Royal Society of Arts
A Royal Society for the encouragement of Arts, Manufactures and Commerce (RSA) egy brit multidiszciplináris intézmény, amelynek székhelye Londonban található. Hosszú hivatalos neve helyett gyakran nevezik Royal Society of Arts-nak. Az épület homlokzatán is a rövid nevet használják - lásd a fényképet. Az intézményt 1754-ben alapították, és 1847-ben kapta meg a Királyi Chartát. Neves tagjai között volt Benjamin Franklin, Karl Marx, Adam Smith, William Hogarth, John Diefenbaker, Stephen Hawking és Charles Dickens.
Az RSA-t azért hozták létre, hogy "bátorítsa a vállalkozást, bővítse a tudományt, finomítsa a művészetet, fejlessze manufaktúráinkat és kiterjessze kereskedelmünket", de a szegénység csökkentése és a teljes foglalkoztatottság biztosítása érdekében is.
Royal Society of Arts, London
Történelem
Az RSA-t 1754-ben William Shipley alapította a Művészetek, Manufaktúrák és Kereskedelem Ösztönzésének Társasága néven, a Dublini Társaság a Haszonállattenyésztés, a Manufaktúrák és más hasznos művészetek javításáért mintájára. 1774-ben a London központjában, a Strand közelében található új épületbe költözött, amelyet az Adam testvérek (James Adam és Robert Adam) terveztek az Adelphi terv részeként. A cím a 8 John Street (ma 8 John Adam Street) volt. Az RSA még mindig ott van, de a közeli épületeket is elfoglalja (2-6 John Adam Street, valamint 18 Adam Street). Az eredeti épületben található a Nagyterem, amelyben James Barry ír művész csodálatos festménysorozata látható: Az emberi tudás és kultúra fejlődése. Az Adam Street 18 első lakója az Adelphi Tavern volt, amelyet Dickens The Pickwick Papers című művében említ. A Tavern egykori privát étkezőjében egy csodálatos Adam mennyezet található, Kauffman és Zucchi festett kerekekkel, Kauffman és Zucchi iskolájának festményeivel.
Az első években a Társaság díjakat - amelyeket "prémiumoknak" nevezett - ajánlott fel azoknak, akik sikeresen teljesítették a közzétett kihívások egyikét. William Bligh kapitány elszenvedte a zendülést a Bounty-n, miközben megpróbált prémiumot nyerni a kenyérgyümölcs keletről Nyugat-Indiába történő szállításáért. Újra megpróbálta, és ezúttal sikerrel járt, a Társaság pedig neki ítélte a díjat. A Társaság a kihívások igen széles skálájáért ajánlott fel díjakat, beleértve a gépek új formáinak feltalálását és a mezőgazdasági fejlesztéseket (amelyek között szerepelt az ópiummák termesztésének javítását célzó módszerek keresése is).
Az RSA adott otthont Nagy-Britannia első kortárs művészeti kiállításának, amely nagy sikert aratott. Ennek eredményeként 1768-ban Sir Thomas Gainsborough és Sir Joshua Reynolds - az RSA két korai tagja - megalapította a Royal Academy of Arts (Királyi Művészeti Akadémia) nevű szervezetet.
1847-ben királyi oklevelet kapott. 1908-ban VII. Edward király megadta neki a jogot, hogy nevében használhassa a "Royal" kifejezést.
A Társaság 1876-ban alapította meg a londoni Nemzeti Zeneiskolát (National Training School for Music). Ezt később a Royal College of Music követte.
Az RSA talán a legismertebb az RSA vizsgabizottság létrehozásáról, amely ma a különálló OCR (Oxford, Cambridge és RSA Examinations) bizottság része, miután a társaság 1882-ben elindította a modern világ első nyilvános vizsgáit.
Kidolgozott egy rendszert, amely a híres emberek és az épületek közötti kapcsolatokra emlékezik a falakon elhelyezett emléktáblák révén - ezek ma is "kék plakettek" néven működnek, amelyeket különböző kormányzati szervek kezelnek. Az első ilyen emléktábla valójában vörös terrakottából készült, és Lord Byron egykori (azóta lebontott) otthonának külső oldalán volt elhelyezve. A Társaság 36 emléktáblát állított fel, amíg 1901-ben a felelősséget át nem ruházták a London Megyei Tanácsra (amely a táblák színét a jelenlegi kékre változtatta), majd később a Nagy-Londoni Tanácsra és legutóbb az English Heritage-re. Ma már az Egyesült Királyság valamennyi tagállamában hasonló rendszerek működnek.
A Társaság nagy szerepet játszott West Wycombe megőrzésében, megvásárolta az egész falut, és átadta a National Trustnak.
1936-ban az RSA először adományozta a Royal Designers for Industry (RDI vagy HonRDI) kitüntetéseket. A kitüntetés 1936-ban királyi jóváhagyást kapott, és 1937-ben megalakult a "The Faculty of Royal Designers for Industry" (Királyi Ipari Tervezők Kara), mint egyesület, amelynek célja "a tervezés és annak ipari célú alkalmazása terén elért kiválóság előmozdítása": a kar tagsága automatikusan (és kizárólag) minden RDI és HonRDI számára biztosított. A Karnak jelenleg 120 királyi formatervező (RDI) és 45 tiszteletbeli királyi formatervező (nem brit állampolgár is lehet HonRDI) tagja: az RDI kitüntetéssel egyszerre rendelkező formatervezők száma szigorúan korlátozott. A Kar a világ vezető szakembereiből áll, akik olyan különböző területeken tevékenykednek, mint a mérnöki tudományok, a bútorok, a divat és a textil, a grafika, a színház- és filmtervezés. A korai tagok között van Eric Gill, Enid Marx, Sir Frank Whittle és számos más ismert név.
A Társaság sikerét jól példázza az Oxford English Dictionary, amely a "fenntarthatóság" szó első, környezetvédelmi értelemben vett használatát az RSA folyóiratában rögzíti 1980-ban.
Fellows
A társaság szerint "a tagok a nevük után az FRSA betűket viselik". Az ösztöndíjas tagság megtiszteltetésnek számít.
Ez azonban nem volt mindig így. Sutherland Lyall szerint 2003-ban "a Royal Society of Arts arra kérte az embert, hogy ne használja [az FRSA utótagot], mert bárki, aki kifizeti a szerény díjat, taggá válik". Jelenleg a taggá választás feltétele, hogy valaki a társadalom számára a kultúra vagy a művészetek területén elért (vagy annak lehetőségét bizonyító) teljesítményt nyújtson.
Az RSA ma
A szervezetet királyi oklevéllel alapították, Angliában jótékonysági szervezetként jegyezték be, és több mint 27 000 tag él mintegy 70 országban, akik támogatják a társaság céljait, és akik szakmájukban vagy hivatásukban kiemelkedő eredményeket értek el - vagy képesek elérni -. A társaság védnöke jelenleg II. Erzsébet királynő, elnöke Őfelsége, a királyi hercegnő (aki 2011-ben apját, Fülöp herceget váltotta), elnöke Luke Johnson (üzletember), vezérigazgatója pedig Matthew Taylor.
Minden évben számos kitüntetést adnak át, köztük az Albert-érmet, a Benjamin Franklin-érmet és a kétszázadik évfordulóért járó érmet. Az érmeket többek között Nelson Mandela, Sir Frank Whittle és Stephen Hawking professzor kapta.
Nagy-Britanniában és Írországban az RSA néhány regionális tevékenységet ajánlott fel, hogy ösztönözze a tagokat a helyi interakciókra és a helyi érdeklődésre számot tartó témák megvitatására. Az Egyesült Királyság régiói a következők: Észak-Írországot, amely az Egyesült Királyság része, történelmi okokból egyetlen, az Ír Köztársaságot is magában foglaló, egész Írországot magában foglaló régiónak - "Írország" - tekintik. Az RSA jelen van Belgiumban is (hogy növelje befolyását Brüsszelben), valamint Ausztráliában, Indiában, Dél-Afrikában és az Egyesült Államokban.
Események
A Társaság ingyenes nyilvános rendezvényprogramot szervez, amelynek célja, hogy új és kihívást jelentő gondolkodásmódot mutasson be. Ezeket az eseményeket a rendezvényt követően mp3 hangfájlok és videók formájában szabadon hozzáférhetővé teszik a honlapon. A közelmúltban többek között Michael Sandel, Nassim Nicholas Taleb, Sir Ken Robinson, Don Tapscott, Alain de Botton, Al Gore, Anthony Grayling, Zarine Kharas (a Justgiving alapítója), Amir Aczel és Chris Anderson tartottak előadásokat.
A közelmúltban tartott éves elnöki előadás előadójának kiválasztása a sajtóban nagy érdeklődést váltott ki. A választás Björn Lomborg dán professzorra esett; legutóbbi könyve, a Cool It azt sugallja, hogy a jegesmedvék közelgő pusztulása csak mítosz. Fülöp herceg az RSA elnökeként először Ian Plimert, az Adelaide-i Egyetem ásványi geológia professzorát választotta előadónak, de ezt túlságosan ellentmondásosnak ítélve elutasították, mivel Plimer szerint az antropogén globális felmelegedés elmélete nem bizonyított.
2010. január 14-én az RSA az Arts Council Englanddel közösen egynapos konferenciát rendezett Londonban "State of the Arts" címmel. A művészettől a kormányzatig számos előadó gyűlt össze, hogy az Egyesült Királyság művészeti ágazatának helyzetéről beszéljen. A neves előadók között volt Jeremy Hunt parlamenti képviselő, a kulturális, média- és sportminiszter és kollégája, Ben Bradshaw parlamenti képviselő, aki akkoriban a kulturális, média- és sportminiszter volt. Jeremy Hunt kijelentette, hogy ha a konzervatív párt megnyeri a következő választásokat, akkor a művészetek állami támogatását csökkenteni fogják.
Az RSA House külső ügyfelek számára is bérelhető, és konferenciák, vacsorák, partik és esküvők lebonyolítására is alkalmas. A lenyűgöző pincék jelentős érdekességeket rejtenek, és egyedülálló teret biztosítanak a szórakoztatáshoz.
Projektek
2008 júliusában az RSA egy tiptoni akadémia, a 2008 szeptemberében megnyílt The RSA Academy szponzora lett. Jelenleg új épületek épülnek a John McAslan and Partners tervei alapján.
Jelenlegi projektjei a következők: Művészet és ökológia, Polgári hatalom, Összekapcsolt közösségek, Design és társadalom, Oktatás, Közszolgáltatások, Szociális agy és technológia a hideg éghajlaton.
Korábbi projektjei közé tartozik az édesvíz biztosítása a fejlődő világ számára, a szellemi tulajdon újragondolása az első elvekből kiindulva egy (Adelphi Charta néven közzétett) charta létrehozása, a nemzetközi migráció kezelésére szolgáló rendszerek vizsgálata, valamint az egész Egyesült Királyságra kiterjedő, személyes szén-dioxid-kereskedelmi rendszer megvalósíthatóságának feltárása. Továbbra is támogatja az inkluzív tervezés gyakorlatát, és művészekkel együttműködve a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos elképzeléseket közvetíti (például az RSA egyik korábbi projektje, a WEEE Man, jelenleg pedig a Művészet és ökológia projekt keretében).
Kapcsolódó oldalak
- Királyi Társaságok listája
- Királyi Társaság
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Royal Society for the encouragement of Arts, Manufactures and Commerce?
V: A Royal Society for the encouragement of Arts, Manufactures and Commerce egy londoni székhelyű, több tudományágat átfogó intézmény, amelyet gyakran Royal Society of Artsnak is neveznek.
K: Mikor alapították az RSA-t?
V: Az RSA-t 1754-ben alapították.
K: Mikor kapott az RSA királyi alapítólevelet?
V: Az RSA 1847-ben kapott királyi chartát.
K: Kik az RSA néhány neves tagja?
V: Az RSA néhány neves tagja Benjamin Franklin, Karl Marx, Adam Smith, William Hogarth, John Diefenbaker, Stephen Hawking és Charles Dickens.
K: Milyen céllal hozták létre az RSA-t?
V: Az RSA-t azért hozták létre, hogy felbátorítsa a vállalkozást, bővítse a tudományt, finomítsa a művészetet, fejlessze a manufaktúrákat és kiterjessze a kereskedelmet, de azért is, hogy csökkentse a szegénységet és biztosítsa a teljes foglalkoztatottságot.
K: Mit jelent az RSA rövidített neve?
V: Az RSA rövid neve a Royal Society of Arts (Királyi Művészeti Társaság) rövidítése.
K: Látható-e a rövidített név az RSA épületének homlokzatán?
V: Igen, a rövidítés látható az RSA épületének homlokzatán.