Az atlantai hadjárat (1864): Sherman hadjárata és Atlanta elfoglalása
Részletes elemzés Sherman 1864-es atlantai hadjáratáról: hadműveletek, taktika, Atlanta elfoglalása és következményei az amerikai polgárháborúban.
Az atlantai hadjárat (1864. május 6. - 1864. szeptember 2.) egy csatasorozat volt az amerikai polgárháborúban. A hadjáratot az uniós hadsereg tervezte és hajtotta végre William T. Sherman vezérőrnagy vezetésével. A terv első része a Joseph E. Johnston tábornok vezette Tennessee-i konföderációs hadsereg legyőzése volt. A második cél a fontos Atlanta városának elfoglalása volt. Sherman elfoglalta Atlantát, de a Tennessee hadsereget nem tudta teljesen megsemmisíteni.
Terv, erők és stratégia
William T. Sherman célja a Konföderáció déli haderejének szétszaggatása és a háborús infrastruktúra megsemmisítése volt. Hadműveletét a Military Division of the Mississippi keretében vezette, és a hadjárat során törekedett a közvetlen rohamok helyett a manőverezésre, kikerülő hadműveletekre és a vonalelvágásokra, hogy Atlanta után a dél belső területeit is veszélyeztethesse.
A részt vevő erők nagysága változó források szerint az Unió részéről körülbelül 90–100 ezer katona, a Konföderációnál pedig körülbelül 50–70 ezer katona állt szemben (a számok becslések, mert a szakaszos átcsoportosítások és veszteségek miatt ingadoztak).
Főbb hadműveleti szakaszok és ütközetek
- Május elejétől Sherman Georgiába benyomult Tennessee irányából, és sorozatos manőverekkel kényszerítette Johnston tábornokot folyamatos hátrálásra.
- Fontos ütközetek és összecsapások: Resaca (május 13–15), a Dallas / New Hope Church környéke (május–június), Kennesaw Mountain (június 27) — itt Sherman részben kudarcos frontális rohamot is végrehajtott, de utána visszatért a manőverezéshez.
- Híres rajtaütések és csaták nyár során: Peachtree Creek (július 20), Ezra Church (július 28) és végül a Jonesborough küzdelmei (augusztus 31–szeptember 1), amelyek döntőek voltak Atlanta védelmének megtörésében.
Johnston helyett Hood és a védelmi változások
Joseph E. Johnston óvatos, visszavonulásra épülő taktikája sok konfliktust szült a konföderációs vezetésben. Július közepén Jefferson Davis elnök Johnston helyére John Bell Hood-ot nevezte ki (a váltás július 17 körül történt). Hood agresszívebb, támadóbb stratégiát folytatott, amely azonban súlyos veszteségekkel járt a konföderációs seregek számára, és végül nem tudta megállítani Sherman előrenyomulását.
Atlanta elfoglalása és utóhatások
Augusztus végén Sherman sikeresen elszakította és feltörte Atlanta vasúti ellátóvonalait; a döntő csaták után a város augusztus 31. és szeptember 2. között elvesztette katonai jelentőségét, és Sherman szeptember 2-án elfoglalta Atlantát. A városban katonai üzemeket és ellátmányokat foglaltak le, egyes ipari és vasúti létesítményeket megsemmisítettek, illetve megrongáltak, hogy azokat a Konföderáció ne tudja használni.
Az atlantai sikernek jelentős politikai hatása volt: az északi közvélemény és a köztársasági párt propagandája számára nagy győzelemnek számított, és hozzájárult Abraham Lincoln 1864. évi újraválasztásához. Emellett Sherman győzelme megnyitotta az utat a későbbi, híres “March to the Sea” felé — Sherman novemberben elindult Atlantától dél felé, hogy tovább gyengítse a Konföderáció belső ellátókapacitását és harci morálját.
Hadjárat taktikája és jelentősége
Sherman hadjárata a háború későbbi szakaszaiban kialakuló total war elemeit tükrözte: nemcsak hadseregeket akart legyőzni, hanem a háborút fenntartó infrastruktúrát, vasutakat, raktárakat és ellátási vonalakat is célozta, ezzel csökkentve a Konföderáció képeségét a további háború folytatására. A hadjárat végső célja Magyarországra átültítve: a katonai és gazdasági célpontok együttes elpusztítása volt, hogy a lakosság és a hadsereg elvontságát és ellenállási képességét megtörjék.
Veszteségek és örökség
A kampány mindkét oldalon jelentős emberi és anyagi veszteségekkel járt; az összesített veszteségek (sebesültek, halottak és foglyok) több tízezerre tehetők, források és módszertan szerint eltérő becslésekkel. Az atlantai hadjárat azonban kétségtelenül mérföldkő volt: stratégiai győzelemként hozzájárult a Konföderáció háborús kapacitásának fokozatos felőrléséhez, és politikailag is erősítette az Uniót a háború folytatására.
Az atlantai hadjárat részletes leírása és egyes csaták alakulása továbbra is fontos kutatási tárgy a polgárháborús történészek számára, mivel jól illusztrálja a katonai manővereket, a hadvezetési döntések politikai hátterét és a hadviselés társadalmi következményeit.
Atlantai hadjárat 1864
Háttér
A háború már három éve tartott, amikor Ulysses S. Grant kapta meg az uniós hadsereg parancsnokságát. Bár a Konföderációsok jóval kisebb hadsereggel rendelkeztek, de a haderejüket arra a csatára mozgatták, amelyik uniós hadsereg éppen aktív volt. Ezzel a legtöbb csatát megnyerték. Grant úgy döntött, hogy összehangolja seregeit, és legyőzi a konföderációsokat. A tábori hadseregei mind egyszerre szálltak volna szembe a konföderációs tábori hadseregekkel. Ezáltal a kisebb déli seregeket le tudta volna szorítani, így az uniós hadsereg le tudta volna győzni őket. Grant személyesen vezette volna a Potomac hadseregét Robert E. Lee konföderációs tábornok és Észak-Virginiai hadserege ellen. Megpróbálná elfoglalni a konföderáció fővárosát, Richmondot. Sherman Johnston ellen indítaná hadseregét, és elfoglalná Dél második legnagyobb városát, Atlantát. Ha sikerrel járna, lerövidítené a háborút, és Abraham Lincoln elnököt még abban a novemberben újraválasztanák. Ha nem sikerülne, Lincoln elveszítené a választást, és a déli államok végleg elszakadhatnának.
A kampány
1864-re a Konföderáció tudta, hogy nem tudja legyőzni az erősebb uniós hadsereget. De megnyerhetik a háborút, ha egyszerűen nem veszítenek az északiakkal szemben. Addig harcoltak, amíg az Unió bele nem fáradt a háborúba, és békét nem kért. Lee-nek meg kellett védenie Richmondot, és távol kellett tartania az uniós hadsereget. Johnsonnak Atlantát kellett megvédenie, és nyitva kellett tartania az utánpótlási vonalakat.
Sherman több mint 100 000 emberrel rendelkezett, akiket három hadseregre osztott. Johnsonnak 53 800 embere volt. Az utolsó pillanatban kapott még 15 000 embert, így az övé lett a nagyobb a két déli fő hadsereg közül. De ez még mindig csak fele akkora volt, mint a vele szemben álló uniós hadsereg. A hadjárat első heteiben Sherman egyik helyről a másikra szorította vissza Johnston szövetségesei. Sherman ismételten két tábori hadseregét Johnston ellen mozgatta, miközben egy harmadik hadsereg James B. McPherson vezetésével az utánpótlási vonalakat fenyegette. McPherson hadseregét is bevetették oldalazó manőverekben. Sherman egyesített seregei folyamatosan Atlanta felé haladtak, míg Johnson seregei visszahúzódtak. Johnson végül július 9-10-én visszavonult Atlantába. Jefferson Davis, a konföderációs elnök elbocsátotta Johnsont, amiért nem állította meg az uniós hadsereget. A parancsnokságot John B. Hoodnak, Johnson második emberének adta át. Hoodnak kevés esélye volt a sikerre. Sherman serege öt mérföldre volt a várostól, amikor Hood átvette a parancsnokságot.
Atlanta ostroma
Hood július 20-án utasította embereit, hogy támadják meg Sherman seregét. A kísérletek kudarcba fulladtak, és július 22-re Hood 8000 embert vesztett Sherman mintegy 3000 fős veszteségével szemben. Hood ismét visszavonult Atlantába. Sherman felállította ágyúit és megkezdte Atlanta egy hónapig tartó bombázását. Ezután Sherman visszavonta seregeit, és csak egy kis haderőt hagyott hátra. Hood serege követte őket a Georgia állambeli Jonesboróba. Sherman serege elvágta Hood visszavonulási útvonalát Atlantáig. A Jonesborough-i csata két napig tartott és szeptember 1-jén ért véget. Miután súlyos veszteségeket szenvedett, Hood seregének maradék része elégette az utánpótlást és a lőszert, és elhagyta Atlantát. Sherman ezután elfoglalta Atlantát. Ez nagy veszteség volt a konföderáció számára. Majdnem garantálta Lincoln újraválasztását. Ez vezetett a következő hadjárathoz is, Sherman Tengerre meneteléhez.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt az atlantai hadjárat?
V: Az atlantai hadjárat egy csatasorozat volt az amerikai polgárháború alatt.
K: Ki volt az uniós hadsereg vezetője az atlantai hadjárat során?
V: William T. Sherman vezérőrnagy volt az uniós hadsereg vezetője az atlantai hadjárat alatt.
K: Mi volt az atlantai hadjárat első célja?
V: Az atlantai hadjárat első célja a Joseph E. Johnston tábornok vezette Tennessee-i konföderációs hadsereg legyőzése volt.
K: Mi volt az atlantai hadjárat második célja?
V: Az atlantai hadjárat második célja a fontos Atlanta városának elfoglalása volt.
K: Sherman elfoglalta Atlantát?
V: Igen, Sherman elfoglalta Atlantát.
K: Az atlantai hadjárat során a Tennessee hadsereg teljesen megsemmisült?
V: Nem, a Tennessee hadsereg nem semmisült meg teljesen az atlantai hadjárat során.
K: Ki volt a Tennessee-i Konföderációs Hadsereg vezetője az atlantai hadjárat során?
V: Joseph E. Johnston tábornok volt a Tennessee-i Konföderációs Hadsereg vezetője az atlantai hadjárat során.
Keres