Atlanta Campaign

Háttér

A háború már három éve tartott, amikor Ulysses S. Grant kapta meg az uniós hadsereg parancsnokságát. Bár a Konföderációsok jóval kisebb hadsereggel rendelkeztek, de a haderejüket arra a csatára mozgatták, amelyik uniós hadsereg éppen aktív volt. Ezzel a legtöbb csatát megnyerték. Grant úgy döntött, hogy összehangolja seregeit, és legyőzi a konföderációsokat. A tábori hadseregei mind egyszerre szálltak volna szembe a konföderációs tábori hadseregekkel. Ezáltal a kisebb déli seregeket le tudta volna szorítani, így az uniós hadsereg le tudta volna győzni őket. Grant személyesen vezette volna a Potomac hadseregét Robert E. Lee konföderációs tábornok és Észak-Virginiai hadserege ellen. Megpróbálná elfoglalni a konföderáció fővárosát, Richmondot. Sherman Johnston ellen indítaná hadseregét, és elfoglalná Dél második legnagyobb városát, Atlantát. Ha sikerrel járna, lerövidítené a háborút, és Abraham Lincoln elnököt még abban a novemberben újraválasztanák. Ha nem sikerülne, Lincoln elveszítené a választást, és a déli államok végleg elszakadhatnának.

A kampány

1864-re a Konföderáció tudta, hogy nem tudja legyőzni az erősebb uniós hadsereget. De megnyerhetik a háborút, ha egyszerűen nem veszítenek az északiakkal szemben. Addig harcoltak, amíg az Unió bele nem fáradt a háborúba, és békét nem kért. Lee-nek meg kellett védenie Richmondot, és távol kellett tartania az uniós hadsereget. Johnsonnak Atlantát kellett megvédenie, és nyitva kellett tartania az utánpótlási vonalakat.

Sherman több mint 100 000 emberrel rendelkezett, akiket három hadseregre osztott. Johnsonnak 53 800 embere volt. Az utolsó pillanatban kapott még 15 000 embert, így az övé lett a nagyobb a két déli fő hadsereg közül. De ez még mindig csak fele akkora volt, mint a vele szemben álló uniós hadsereg. A hadjárat első heteiben Sherman egyik helyről a másikra szorította vissza Johnston szövetségesei. Sherman ismételten két tábori hadseregét Johnston ellen mozgatta, miközben egy harmadik hadsereg James B. McPherson vezetésével az utánpótlási vonalakat fenyegette. McPherson hadseregét is bevetették oldalazó manőverekben. Sherman egyesített seregei folyamatosan Atlanta felé haladtak, míg Johnson seregei visszahúzódtak. Johnson végül július 9-10-én visszavonult Atlantába. Jefferson Davis, a konföderációs elnök elbocsátotta Johnsont, amiért nem állította meg az uniós hadsereget. A parancsnokságot John B. Hoodnak, Johnson második emberének adta át. Hoodnak kevés esélye volt a sikerre. Sherman serege öt mérföldre volt a várostól, amikor Hood átvette a parancsnokságot.

Atlanta ostroma

Hood július 20-án utasította embereit, hogy támadják meg Sherman seregét. A kísérletek kudarcba fulladtak, és július 22-re Hood 8000 embert vesztett Sherman mintegy 3000 fős veszteségével szemben. Hood ismét visszavonult Atlantába. Sherman felállította ágyúit és megkezdte Atlanta egy hónapig tartó bombázását. Ezután Sherman visszavonta seregeit, és csak egy kis haderőt hagyott hátra. Hood serege követte őket a Georgia állambeli Jonesboróba. Sherman serege elvágta Hood visszavonulási útvonalát Atlantáig. A Jonesborough-i csata két napig tartott és szeptember 1-jén ért véget. Miután súlyos veszteségeket szenvedett, Hood seregének maradék része elégette az utánpótlást és a lőszert, és elhagyta Atlantát. Sherman ezután elfoglalta Atlantát. Ez nagy veszteség volt a konföderáció számára. Majdnem garantálta Lincoln újraválasztását. Ez vezetett a következő hadjárathoz is, Sherman Tengerre meneteléhez.