Atlanta-i csata

Háttér:

Katonai

A háború már három éve tartott, amikor Ulysses S. Grant kapta meg az uniós hadsereg főparancsnokságát. Bár a Konföderációsok jóval kisebb hadsereggel rendelkeztek, de a haderejüket arra a csatára mozgatták, amelyik uniós hadsereg éppen aktív volt. Ezáltal a legtöbb csatát megnyerték. Grant úgy döntött, hogy összehangolja seregeit, és legyőzi a konföderációsokat. A tábori hadseregei mind egyszerre szálltak volna szembe a konföderációs tábori hadseregekkel. Ezáltal a kisebb déli seregeket le tudta volna szorítani, így az uniós hadsereg le tudta volna győzni őket. Grant személyesen vezette volna a Potomac hadseregét Robert E. Lee konföderációs tábornok és Észak-Virginiai hadserege ellen. Megpróbálná elfoglalni a konföderáció fővárosát, Richmondot. Sherman egyesített seregeit a Joseph E. Johnston tábornok vezette Tennessee-i konföderációs hadsereg ellen indítaná. Sherman egyik célja az volt, hogy elfoglalja a Dél második legnagyobb városát, Atlantát. Ha sikerülne, az lerövidítené a háborút.

Politikai

HAMU VOLT ITT!!!

)

1864-re Abraham Lincoln elnök politikai bajba került. Amikor 1860-ban megválasztották, Lincoln megnyerte a választói kollégium szavazatainak többségét. A népszavazáson azonban csak a szavazatok 39,8%-át szerezte meg. Valószínűleg ő volt a legkevésbé népszerű elnök, amikor 1861-ben hivatalba lépett. Hét déli állam elszakadt és megalakította az Amerikai Konföderációs Államokat. 1861. április 12-én kezdődött a polgárháború. A háború rosszul alakult az Unió számára. Annak ellenére, hogy sokkal nagyobb hadsereggel rendelkeztek, számos csatát elvesztettek. Lincolnnak 1864-re győzelmekre volt szüksége, ha novemberben újra meg akarták választani. Ha sikerrel jár, az atlantai hadjárat garantálhatja, hogy Lincoln elnök marad.

Atlanta kampány

Az atlantai hadjárat 1864. május 6-án kezdődött. Sherman több mint 100 000 emberrel rendelkezett, akiket három hadseregre osztott. Johnston serege csak fele akkora volt, mint a vele szemben álló uniós hadsereg. Sherman a nagyobb hadseregét csaták sorozatában használta fel Johnston visszaszorítására. Két hadseregét használta Johnston Tennessee-i hadseregével szemben. A harmadik hadsereget oldalazó manőverekre használta. Végül Johnston július 9-10-én visszavonult Atlantába. Johnston stratégiája az volt, hogy "helyet cseréljen emberre és időre". Nem akarta hadseregét nagyobb csatára kötelezni, hanem minden adandó alkalommal késleltette és zaklatta Shermant. Shermannek 72 napjába telt, hogy seregeit mindössze 100 mérföldet meneteljen. Johnston terve az volt, hogy lelassítsa és kifárassza az uniós hadsereget, hogy belefáradjanak a harcba. Jefferson Davis, a Konföderáció elnöke azonban elbocsátotta Johnstont, amiért nem állította meg az uniós hadsereget. A parancsnokságot John B. Hoodnak, Johnston második emberének adta át.

A csata

Amikor Hood átvette a Tennessee hadsereg parancsnokságát, Sherman mindössze öt mérföldre volt Atlantától. Hood volt a konföderáció legagresszívabb tábornoka. Meg akarta védeni Atlantát. Július 20-án Hood hadserege megtámadta George Henry Thomas uniós tábornok Cumberland hadseregét. John Schofield ohiói hadserege és James B. McPherson Tennessee-i hadserege egyaránt a konföderáció jobb oldala körül mozgott, és nem tudtak segíteni Thomasnak. Thomas hadserege azonban kitartott. A konföderációsok 2500 halott és sebesült elvesztése után visszavonultak. Hood legközelebb július 22-én támadott. Teljes haderejét McPherson Tennessee hadserege ellen vetette be Sherman balszárnyán. A csata dél körül kezdődött és éjfélig tartott.

A harcok során Dodge tábornok (a szerző) rést látott az Unió vonalain. Hírnököket küldött, hogy figyelmeztesse a parancsnokokat, hogy mozduljanak a rés bezárására, különben a konföderációsok áttörnek. Nyilvánvalóan McPherson tábornok is látta ezt a rést. Egy törzstisztjével kilovagolt, hogy bezárja a rést. Konföderációs csetepatékkal találkozott, akik felszólították, hogy adja meg magát. Megfordult és megsarkantyúzta a lovát, hogy elmeneküljön, de lelőtték. Egy ponton az uniós vonal megszakadt. De Schofield ohiói hadseregének ágyútüze és egy ellentámadás visszaverte a konföderációsakat. Hood körülbelül 8000 főt vesztett (halottak, sebesültek és eltűntek) az Unió 3722 veszteségével szemben. A csata után Hood visszavonult Atlanta védelmére. Támadásaiból nem sok mindent tudott felmutatni, kivéve a magas veszteségeket, amelyeket a konföderációsok nem engedhettek meg maguknak.

Sherman felállította ágyúit, és megkezdte Atlanta bombázását, amely egy hónapig tartott. Ezután Sherman visszavonta seregeit, és csak egy kis haderőt hagyott hátra. A szándék szerint Hood serege követte őket a Georgia állambeli Jonesboróba. Sherman hadserege lerombolta az Atlantába visszavezető vasúti síneket. A Jonesborough-i csata két napig tartott és szeptember 1-jén ért véget. Miután újabb súlyos veszteségeket szenvedett, Hood seregének maradék része elégette az utánpótlást és a lőszert, és elhagyta Atlantát. Sherman ezután elfoglalta Atlantát. Ez nagy veszteség volt a konföderáció számára. Majdnem garantálta Lincoln újraválasztását. Az atlantai csata az atlantai hadjárat félidejét jelentette.