Pronghorn (Antilocapra americana) — Észak-amerikai villásszarvú emlős
Pronghorn (Antilocapra americana) — Észak‑America prérijeinek villásszarvú, gyorslábú emlőse: evolúció, élőhely, viselkedés és különleges szarvfejlődés.
A pronghorn (Antilocapra americana) egy párosujjú patás emlős, az Antilocapridae család egyetlen élő tagja. Bár külsőre egyeseknek hasonlít egy antilopra-féle állatra, evolúciós szempontból külön ágat képvisel. Ez a kisméretű, valóban kérődző emlős elsősorban Észak-Amerikában él: a nyílt prériken, de találkozhatunk vele sivatagokban és a Sziklás-hegységben is.
Általános jellemzők és kinézet
A pronghorn közepes termetű állat; teste szőrzete általában barnássárga, fehér has- és fenékrésszel, jellegzetes világos nyaksávval. A kölyök- és felnőtt egyedek szemhéjai és nagy, oldalra elhelyezkedő szemei kiváló látást biztosítanak a ragadozók korai észleléséhez. A hímek és a nőstények is viselnek szarvszerű képződményt, de a hímeké erősebb és jobban megágazó: innen ered a magyar elnevezés, a „villásszarvú”. A pronghorn szarva különleges: van egy csontos alapja, amelyre keratinból álló hüvely borul, és ez a keratinhüvely évente részben leválik — ez a tulajdonság ritka a kérődzők között.
Szokatlan sebesség és mozgás
A pronghorn a leggyorsabb szárazföldi emlős Észak-Amerikában: rövid távon akár 80–90 km/h közeli sebességre is képes, tartósan pedig nagy sebességet tud fenntartani. Testfelépítése (nagy tüdő- és szívkapacitás, hatékony vérkeringés, könnyű csontozat) a gyors és hosszan tartó futáshoz alkalmazkodott.
Táplálkozás és viselkedés
A pronghorn főként növényevő: fűféléket, forb (lágyszárú egynyári növények) és cserjék hajtásait fogyasztja, évszaktól függően változtatva étrendjét. Mint kérődző, emésztése többlépcsős gyomorban zajlik, amely lehetővé teszi a rostok hatékony lebontását. Általában nappal aktív, nagy területeken vándorolhat élelem és víz után; bizonyos populációk szezonális vándorlást is végeznek.
Szaporodás és életciklus
A párzási időszak (rut) nyár vége felé van. A vemhesség időtartama körülbelül 7–8 hónap, és általában egy vagy két borjú születik tavasszal, amikor a legkedvezőbbak az élelmiszer- és időjárási viszonyok. A borjak rövid idő alatt képesek követni anyjukat, és az első néhány hétben rejtőzködéssel védekeznek a ragadozók elől. Vadonban a pronghornok átlagos élettartama általában 7–10 év.
Evolúció és fosszíliák
Az Óvilágban kialakult nagy testű bovidákhoz hasonló ökológiai rést töltöttek be azok az antilocapridák, amelyek miocén és pliocén idején nagy változatosságot mutattak Észak-Amerika területén. A család múltjában sokféle forma létezett: egyeseknek bizarr alakú szarvai voltak, több szarvuk alakult ki (négyes vagy hatszoros elágazás), ma azonban ezek közül csak az Antilocapra americana maradt fenn.
Ragadozók, fenyegetések és védelem
Természetes ragadozói közé tartoznak a prérikutyák, farkasok, prérifarkasok, pumák és kojotok. Az emberi hatások — élőhelyvesztés, infrastruktúra (különösen kerítések) miatti vándorlási akadályok, túlzott vadászat egyes területeken — komoly veszélyt jelenthetnek. A kerítések különösen problémásak, mert a pronghornok nem tudnak magasra ugrani, hanem inkább aláúsznak vagy átfurakodnak; emiatt a vándorlások jelentősen korlátozódhatnak.
Összességében a faj nagyjából több százezres egyedszámban fordul elő Észak-Amerikában, és nem tekintik kritikus veszélyeztetettségűnek, de helyi alfajok és populációk — például a sivatagi vagy félsivatagi zsebekben élők — veszélyeztetettek lehetnek, ezért célzott védelmi intézkedésekre van szükség.
Érdekességek
- A pronghorn gyakran „amerikai antilop”-nak nevezik, pedig nem valódi antilop (a valódi antilopok általában az Óvilághoz tartoznak).
- Szemei és jól fejlett látása lehetővé teszik, hogy nagy távolságról észleljen ragadozókat.
- A szarvak egyedi szerkezete — a csontos mag és évente leváló keratinhüvely — ritkaság a kérődzők között.
Megjelenés
A pronghorn szőre sárgásbarnától vörösesbarnáig terjedő színű, alul fehér, a nyakán és a szája körül fehér csíkokkal. A hím pronghornok nyakán és arcán fekete jegyek is vannak. A hímek szarvai akár 25 cm hosszúak is lehetnek. A nőstényeknek általában nincsenek szarvai; ha vannak is, azok nagyon rövidek.
Life
A szarvasbogarak nappal és éjszaka is bármikor aktívak lehetnek, de leginkább szürkületkor aktívak. A prongrántok füvet, de leveleket és gyógynövényeket is esznek. A prunghornok képesek megemészteni a mérgező növényeket. Ez a túlméretezett májuknak köszönhető, amely segít a méreganyagok kiszűrésében.
Nyáron a kifejlett hím prongószarvasok más hímekkel harcolnak a területért. Ezen a területen a hím egy csoport nőstényt tart, akikkel szeptemberben párosodik. A kifejlett hímek a végletekig elmennek az egymás elleni harcban, hogy a nőstényt a másik pronghorn halálos sebesülésével és annak megállapításával nyerjék el, melyik hím az erősebb. A fiatal hímek, amelyek még nem harcolnak a területért, kis csoportokat alkotnak, az idős, gyenge hímek pedig egyedül élnek. A nőstények körülbelül 20 egyedből álló csoportokban élnek. Amikor a nőstény közel áll a szüléshez, egy időre elhagyja a csoportot, hogy megszülje utódait.
A 8 és fél hónapos vemhesség után a nőstény 1-2, ritkán 3 kicsinek ad életet. A kicsik három napig rejtőzködnek, majd egy hét múlva már az anyjukkal együtt szaladgálhatnak. A pronghornbébinek szürke a bundája, 3 hónap után pedig a felnőttkori bundaszínt kapja. Tejet 5-6 hónapig isznak, és három hét után elkezdenek füvet enni. A nőstények 15-16 hónapos korukban, a hímek pedig 24 hónapos korukban válnak ivaréretté.
Képek
· 
Két nőstény prongorszarvú
· 
Egy hím pronghorn
· 
Egy proghorn csorda
- ↑ [pubs.geoscienceworld.org/geolmag/article-lookup/155/3/674. "A mezoemlősök és a megaemlősök táplálkozása és élőhelye"] Check
|url=érték (help). 2018. március 1.|first=hiányzik|last=(help) - ↑ [www.journals.uchicago.edu/doi/10.1086/497401. "A Great Cost of Female Mate Sampling in Pronghorn"] Check
|url=érték (help). 2005. október 6.|first=hiányzik|last=(help)
Kérdések és válaszok
K: Mi az a pronghorn?
V: A pronghorn egy párosujjú patás emlős, az Antilocapridae család egyetlen élő tagja.
K: Hogy néz ki a pronghorn?
V: A pronghorn úgy néz ki, mint egy antilop. Az orrtól a farokig 1,3-1,5 m hosszú, és 81-104 cm magas a vállánál.
K: Hol él a pronghorn?
V: A pronghorn Észak-Amerikában él. A prériken, de néha a sivatagokban és a Sziklás-hegységben is él.
K: Hol fejlődtek ki az antilocapridák?
V: Az antilocapridák Észak-Amerikában fejlődtek ki.
K: Mennyire voltak sikeresek az antilocapridák?
V: A miocén és pliocén során az antilocapridák sokszínű és sikeres csoport volt, sok különböző fajjal. Némelyiküknek bizarr formájú szarvai voltak, vagy négy, sőt hat szarvuk is volt.
K: Hogyan viszonyulnak a bovidák az antilocapridákhoz?
V: Afrikában a bovidák számos kérődzőt fejlesztettek ki, amelyek szarvasra hasonlítanak, de az igazi szarvasok más emlősök, és nem élnek a déli kontinenseken. Az antilocapridák az Óvilágban kifejlődött bovidákhoz hasonló rést töltöttek be.
K: Mi a figyelemre méltó a pronghornban?
V: A pronghorn a leggyorsabb szárazföldi emlős a nyugati féltekén, akár 90 km/h-s futósebességgel. Gyakran nevezik a második leggyorsabb szárazföldi állatnak, az afrikai gepárd után a második, és a nagy sebességet tovább tudja tartani, mint a gepárd.
Keres