Sir John Cowdery Kendrew CBE FRS (1917. március 24. - 1997. augusztus 23.) angol biokémikus és kristálykutató.
Az 1962-es kémiai Nobel-díjat megosztva kapta Max Perutz-szal. A Cavendish Laboratóriumban működő csoportjuk elsőként határozta meg a fehérjék szerkezetét röntgenkrisztallográfia segítségével. Emellett a cambridge-i Peterhouse College ösztöndíjasa (tanára) volt.
A későbbi MRC Molekuláris Biológiai Laboratóriumban Kendrew meghatározta az izomsejtekben oxigént tároló fehérje, a mioglobin szerkezetét.
A második világháború első hónapjait a radarral kapcsolatos kutatással töltötte. 1940-ben a Királyi Légierő főhadiszállásán operatív kutatással kezdett foglalkozni, és a R.A.F. szárnyparancsnoki tiszteletbeli rangot viselte.
Korai élet és tanulmányok
Kendrew 1917-ben született, és korai éveitől érdeklődött a természettudományok iránt. Tanulmányait a biokémia és a fizika határterületén végezte, ami jól előkészítette a későbbi, határozottan interdiszciplináris kutatásaira. Tudományos pályafutása során a fizikai módszereket — különösen a röntgenkrisztallográfiát — alkalmazta biológiai problémák megoldására.
Tudományos eredmények és módszerek
Kendrew munkássága alapvető szerepet játszott a strukturális biológia megalapozásában. Csoportjával együtt a röntgenkrisztallográfia és a modellépítés kombinálásával dolgozott: röntgendiffrakciós adatokból háromdimenziós atommodelleket állított össze, így bizonyítva a fehérjék térszerkezetének összefüggését funkciójukkal. A mioglobin szerkezetének meghatározása fontos lépés volt, mert ez volt az egyik első, teljesen feltárt fehérje háromdimenziós modellje, amely megmutatta a globuláris fehérjék belső csomagolását és a ligandumkötő helyek kialakulását.
Kendrew és kollégái munkája nemcsak az elméleti ismereteket gazdagította: fejlesztették a kísérleti technikákat, pontosabb adatfeldolgozási módszereket és hálózatokat építettek a kristályok előállítására, adatgyűjtésre és modellezésre. Eredményeik megnyitották az utat más komplex fehérjék, például a hemoglobin térszerkezetének feltárása felé is.
Második világháborús tevékenység
A háború alatt Kendrew radar- és műszaki kutatásokban vett részt. Operatív kutatóként a Királyi Légierő munkáját támogatta, és a katonai alkalmazásokhoz kapcsolódó problémák megoldásában működött közre. Ez az időszak hozzájárult gyakorlati problémamegoldó készségének fejlődéséhez és a mérnöki szemlélet kialakulásához, amelyet későbbi strukturális kutatásaiban is kamatoztatott.
Díjak, kitüntetések és rangok
Kendrew életművét számos elismerés kísérte: az 1962-es kémiai Nobel-díj mellett több tudományos és állami kitüntetést is kapott, ideértve a CBE jelölést és a FRS tagságot. A kutatói és oktatói munkájáért később lovaggá ütötték is, ezért használta a „Sir” címet.
Örökség és hatás
Kendrew munkássága tartós hatást gyakorolt a biokémia és a molekuláris biológia fejlődésére. A fehérjék háromdimenziós szerkezetének feltérképezése megváltoztatta annak megértését, miként működnek a fehérjék a sejtekben, és új utakat nyitott a gyógyszertervezés, az enzimkutatás és a molekuláris biológiai módszerek fejlődése számára. Kutatói öröksége tovább él a módszerekben, amelyeket bevezetett, valamint azokban a laboratóriumi hagyományokban és közösségekben, amelyeket segített kialakítani.
Élete végéig aktív maradt a tudományos életben; munkássága ma is példaértékű azok számára, akik a fizika, kémia és biológia határterületein dolgoznak.
