Saratogai csata

Prelude

1777 elején William Howe tábornok arra kérte Londont, hogy hagyja jóvá Philadelphia megtámadásának tervét. Ezzel megsemmisítené a lázadó amerikai kormányt. Kanadában John Burgoyne tábornok tervet nyújtott be, hogy New Yorkon keresztül vonuljon lefelé, és Albanyban találkozzon Howe tábornokkal. Ez megosztaná a gyarmatokat. London mindkét tervet jóváhagyta. Burgoyne Kanadából megindult lefelé a Hudson folyó völgyében. Haderőjét két oszlopra osztotta. Az egyik, Barry St. Leger ezredes vezetésével az Ontario-tótól keletre, a Mohawk-völgyön keresztül haladt. Fort Stanwixnél megtámadták az amerikaiakat. Az amerikaiak két csapatot küldtek az erőd felmentésére. A második, Benedict Arnold parancsnoksága alatt, elűzte a briteket az erődből. St. Leger hadoszlopa visszavonult az Ontario-tóhoz. Burgoyne a saját, mintegy 7000 brit és hesseni katonából álló oszlopával dél felé folytatta útját. Csatlakozott hozzá mintegy 500, a britekkel szövetséges amerikai őslakos.

Burgoyne kiáltványt intézett indiánjaihoz, hogy menjenek ki és csapjanak le az ellenségre. Hozzátette, hogy a nőket és a gyermekeket, illetve azokat, akik nem álltak velük szemben, nem szabad megölni. De a férfiakat, nőket és gyermekeket megölték. Egy híres incidens minden telepest feldühített. Egy Jane McCrea nevű fiatal nőt eljegyeztek Burgoyne egyik fiatal tory tisztjével. A nőt Burgoyne-hoz szállító indiánok megküzdöttek érte, megölték és megskalpolták. Burgoyne nem büntette meg a nőt megölő indiánt. Ez bebizonyította, hogy még a barátságos telepeseket sem tudta megvédeni. A gyarmatokon az újságok terjesztették a történetet. Ennek következtében nagyon sok amerikai, aki addig semleges volt, fegyvert fogott a britek ellen. A történet még Angliába is eljutott. Az alsóházban Edmund Burke felszólalt az amerikai őslakosok szövetségeseit alkalmazó brit politika ellen.

Csata Freeman's Farmnál

Howe elfoglalta Philadelphiát. De olyan sokáig tartott, hogy nem küldött csapatokat északra Burgoyne támogatására. Szeptember 19-én Burgoyne megtámadta az amerikaiakat, akik a Saratoga melletti Bemis Heightson sáncoltak. Freeman's Farmnál ismét harcolt az amerikaiakkal. Ezúttal amerikai lövészek voltak Daniel Morgan parancsnoksága alatt. Az amerikai mesterlövészek számos brit és hesseni tisztet öltek meg. Ennek célja az volt, hogy zavart keltsenek a brit erőkben. Burgoyne körülbelül 600 sebesültet vesztett. Győzelmet követelt, bár az amerikaiak még mindig a helyén tartották.

Bemis Heights-i csata

Burgoyne október 7-én ismét megpróbálta megtámadni az amerikaiakat, de kudarcot vallott. De az amerikaiak kitartottak ellene. A Benedict Arnold vezette ellentámadás tovább szorította a briteket, míg végül visszavonultak Saratogába. Ez a csata Burgoyne-nak további 600 áldozatot követelt. Az amerikaiak vesztesége kevesebb mint 150 volt. Burgoyne seregét most már egy sokkal nagyobb és növekvő amerikai sereg vette körül. 1777. október 13-án Burgoyne fegyverszünetet kért. Horatio Gates, az amerikai parancsnok Burgoyne megadására szólította fel. De Burgoyne húzta az időt, és nem adott választ. A Gates által megadott feltételek keményen fogalmaztak. Végül Gates jobb feltételeket ajánlott. Október 17-én Burgoyne megadta magát.

Brit kapituláció

Burgoyne megadta magát egész, 5 752 fős hadseregével. Feladta 42 ágyúját, 7000 muskétáját és minden ellátmányát. A tiszteket elválasztották az embereiktől és feltételes szabadlábra helyezték. Az embereikkel ellentétben ők megtarthatták pisztolyaikat. Gates meghívta Burgoyne-t, hogy vacsorázzon vele. A két férfi barátságos volt. Mindketten koccintottak a másik vezetőjére. A brit és hesseni katonákat Bostonba vonultatták. A megállapodás értelmében visszatérhettek Angliába, ha megígérik, hogy nem harcolnak többé. Bár néhányan visszatértek Angliába, a kongresszus megváltoztatta a feltételeket. Sokakat a gyarmatokon lévő börtönökbe küldtek, hogy kivárják a háború végét.