Max Perutz — Nobel-díjas molekuláris biológus, a hemoglobin felfedezője
Max Perutz — Nobel-díjas molekuláris biológus, a hemoglobin szerkezetének felfedezője. Cambridge-i kutató, röntgenkrisztallográfia úttörője és meghatározó tudományos vezető.
Max Ferdinand Perutz FRS OM CBE (1914. május 19. - 2002. február 6.) osztrák származású brit molekuláris biológus. Perutz a 20. század egyik meghatározó molekuláris biológusa volt, akinek munkája alapjaiban járult hozzá ahhoz, hogy megértsük, hogyan határozzák meg a fehérjék háromdimenziós szerkezeteik alapján a biológiai funkciókat.
Tudományos munkásság
Az 1962-es kémiai Nobel-díjat John Kendrew-val közösen kapta a hemoglobin és a globuláris fehérjék szerkezetének vizsgálatáért. Az alkalmazott módszer elsősorban a röntgenkrisztallográfia volt: Perutz és munkatársai nagy, jól rendezett kristályokból nyert diffrakciós adatok felhasználásával térképezték fel a hemoglobin molekula atomjainak elrendeződését. Kidolgozta és alkalmazta a nehéz-atomos izomorf helyettesítés (isomorphous replacement) módszerének változatait a fázisprobléma megoldására, ami kulcsfontosságú volt a nagyméretű fehérjék szerkezetének meghatározásához.
Perutz munkája feltárta, hogy a hemoglobin egy négysubunitásos (két alfa- és két béta-láncból álló) fehérje, amelyben minden alegységhez egy-egy hemcsoport kötődik. Kutatásai magyarázatot adtak a hemoglobin kooperatív oxigénkötő viselkedésére: az oxigénkötés során konformációváltozások jönnek létre, amelyek kölcsönösen befolyásolják az egyes alegységek affinitását. Ezzel világossá tette, hogyan kapcsolódik össze a szerkezet és a funkció a globuláris fehérjék esetében.
Élete és pályafutása
Perutz az ausztriai Bécsben született, és családja zsidó volt. 1936 óta Cambridge-ben (Peterhouse College) dolgozott, ahol kutatóként és oktatóként tevékenykedett. Az Anschluss után, amikor Ausztria náci uralom alá került, Perutz végleg Nagy-Britanniába telepedett és brit állampolgár lett. A háborús évek alatt kutatómunkát végzett Kanadában; a háború után visszatért Cambridge-be, ahol tovább építette kutatócsoportját és laboratóriumát.
Cambridge-ben megalapította és vezette (1962–79) az Orvosi Kutatási Tanács Molekuláris Biológiai Laboratóriumát, amely hamar a molekuláris biológia egyik világvezető kutatóhelyévé vált. Laboratóriumának tagjai közül többen később Nobel-díjat kaptak; az intézet generációkon át meghatározó szerepet játszott a modern strukturális biológia és a molekuláris biológia fejlődésében.
Díjak, elismerések és publikációk
- 1962: kémiai Nobel-díj (John Kendrew-val megosztva) a hemoglobin és a globuláris fehérjék szerkezetének vizsgálatáért — kémiai Nobel-díj
- 1971: a Királyi Társaság Királyi Érdemérme
- 1979: a Copley-érmet
- tagságok és kitüntetések: FRS, OM, CBE
Perutz számos alapvető tudományos közleményt és több ismeretterjesztő, valamint emlékirat-jellegű könyvet publikált. Hozzájárulását a cambridge-i molekuláris biológiához a The History of the University of Cambridge című munka is dokumentálja: a Volume 4 (1870–1990) című kötetben, amelyet a Cambridge University Press adott ki 1992-ben.
Hatás és örökség
Perutz munkája nemcsak konkrét szerkezeteket tárt fel, hanem módszertani újításokkal is hozzájárult a strukturális biológia fejlődéséhez. A hemoglobin szerkezetének feltárása általános fogalmakat adott a fehérjék működésének megértéséhez, például a konformációs változások és az alegységek közötti kölcsönhatások szerepének tisztázásához. Az általa vezetett laboratórium és a tanítványai tovább vitték munkájának szellemiségét, és sok mai kutatóirányzat forrásának tekinthetők.
Perutz a Nobel-díj elnyerése után is aktív kutató maradt, és munkásságát a tudományos közösség nagyra értékelte egészen haláláig. Tudományos öröksége ma is meghatározó a molekuláris és strukturális biológia területén.
Kérdések és válaszok
K: Mit nyert Max Ferdinand Perutz 1962-ben?
V: Max Ferdinand Perutz 1962-ben nyerte el a kémiai Nobel-díjat, amelyet John Kendrew-val közösen kapott.
K: Milyen módszerrel vizsgálták a hemoglobint és a globuláris fehérjéket?
V: A hemoglobin és a globuláris fehérjék vizsgálatához használt módszer elsősorban a röntgenkrisztallográfia volt.
K: Milyen egyéb díjakat kapott Max Ferdinand Perutz?
V: A Nobel-díj mellett Max Ferdinand Perutz 1971-ben megkapta a Royal Society Királyi Érdemérmét, 1979-ben pedig a Copley-érmet.
K: Hol végezte Max Ferdinand Perutz háborús munkáját a második világháború alatt?
V: A második világháború alatt Max Ferdinand Perutz Kanadában végezte háborús munkáját.
K: Mikor költözött végleg Nagy-Britanniába?
V: Az Anschluss, vagyis Ausztria náci Németország általi elfoglalása után költözött végleg Nagy-Britanniába.
K: Mi van dokumentálva a Cambridge-i Egyetemen a molekuláris biológiához való hozzájárulásáról?
V: A Cambridge-i Egyetemen a molekuláris biológiához való hozzájárulását a The History of the University of Cambridge 4. kötet (1870-1990) dokumentálja.
K: Milyen családi háttere volt Maxnak ?
V: Max zsidó családi háttérrel rendelkezett.
Keres