Phalanx
A falanx alakzat egy ógörög kifejezés, amely egy tömbszerű gyalogsági alakzatot jelöl. A görög hopliták (nehézgyalogság) lándzsával, karddal vagy hasonló fegyverekkel voltak felfegyverkezve. A gyalogság tömege egy egységként vonult előre az ellenfelek ellen. A rendszert a városállamok használták, amelyek gyakran harcoltak egymás ellen. A lovasság ritka volt, részben azért, mert a lovak szűkös erőforrásnak számítottak, részben pedig azért, mert a peloponnészoszi völgytalpakon a helyhiány miatt kevés hely maradt a lovassági manőverekhez. Később Nagy Sándor hódításaiban a makedón falanxot mindig lovasság támogatta.
Taktika
A korai falanxos csaták általában azt eredményezték, hogy hasonló alakzatok addig nyomultak egymásnak, amíg az egyik meg nem tört. Hogy a falanx többre képes, azt a maratoni csata (i. e. 490) mutatta meg. I. Dareiosz hatalmas hadseregével szemben az athéniak ritkították a falanxukat és meghosszabbították a frontjukat, hogy elkerüljék az átkarolást. Azonban még a csökkentett mélységű falanx is megállíthatatlannak bizonyult a gyengén felfegyverzett perzsa gyalogság számára. A perzsa szárnyak szétverése után az athéni szárnyakon lévő hopliták befelé fordultak, és megsemmisítették a perzsa középen álló elit csapatot. Ez megsemmisítő győzelmet jelentett Athén számára. A görög-perzsa háborúk során a hoplita falanx továbbra is legyőzte a perzsa gyalogságot (pl. a thermopülai és a plataiai csaták).
A falanx rugalmasságának talán legjobb példája a leuktrai csatában végrehajtott ferde előrenyomulás volt. Ott Epaminondas thébai hadvezér ritkította a falanxa jobb szárnyát és közepét, a bal szárnyát pedig hallatlanul mélyre, 50 emberre mélyítette. Ez megfordította azt a konvenciót, amely szerint a falanx jobb szárnya volt a legerősebb. Az új elrendezés lehetővé tette a thébaiak számára, hogy a szemben álló falanx jobbszárnyán lévő elit spártai csapatokat erővel megtámadják. Eközben a thébai vonal közepét és jobbszárnyát a szemben álló falanxtól hátrébb sorolták, megakadályozva, hogy az alakzat gyengébb részei támadásba kerüljenek. Miután a spártai jobboldalt a thébai baloldal szétverte, a spártai vonal többi része is megtört. Így az erős szárnnyal az élen Epaminondasz képes volt legyőzni a korábban legyőzhetetlennek hitt ellenséget.
II. makedón Fülöp több évet töltött Thébában túszként, és felfigyelt Epaminondasz újításaira. Hazatérve forradalmian új gyalogsági haderőt állított fel, amely megváltoztatta a görög világ arculatát. Philipposz falangitái voltak az ókori Görögország első hivatásos katonákból álló hadereje (Spártát leszámítva). Sokkal hosszabb lándzsákkal voltak felfegyverezve, és alaposabban kiképezték őket a bonyolultabb taktikára és manőverekre. Ennél is fontosabb azonban, hogy Fülöp falanxa egy sokoldalú, kombinált haderő része volt, amely különféle csetlő-botló és lovasságot is magában foglalt, legfőképpen a híres kísérő lovasságát.
A makedón falanxot most arra használták, hogy az ellenséges vonal közepét megszorítsák, míg a lovasság és a mozgékonyabb gyalogság az ellenség oldalai ellen csapott le. A görög városállamok statikusabb hadseregei feletti fölénye a khairóniai csatában mutatkozott meg, ahol II. Fülöp serege szétzúzta a szövetséges thébai és athéni falanxokat.
Fent: a hagyományos hopliták harcrendjének és előrenyomulásának egyszerűsített vázlata (az elit csapatok piros színnel). Alul: az átlós falanx, amelyet a thébaiak Epaminondasz alatt alkalmaztak. Az erős balszárny előrenyomult, míg a gyenge jobbszárny visszavonult vagy mozdulatlan maradt.
Elrendezések a leuktrai csata során, Kr. e. 371.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a falanx-alakzat?
V: A falanx alakzat egy ógörög kifejezés, amely egy tömbszerű gyalogsági alakzatot jelöl.
K: Kik voltak a hopliták?
V: A hopliták nehézgyalogság voltak az ókori Görögországban.
K: Milyen fegyvereket használtak a hopliták?
V: A hopliták lándzsákkal, kardokkal vagy hasonló fegyverekkel voltak felfegyverkezve.
K: Hogyan mozgott a gyalogság tömege a csaták során a falanx alakzatot használva?
V: A gyalogság tömege egy egységként vonult előre az ellenfelek ellen, akik a falanx alakzatot használták.
K: Miért volt ritka a lovasság az ókori Görögországban?
V: Az ókori Görögországban a lovasság részben azért volt ritka, mert a lovak szűkös erőforrásnak számítottak, részben pedig azért, mert a peloponnészoszi völgytalpakon a helyhiány miatt kevés hely maradt a lovassági manőverek számára.
K: A makedón falanxot lovasság támogatta?
V: Igen, Nagy Sándor hódításai során a makedón falanxot mindig lovasság támogatta.
K: Kik használták a falanxalakzatot az ókori Görögországban?
V: A rendszert a városállamok használták, amelyek gyakran harcoltak egymás ellen.
