Stephen William Hawking CH CBE FRS FRSA (1942. január 8. - 2018. március 14.) brit elméleti fizikus és matematikus. Oxfordban született. A hertfordshire-i St Albansba költözött 1950-ben. A világ egyik vezető elméleti fizikusa volt. Hawking számos tudományos könyvet írt olyan emberek számára, akik nem tudósok.

Hawking a Cambridge-i Egyetem matematikaprofesszora volt (egykor Isaac Newton is ezt a pozíciót töltötte be). 2009. október 1-jén vonult nyugdíjba.

Hawkingnak a diszlexiával összefüggő motoros neuronbetegsége volt, és emiatt nem tudott jól mozogni vagy beszélni. A betegség az évek során egyre súlyosbodott, és végül szinte teljesen lebénult. A mozgáshoz kerekesszéket használt, a beszédhez pedig egy Intel számítógépet. 2018. március 14-én halt meg.

Korai élet és tanulmányok

Hawking a St Albans városában lévő iskolában tanult, majd az Oxfordi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol fizikát tanult és kiemelkedő eredménnyel fejezte be alapképzését. Később a Cambridge-i Egyetemen szerzett doktorátust, ahol kvantumgravitációval és kozmológiával kapcsolatos problémákkal foglalkozott. Doktori tanulmányai során és után a korszak meghatározó elméleti fizikusai és kozmológusai közé emelkedett.

Kutatási eredmények és tudományos hozzájárulások

Hawking munkája alapvetően a fekete lyukak, az univerzum keletkezésének elmélete és a kvantumgravitáció határterületeire koncentrált. Legismertebb tudományos eredményei közé tartozik:

  • Hawking‑sugárzás: 1974-ben kimutatta, hogy a kvantumhatások miatt a fekete lyukak nem teljesen „feketék”, hanem hősugárzást bocsátanak ki — ez forradalmi kapcsolatot teremtett a kvantummechanika, a termodinamika és a gravitáció között.
  • Singularitás‑tételek: Roger Penrose-szal közösen dolgozott azon a matematikai megközelítésen, amely kimutatta, hogy a táguló univerzumban és a fekete lyukak belsejében elkerülhetetlenek a szingularitások bizonyos feltételek mellett.
  • No‑boundary (nincs perem) elmélet: James Hartle‑lal közösen dolgozott a kozmológiai „no‑boundary” javaslaton, amely az univerzum kezdetének leírására tett kísérletet kvantumos elvárások alapján.
  • Fekete lyukak termodinamikája: eredményei hozzájárultak a fekete lyukak entrópiájának és termikus tulajdonságainak megértéséhez (Bekenstein–Hawking entrópia).

Népszerűsítés és közéleti szerep

Hawking kiemelkedő szerepet játszott a tudomány népszerűsítésében. Tudományos munkái mellett számos ismeretterjesztő könyvet írt, amelyek közül a legismertebb az 1988‑ban megjelent "Az idő rövid története" (A Brief History of Time). Ez a kötet világszerte több millió példányban kelt el, és Hawkingot a nagyközönség számára is ismertté tette. Emellett dokumentumfilmekben és televíziós műsorokban szerepelt, és gyakran nyilatkozott a tudomány aktuális kérdéseiről, az univerzum keletkezéséről és jövőjéről.

Betegség, mindennapi élet és kommunikáció

Bár fiatalon súlyos betegséget diagnosztizáltak nála, amely kezdetben súlyos mozgás‑ és beszédproblémákat okozott, Hawking hosszú évtizedeken át aktív tudósként és közszereplőként folytatta munkáját. A mindennapi életet kerekesszék és számítógépes kommunikációs eszközök tették lehetővé számára. A beszédszintetizátor és más technológiák révén előadásokat tartott, cikkeket írt és interjút adott, miközben betegsége fokozatosan súlyosbodott.

Eredmények, díjak és örökség

Hawkingot számos rangos kitüntetéssel ismerték el pályafutása során, köztük brit állami és tudományos elismerésekkel. Tudományos munkássága alapvetően megváltoztatta a kozmológia és a gravitáció elméleti megértését, és hosszú távú hatással volt a kvantumgravitáció kutatására.

Halála után Hawkingot a tudományos közösség és a széles közönség is nagyra becsülte: munkái és népszerűsítő tevékenysége révén sokakat inspirált a fizika és a kozmológia iránti érdeklődésre. Öröksége ma is él: publikációi, elméleti ötletei és az a tény, hogy betegsége ellenére is aktívan alkotott, példaként szolgál sok fiatal kutató és a tudomány iránt érdeklődő olvasó számára.