gyakorlatokat tartanak, antivirális készleteket halmoznak fel, és kiterjedt járványügyi megfigyelést végeznek.

Tünetek madarakban

• légzési problémák (tüsszögés, orrfolyás, köhögés);
• csökkent tojástermelés, rossz tojásminőség;
• étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség;
• bőr- és lábduzzanat, vérzés a fészekaljakban vagy a testszövetekben;
• gyors tömeges elhullás súlyos, magas patogenitású törzsek esetén.

Tünetek emberekben

• láz, köhögés, torokfájás, légzési nehézség;
• izomfájdalom, gyengeség, fejfájás;
• súlyos esetekben tüdőgyulladás, akut légzési elégtelenség és több szervre kiterjedő elégtelenség kialakulása;
• fertőzések diagnózisa laborvizsgálattal (pl. PCR) történik.

Terjedés és kockázatok

A madárinfluenza főként fertőzött madarakkal való közvetlen érintkezéssel, ezek madárürülékével, orrváladékával vagy kontaminált almozással és felszereléssel terjed. Emberi fertőzés többnyire olyanoknál fordul elő, akik közeli kapcsolatban voltak beteg vagy fertőzött madarakkal (pl. baromfitartók, vágóhidak dolgozói, madárpiacok látogatói). Emberről emberre történő tartós, hatékony átvitel eddig ritka volt, de a vírus folyamatos genetikai változása miatt ez a kockázat figyelmet igényel.

Diagnózis és kezelés

• A diagnózis laboratóriumi módszerekkel, például RT‑PCR-rel, vírusizolálással történik.
• Korai antivirális kezelés (pl. oseltamivir, zanamivir) csökkentheti a súlyos szövődmények kockázatát; az antivirális kezelést az orvos dönti el.
• Súlyos esetekben kórházi, intenzív ellátásra lehet szükség, beleértve a légzéstámogatást és szupportív terápiát.

Megelőzés és védekezés

• baromfiállományoknál szigorú biosecurity-eljárások (a telepek lezárása, idegenek korlátozása, fertőtlenítés);
• fertőzött madarak gyors elkülönítése és humánus leölése a terjedés megakadályozására;
• baromfi- és állatorvosi megfigyelés, járványügyi nyomon követés és laboratóriumi vizsgálatok;
• személyes védelem: védőkesztyű, maszk és kézmosás, különösen azok számára, akik élő madarakkal dolgoznak;
• vakcinák fejlesztése és adott esetben célzott vakcinázási programok; továbbá egészségügyi rendszerek antivirális készleteinek előkészítése;
• közösségi tájékoztatás: kerülni a sérült vagy beteg madarakkal való érintkezést, és azonnal jelenteni a gyanús elhullást vagy betegséget a hatóságoknak.

Mit tegyünk gyanú esetén?

Ha valaki magas kockázatú madarakkal érintkezett, majd influenzaszerű tüneteket észlel, fontos, hogy mielőbb orvoshoz forduljon, és tájékoztassa a madarakkal való érintkezésről. A hatóságok értesítése segíti a járványügyi vizsgálatot és a terjedés megállítását.

Jelenlegi feladatok és nemzetközi együttműködés

A madárinfluenza elleni hatékony védekezés multidiszciplináris megközelítést igényel (One Health): együttműködést az állategészségügy, a humán egészségügy, a környezetvédelem és a nemzetközi szervezetek között. A folyamatos megfigyelés, a vírusszekvenálás, a vakcina- és gyógyszerfejlesztés, valamint a járványra való készülés kulcsfontosságúak a jövőbeni kockázatok csökkentéséhez.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a madárinfluenza?

K: Mikor fedezték fel először a madárinfluenzát?

K: Milyen tünetei vannak a madárinfluenzának?

K: Hány embert ölt meg a spanyolnátha?

K: Hány embert ölt meg az ázsiai influenza és a hongkongi influenza?

K: Mi az a H5N1, és mikor okozott először halálos áldozatokat az emberek körében?

K: Milyen intézkedéseket tesznek a kormányok a probléma kezelésére?

Keresés betűvel