Saratogai csaták (1777) – Az amerikai forradalom fordulópontja
Saratogai csaták (1777) — az amerikai forradalom fordulópontja: Gates legyőzi Burgoyne-t, amerikai győzelem, mely Franciaország szövetségét és az USA elismerését indította el.
A saratogai csatát tartják az amerikai forradalom fordulópontjának. A csatára 1777 végén került sor. Valójában két ütközetből állt: a Freeman's Farmnál (szeptember 19.) és a Bemis Heightsnál (október 7.) lezajlott csatából. Az amerikaiakat Horatio Gates tábornok vezette. A briteket John Burgoyne tábornok vezette. Október 17-én Burgoyne megadta magát közel 6000 brit katonából álló hadseregének. Az amerikai győzelem segített meggyőzni Franciaországot, hogy a kontinentális hadsereg segítségére siessen. Segített nekik abban is, hogy elismerjék az Egyesült Államokat.
Előzmények és brit stratégia
Burgoyne terve az volt, hogy Kanadából dél felé előrenyomulva elvágja Új-Angliai gyarmatok támogató és utánpótlási vonalait, ezzel elszigetelve a lázadókat. A brit terv három irányból indított támadásra épült: Burgoyne vezette a kanadai hadoszlopot, míg más oszlopok Hudson folyó mentén és New Yorkból indultak volna. A gyakorlatban a koordináció meghiúsult: Sir William Howe dél felé, Philadelphiába hajózott, hogy elfoglalja a gyarmati kormány székhelyét, így nem támogatta Burgoyne-t. Burgoyne hadseregét lassította a nehéz terep, a hosszú utánpótlási vonalak és a növekvő amerikai ellenállás; vele voltak lojalista egységek, néhány német zsoldos és indián szövetségesek is.
A két ütközet röviden
A Freeman's Farmnál (szeptember 19.) lezajlott összecsapás technikailag nem volt teljesen egyértelmű győzelem egyik fél számára sem: a britek elfoglalták a harc mezőjét, de súlyos veszteségeket szenvedtek, különösen tiszti állományukban. Az amerikai erők, köztük Daniel Morgan lövészei, hatásosan lőtték szét a brit rendes alakulatokat, és így taktikai sikert értek el a brit előrehalítás feltartóztatásában.
Október 7-én, a Bemis Heights-i csatában a kontinentális csapatok döntően felléptek: Benedict Arnold — aki ekkor de facto vezette a rohamokat, bár formálisan nem ő volt a parancsnok — kulcsszerepet játszott a rohamos ellentámadásban, amely megtörte Burgoyne maradó erőinek ellenállását. Arnold ebben a harcban súlyosan megsebesült, de tette és személyes vezetése nagyban hozzájárult a brit vereséghez.
Következmények és jelentőség
- Diplomáciai áttörés: A saratogai siker volt az egyik fő ok, amiért Franciaország végül nyíltan a gyarmatok mellé állt. 1778-ban a francia kormány szövetséget kötött az Egyesült Államokkal, pénzügyi és katonai támogatást nyújtva (haditengerészet, pénz, fegyverek), ami alapvető fontosságú volt a háború további alakulásában.
- Morál és toborzás: Az amerikai győzelem jelentős erkölcsi lendületet adott a függetlenségi törekvésnek, növelte a szabadságharcosok toborzását és nemzetközi hitelességét.
- Brit stratégiai változás: A vereség után a brit stratégia módosult: a hadműveleteket egy időre más térségekre (például a déli gyarmatokra) helyezték át, és Burgoyne veresége politikai következményekkel járt a brit kormányon belül.
- A hadifoglyok sorsa: Burgoyne serege, az ún. „Convention Army”, a megadás után fogságba került; kezdetben a megállapodás egy csere- és szabad mozgású bánásmódot tartalmazott, de a brit parlament később nem tartotta be a feltételeket, és a foglyok tartósabban maradtak fogságban.
Összegzés
A saratogai csaták nem csupán katonai ütközetek voltak: stratégiai és diplomáciai következményeik révén valóban fordulópontot jelentettek az amerikai forradalom számára. A győzelem megmutatta, hogy a kontinentális erők képesek nagyobb brit hadseregeket megállítani és legyőzni, egyben megteremtette a nemzetközi támogatás feltételeit, amely végső soron hozzájárult az Egyesült Államok létrejöttéhez.
Burgoyne tábornok megadásának festménye
Prelude
1777 elején William Howe tábornok arra kérte Londont, hogy hagyja jóvá Philadelphia megtámadásának tervét. Ezzel megsemmisítené a lázadó amerikai kormányt. Kanadában John Burgoyne tábornok tervet nyújtott be, hogy New Yorkon keresztül vonuljon lefelé, és Albanyban találkozzon Howe tábornokkal. Ez megosztaná a gyarmatokat. London mindkét tervet jóváhagyta. Burgoyne Kanadából megindult lefelé a Hudson folyó völgyében. Haderőjét két oszlopra osztotta. Az egyik, Barry St. Leger ezredes vezetésével az Ontario-tótól keletre, a Mohawk-völgyön keresztül haladt. Fort Stanwixnél megtámadták az amerikaiakat. Az amerikaiak két csapatot küldtek az erőd felmentésére. A második, Benedict Arnold parancsnoksága alatt, elűzte a briteket az erődből. St. Leger hadoszlopa visszavonult az Ontario-tóhoz. Burgoyne a saját, mintegy 7000 brit és hesseni katonából álló oszlopával dél felé folytatta útját. Csatlakozott hozzá mintegy 500, a britekkel szövetséges amerikai őslakos.
Burgoyne kiáltványt intézett indiánjaihoz, hogy menjenek ki és csapjanak le az ellenségre. Hozzátette, hogy a nőket és a gyermekeket, illetve azokat, akik nem álltak velük szemben, nem szabad megölni. De a férfiakat, nőket és gyermekeket megölték. Egy híres incidens minden telepest feldühített. Egy Jane McCrea nevű fiatal nőt eljegyeztek Burgoyne egyik fiatal tory tisztjével. A nőt Burgoyne-hoz szállító indiánok megküzdöttek érte, megölték és megskalpolták. Burgoyne nem büntette meg a nőt megölő indiánt. Ez bebizonyította, hogy még a barátságos telepeseket sem tudta megvédeni. A gyarmatokon az újságok terjesztették a történetet. Ennek következtében nagyon sok amerikai, aki addig semleges volt, fegyvert fogott a britek ellen. A történet még Angliába is eljutott. Az alsóházban Edmund Burke felszólalt az amerikai őslakosok szövetségeseit alkalmazó brit politika ellen.
Csata Freeman's Farmnál
Howe elfoglalta Philadelphiát. De olyan sokáig tartott, hogy nem küldött csapatokat északra Burgoyne támogatására. Szeptember 19-én Burgoyne megtámadta az amerikaiakat, akik a Saratoga melletti Bemis Heightson sáncoltak. Freeman's Farmnál ismét harcolt az amerikaiakkal. Ezúttal amerikai lövészek voltak Daniel Morgan parancsnoksága alatt. Az amerikai mesterlövészek számos brit és hesseni tisztet öltek meg. Ennek célja az volt, hogy zavart keltsenek a brit erőkben. Burgoyne körülbelül 600 sebesültet vesztett. Győzelmet követelt, bár az amerikaiak még mindig a helyén tartották.
Bemis Heights-i csata
Burgoyne október 7-én ismét megpróbálta megtámadni az amerikaiakat, de kudarcot vallott. De az amerikaiak kitartottak ellene. A Benedict Arnold vezette ellentámadás tovább szorította a briteket, míg végül visszavonultak Saratogába. Ez a csata Burgoyne-nak további 600 áldozatot követelt. Az amerikaiak vesztesége kevesebb mint 150 volt. Burgoyne seregét most már egy sokkal nagyobb és növekvő amerikai sereg vette körül. 1777. október 13-án Burgoyne fegyverszünetet kért. Horatio Gates, az amerikai parancsnok Burgoyne megadására szólította fel. De Burgoyne húzta az időt, és nem adott választ. A Gates által megadott feltételek keményen fogalmaztak. Végül Gates jobb feltételeket ajánlott. Október 17-én Burgoyne megadta magát.
Brit kapituláció
Burgoyne megadta magát egész, 5 752 fős hadseregével. Feladta 42 ágyúját, 7000 muskétáját és minden ellátmányát. A tiszteket elválasztották az embereiktől és feltételes szabadlábra helyezték. Az embereikkel ellentétben ők megtarthatták pisztolyaikat. Gates meghívta Burgoyne-t, hogy vacsorázzon vele. A két férfi barátságos volt. Mindketten koccintottak a másik vezetőjére. A brit és hesseni katonákat Bostonba vonultatták. A megállapodás értelmében visszatérhettek Angliába, ha megígérik, hogy nem harcolnak többé. Bár néhányan visszatértek Angliába, a kongresszus megváltoztatta a feltételeket. Sokakat a gyarmatokon lévő börtönökbe küldtek, hogy kivárják a háború végét.
Kérdések és válaszok
K: Mit jelent a saratogai csata?
V: A saratogai csatát az amerikai forradalom fordulópontjának tartják.
K: Mikor zajlott a saratogai csata?
V: A saratogai csatát 1777 végén vívták.
K: Mi volt a saratogai csata két ütközete?
V: A saratogai csata valójában két ütközetből állt: a Freeman's Farmnál (szeptember 19.) és a Bemis Heightsnál (október 7.) lezajlott csatából.
K: Ki vezette az amerikai hadsereget a saratogai csatában?
V: Az amerikaiakat Horatio Gates tábornok vezette.
K: Ki vezette a brit hadsereget a saratogai csatában?
V: A briteket John Burgoyne tábornok vezette.
K: Mi történt október 17-én a saratogai csata során?
V: Október 17-én Burgoyne megadta magát a közel 6000 brit katonából álló seregének.
K: Milyen következményekkel járt az amerikaiak győzelme a saratogai csatában?
V: Az amerikai győzelem segített meggyőzni Franciaországot, hogy a kontinentális hadsereg segítségére siessen. Segített nekik abban is, hogy elismerjék az Egyesült Államokat.
Keres