Quena (kena) — az andoki bambuszfuvola: eredet, szerkezet és hangzás
Quena (kena) — Az andoki bambuszfuvola eredete, szerkezete és légies hangzása: történet, játéktechnika, quenacho típusok és zenei hatások egy áttekintésben.
A quena, angolul "kena", Peru és az Andok hagyományos fuvolája. Bambuszból készült, hat ujjnyílással és egy hüvelykujjnyílással rendelkezik, és mindkét végén nyitott. A hang megszólaltatásához a játékos az álla és az alsó ajka közötti hússal lezárja a furulya felső végét, és a végébe vágott bevágáson keresztül lefelé fúj egy légáramlatot. Általában a G-dúr hangnemben szól. A G a legmélyebb hang, amikor az összes lyuk le van fedve. Nagyon szellős vagy légies hangot ad.
A quenacho (angolul "kenacho") a quena egy nagyobb, mélyebb hangzású típusa, és ugyanígy készül. D-dúr hangnemben szól, egy negyeddel mélyebben, mint a quena. Az Andok legtöbb városában a "vamos a ir a la quena" (megyünk a quenához) kifejezést a kisgyerekek megfenyegetésére használták, mivel a quena bambuszból, egy kemény anyagból készült.
A quenát leginkább a hagyományos andoki zenében használják. Az 1960-as és 1970-es években a quena-t több Nueva Canción zenész is használta. Néhány együttes, például az Illapu rendszeresen használta. Az 1980-as és 1990-es években néhány poszt-Nueva Canción rockegyüttes is használta a quenát néhány dalában; nevezetesen a Soda Stereo a Cuando Pase el Temblorban és a Los Enanitos Verdes a Lamento Boliviano-ban. A quena a világzenében is viszonylag gyakori.
Eredet és kulturális szerep
A quena elődei a prekolumbiánus Andok népeihez köthetők; régészeti leletek és ikonográfia alapján több évszázados hagyománya van a függőleges, bemetszett végű fuvoláknak a régióban. Hagyományosan rituálékban, mezőgazdasági ünnepeken és közösségi táncok kíséretéül szolgált, manapság pedig mind a népzenei, mind a kortárszenei kontextusban gyakran felbukkan.
Szerkezet és anyagok
- A hagyományos quena bambuszból készül, de készítenek fából, csontból, agyagból és modern műanyagból is. A fa és a bambusz jellegzetes, meleg hangszínt ad, míg a műanyag strapabíróbb, és egyszerűbb karbantartást igényel.
- Felső végen található a bevágás (notch), ez különbözteti meg a quena-t az egyszerű sípféléktől: a játékos e köré formálja az ajkát, és a levegőáramot a bevágásra irányítja.
- Szabványos kialakítás: hat elülső ujjnyílás + egy hátul (hüvelykujj) lyuk. Vannak hosszabb, nagyobb lyukszámú vagy kulisszás (kulcsos) modern változatok a kromatikus hangsor könnyebb eléréséhez.
Hang és játékmód
A quena hangja jellegzetesen levegős, éteri, olykor nosztalgikus. A hangszer általában kb. másfél oktávnyi hangterjedelemmel rendelkezik; a pontos skála a hangszer hosszától és a furatok méretétől függ. A kromatikus hangok eléréséhez a játékos finom lég- és ajakkontrollt, keresztujjazást vagy a furatok részleges takarását alkalmaz.
A hangszer megszólaltatása nagy technikai tudást igényel: a bevágásnál kialakított ajakpozíció, a légnyomás változtatása és a furatok pontos takarása mind meghatározzák a tiszta hang elérését. Továbbá ügyes fele-fele lefedés (half-holing) és überblow technikák segítségével magasabb regiszterek is megszólaltathatók.
Változatok és hasonló hangszerek
- Quenacho: nagyobb testű, mélyebb hangzású változat. Gyakran D-re hangolták, és több hanggal mélyebb, mint a standard quena; a pontos hangmagasság a hangszer hosszától függ.
- Pinkillu: másik andoki függőleges fuvola, de általában másfajta fúvókával (néha csatornafúvóval) és más hosszúságban készül.
- Zampoña (sikú): a quena-val sokszor együtt használatos, de ez egy sípokat sorakoztató pánsíp, más megszólaltatási elvvel és hangzásvilággal.
Használat a zenében
A quena hagyományosan melódiát játszik a charango, gitár, bombo és más ritmus- vagy kísérőhangszerek mellett. A 20. század közepétől a latin-amerikai társadalmi és politikai ébredés (Nueva Canción) zenészei is gyakran beépítették a quena-t dalaikba, ami segítette a hangszer nemzetközi elterjedését. Kortárs világ- és fúziós zenei produkciókban is gyakori vendég.
Karbantartás és javaslatok kezdőknek
- Fa- vagy bambuszquena-t időnként olajozni kell (nem túl gyakran), hogy ne repedjen és megőrizze a fa rugalmasságát.
- Tartózkodjunk szélsőséges hőmérsékleti és páratartalom-változásoktól, mert ezek repedést vagy hangolati eltolódást okozhatnak.
- Kezdőknek ajánlott egy általános oktató hangszer és tapasztalt tanár, mert a bevágásnál kialakított ajak- és légtechnikát nehéz egyedül elsajátítani.
Összegzés
A quena egyszerre ősi és rugalmas hangszer: tradicionális kultikus szerepeivel párhuzamosan jól illeszkedik a modern zenei kontextusokhoz is. Hangja különleges, levegős karaktert kölcsönöz minden előadásnak, és a különböző méretek (például quenacho) többféle hangszínpalettát tesznek lehetővé. Akár hagyományos andoki dallamokat, akár kortárs kompozíciókat játszunk, a quena jellegzetes, kifejező hangja könnyen felismerhető és érzelmekben gazdag megszólalást ad.
A quena egy dél-amerikai fúvós hangszer, amelyet főként andoki zenészek használnak.
Egyéb fuvolák
Egyéb andoki fuvolák
- A pinquillo, más néven pinkuyo vagy pinkiyo, ugyanazzal az ujjrenddel rendelkezik, mint a quena. Ugyanúgy néz ki és ugyanúgy működik, mint a blockflöte. Van egy légcsatornája, vagy fipple-je, amely a levegőt vezeti;
- A tarka, vagy tharqa, szintén olyan, mint egy rekorder, de rövidebb és meglehetősen szögletes formájú. Több levegőt igényel, és sötétebb, áthatóbb hangja van;
- A moseño vagy mohoseño egy hosszú, két csőből álló, mély hangú bambuszfuvola. A plusz cső légvezetékként működik.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a quena?
V: A quena Peru és az Andok hagyományos fuvolája, amely bambuszból készül, és hat ujjnyílással és egy hüvelykujjnyílással rendelkezik.
K: Hogyan szólaltatja meg a játékos a quenát?
V: A hang megszólaltatásához a játékos az álla és az alsó ajka közötti hússal összezárja a furulya felső végét, és egy légáramlatot fúj lefelé, a furulya végébe vágott bevágáson keresztül.
K: Mi a quena billentyűje?
V: A quena általában a G-dúr hangnemben szól, a G a legmélyebb hang, amikor az összes lyuk le van fedve.
K: Mi az a quenacho, és miben különbözik a quenától?
V: A quenacho a quena egy nagyobb, mélyebb hangzású típusa, amely ugyanúgy készül. A D-dúr hangnemben szól, egy negyeddel mélyebben, mint a quena.
K: Használják-e a quenát a modern zenében?
V: Igen, az 1960-as és 1970-es években számos Nueva Canción zenész rendszeresen használta a quenát. Az 1980-as és 1990-es években néhány Nueva Canción utáni rockegyüttes is használta a quenát néhány dalában.
K: Mi az a fenyegető kifejezés, amely a quenához kapcsolódik a legtöbb andoki városban?
V: Az Andok legtöbb városában a "vamos a ir a la quena" (megyünk a quenához) kifejezést a kisgyermekek fenyegetésére használták, mivel a quena bambuszból, egy kemény anyagból készült.
K: A hagyományos andoki zenén kívül milyen más műfajokban fordul elő a quena?
V: A quena a világzenében is viszonylag gyakori.
Keres