Royal Institution (London) – tudományos intézet, Faraday és Nobel-díjasok
Royal Institution (London) – története, Michael Faraday munkássága és az intézet Nobel-díjas igazgatói: tudományos kutatás, oktatás és ikonikus kísérletek egy helyen.
A Royal Institution of Great Britain (általában Royal Institution vagy RI) egy tudományos oktatással és kutatással foglalkozó szervezet, amelynek székhelye Londonban található.
A Royal Institutiont 1799-ben alapították a kor vezető brit tudósai, köztük Henry Cavendish. Célja a következő volt:
"a hasznos mechanikai találmányok és fejlesztések ismeretének terjesztése és általános bevezetésének megkönnyítése; valamint a tudománynak az élet általános céljaira való alkalmazásának tanítása filozófiai előadások és kísérletek útján".
Az R.I. igazgatói közé tartoztak a legnagyobb tudósok, köztük Humphrey Davy, Michael Faraday, Sir William Henry Bragg és Sir William Lawrence Bragg, Max Perutz és John Kendrew. Tizenöt igazgató Nobel-díjat kapott.
Történet és helyszín
A Royal Institution 1799-ben jött létre azzal a céllal, hogy népszerűsítse a tudományos ismereteket és támogassa a gyakorlati alkalmazásokat. Hivatalos központja a londoni Mayfairben, az Albemarle Street 21. szám alatt található épületben van, amely a 19. század óta a szervezet egyik fő otthona. Az intézet korai időszakától kezdve elegáns előadásokkal és látványos kísérleti bemutatókkal vonzotta a közönséget, és fontos szerepet játszott a tudományos ismeretterjesztésben.
Főbb személyiségek és eredmények
A RI történetében számos kiemelkedő tudós dolgozott és tartott előadásokat. Humphrey Davy például nagyszabású kísérleti előadásairól és új kémiai felfedezéseiről volt ismert. Michael Faraday a Royal Institution berkein belül végezte alapvető munkáit az elektromágnesség és az elektromos indukció terén (például az elektromágneses indukció felfedezése 1831-ben), munkássága nagymértékben hozzájárult a modern elektromos technika kialakulásához. Faraday rendszeresen tartott közönséges, szemléletes kísérleteken alapuló előadásokat, amelyek máig híressé tették az intézetet.
Az intézethez köthetőben a fizika és kémia terén elért mérföldkövek közé tartozik az röntgen- és kristályszerkezet-kutatás (Sir William Henry Bragg és Sir William Lawrence Bragg munkássága — ők 1915-ben közösen nyerték el a Nobel-díjat), valamint a biokémiai szerkezetkutatás (Max Perutz és John Kendrew, akik 1962-ben Nobel-díjat kaptak a fehérjék szerkezetének feltárásáért).
Közönség, oktatás és ismeretterjesztés
Az RI mindig is erőteljesen foglalkozott tudományos ismeretterjesztéssel. Talán legismertebb kezdeményezése a Christmas Lectures (Karácsonyi előadások) sorozat, amelyet Michael Faraday indított 1825-ben, és amelyet azóta is évente, kifejezetten fiatal közönség számára szerveznek. Ezek az előadások látványos kísérletekkel és közérthető magyarázatokkal vezetik be a gyerekeket és fiatalokat a természettudományokba.
Emellett az intézet ma is rendszeresen rendez nyilvános előadásokat, vitákat és bemutatókat, valamint támogat fiatal kutatókat ösztöndíjakkal és kutatási lehetőségekkel.
Kutatás, laboratóriumok és gyűjtemények
A Royal Institution hosszú ideig saját kutatólaboratóriumokat működtetett, ahol alap- és alkalmazott kutatások folytak. Az épületben található múzeumi részlegen, a Faraday-gyűjteményben megőrzik az egykor használt kísérleti berendezéseket és dokumentumokat, amelyek a 19. századi kísérleti tudomány történetét mutatják be. Ezek a tárgyak fontos forrásai a tudománytörténeti kutatásoknak és népszerű kiállításoknak egyaránt.
Jelentőség ma
A Royal Institution továbbra is befolyásos szereplő a brit és nemzetközi tudományos életben: összekapcsolja a kutatást, az oktatást és a közönségkapcsolatot. Az intézet öröksége — az általa népszerűsített kísérleti előadások, a tudományos oktatás hangsúlya és a világhírű kutatók munkája — ma is inspirálja a tudomány iránt érdeklődőket és a következő nemzedék kutatóit.
A Királyi Intézet épülete az Albermarle Street-en, London, 1838 körül
Egy péntek esti beszéd, 1904
Greenfield vita
1998-tól 2010. január 8-ig Susan Greenfield bárónő volt a Királyi Intézet igazgatója, de egy felülvizsgálatot követően a pozíciót megszüntették, mivel "már nem volt megfizethető". A Királyi Intézet pénzügyi válságba került, miután a Greenfield által vezetett 22 millió fontos fejlesztési program keretében felújították az intézmény Albemarle Street-i főépületét, valamint egy éttermet és egy bárt építettek be azzal a céllal, hogy a helyszínt a "tudomány Groucho klubjává" alakítsák. A projekt 3 millió font adóssággal zárult.
Greenfield ezt követően bejelentette, hogy diszkrimináció miatt perelni fog. Az RI hivatalos közleménye szerint "továbbra is folytatja fő jótékonysági célkitűzéseinek megvalósítását Chris Rofe vezérigazgató és egy tehetséges vezetői csapat irányítása alatt, amelynek tagja Quentin Pankhurst professzor, a Davy Faraday Kutatási Laboratórium igazgatója, Dr. Gail Cardew, a programok vezetője és Frank James professzor, a gyűjtemények és örökség vezetője". Greenfield bárónő később ejtette a diszkriminációs ügyet.
Kérdések és válaszok
K: Mi a Nagy-Britanniai Királyi Intézet?
V: A Nagy-Britanniai Királyi Intézet egy londoni székhelyű szervezet, amely a tudományos oktatásra és kutatásra összpontosít.
K: Mikor alapították a Royal Institutiont?
V: A Királyi Intézményt 1799-ben alapították.
K: Kik voltak a Royal Institution alapítói?
V: A Royal Institutiont a kor vezető brit tudósai alapították, köztük Henry Cavendish.
K: Mi volt a Royal Institution célja?
V: A Royal Institution célja az volt, hogy "terjessze az ismereteket, és megkönnyítse a hasznos mechanikai találmányok és fejlesztések általános bevezetését; valamint hogy filozófiai előadások és kísérletek segítségével tanítsa a tudományok alkalmazását az élet általános céljaira".
K: Kik voltak a Royal Institution igazgatói?
V: A Royal Institution igazgatói között voltak a legnagyobb tudósok, köztük Humphrey Davy, Michael Faraday, Sir William Henry Bragg és Sir William Lawrence Bragg, Max Perutz és John Kendrew.
K: Hányan nyertek Nobel-díjat a Royal Institution igazgatói közül?
V: A Royal Institution tizenöt igazgatója kapott Nobel-díjat.
K: Mire összpontosít a Royal Institution?
V: A Royal Institution a tudományos oktatásra és kutatásra összpontosít.
Keres