Tüdőödéma (pulmonary oedema): mi az? Tünetek, okok és kezelés

Tüdőödéma: ismertető a tünetekről, okokról és hatékony kezelésekről — hogyan ismerjük fel, mikor sürgős beavatkozás szükséges és hogyan javítható az oxigénellátás.

A tüdőödéma (angolul pulmonary oedema) folyadék a tüdőben ("Pulmonary" azt jelenti, hogy "tüdő"; "edema" azt jelenti, hogy "duzzanat" vagy "folyadék"). Normális esetben a tüdő megtelik levegővel, amikor az ember belélegzik. A tüdőben lévő alveolusokból oxigén kerül a vérbe. A vér aztán az egész testbe szállítja az oxigént. A test minden részének szüksége van oxigénre a túléléshez.

Amikor egy személynek folyadék van a tüdejében (tüdőödéma), nem marad elég hely a levegőnek a tüdőbe jutáshoz. A személy nem tud annyi levegőt belélegezni. Ez azt jelenti, hogy nem jut annyi oxigén a vérbe, és a szervezet nem kapja meg a szükséges oxigént.

Tünetek

• Légszomj — kezdetben fizikai terhelésre, majd nyugalomban is jelentkezhet.
• Gyors, felszínes légzés (tachypnea), nehézlégzés, zihálás.
• Orthopnoe — fekve romló légszomj; gyakran párna több használata szükséges.
• Paroxysmális nocturnalis dyspnoe — éjszakai hirtelen légszomj, felébredés érzése fulladással.
• Szapora szívverés (tachycardia), verejtékezés, szorongás.
• Hörgő, sípoló hangok és nedves sercegés a tüdőnél (hallgatással észlelhető).
• Habos, esetenként véres köpet.
• Cianózis — kékes elszíneződés az ajkakon vagy körmökön, ha súlyos oxigénhiány van.

Okok

A tüdőödéma két fő típusa létezik: kardiogén (szív eredetű) és nem kardiogén (nem szív eredetű). Gyakori okok:

• Szívelégtelenség vagy akut szívinfarktus — a bal szívfél nem pumpálja elég hatékonyan a vért, így a tüdő felé visszaáramló nyomás növekszik és folyadék szivárog az alveolusokba.
• Veleszületett vagy szerzett szívbillentyű-betegségek (pl. mitralis vagy aortabillentyű problémák).
• Veseelégtelenség — a folyadék-visszatartás miatt emelkedhet a tüdőben lévő folyadék mennyisége.
• Súlyos fertőzések vagy tüdőgyulladás, mérgezések, inhalációs sérülések.
• Magaslati tüdőödéma (HAPE) — gyorsan emelkedés nagy magasságba kialakuló folyadékgyülem.
• Akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS) — súlyos gyulladás miatt átjárhatóbbá válik a tüdő érhártyája, folyadék szivárog be.
• Allergiás reakciók, mérgező anyagok és egyes gyógyszerek mellékhatásai is okozhatnak nem kardiogén tüdőödémát.

Diagnózis

A diagnózis felállítása orvosi vizsgálaton alapul. Gyakori vizsgálatok:

• Fizikális vizsgálat: a tüdő felett hallható nedves sercegés, gyors légzés és más jelek.
• Pulzoximetria — a vér oxigénszintjének gyors mérése.
• Arteriális vérgáz (ABG) — az oxigén- és szén-dioxid-szintek meghatározása.
• Mellkasröntgen — tüdőödéma, folyadék jelenléte és szívnagyság megítélése.
• Echokardiográfia — a szív pumpafunkciójának és billentyűinek értékelése.
• Vérvizsgálatok — például BNP/NT‑proBNP szint a szívelégtelenség jeleként, illetve fertőzés vagy vesefunkció ellenőrzése.
• Szükség esetén CT, bronchoszkópia vagy további kardiológiai vizsgálatok.

Kevelés és akut ellátás

A kezelés célja a tüdőben lévő folyadék csökkentése, az oxigénellátás javítása és az alapbetegség kezelése.

• Oxigénterápia — maszk vagy orrkanül útján, súlyos esetben gépi lélegeztetésig (CPAP, intubáció és mechanikus lélegeztetés) terjedhet.
• Diuetikumok (pl. furosemid) — vesén keresztül segítik a felesleges folyadék eltávolítását.
• Vasodilatatív szerek (nitroglicerin) — csökkentik a szívre és tüdőerekre nehezedő nyomást.
• Inotrop szerek — súlyos szívelégtelenség esetén, ha a szív pumpafunkciója csökkent.
• CPAP vagy BiPAP — pozitív nyomású lélegeztetés segíthet a légzési elégtelenség enyhítésében és a tüdőben lévő folyadék csökkentésében.
• Helyszíni sürgősségi teendők — a beteg felemelt felsőtesttel ülő helyzetbe kerülése, sürgősségi mentő hívása, oxigén biztosítása, ha rendelkezésre áll.
• Az alapbetegség kezelése — pl. szívinfarktus ellátása, fertőzés kezelése antibiotikummal, veseprobléma kezelése.

Sürgősségi teendők — mikor hívjon mentőt

• Ha hirtelen, súlyos légszomj jelentkezik, nehézlégzés, kék ajkak vagy gyors rosszabbodás esetén azonnal mentőt kell hívni.
• Ne hagyjuk fekve a beteget — ültessük vagy emeljük meg a felsőtestét, ez segít a légzésben.
• Ha van hozzáférés, adjunk oxigént és követjük a mentők utasításait.

Megelőzés

• Az alapbetegség (pl. szívbetegség, magas vérnyomás, vesebetegség) hatékony kezelése és gyógyszerek rendszeres szedése.
• Sóbevitel csökkentése és a folyadék-korlátozás orvosi utasítás szerint, ha azt javasolják.
• Rendszeres orvosi kontroll szívbetegek, vesebetegek és cukorbetegek számára.
• Magaslati környezetben fokozatos akklimatizáció és megfelelő megelőző intézkedések HAPE esetén.

Kockázati tényezők és lehetséges szövődmények

• Kockázati tényezők: előzetes szívbetegség, magas vérnyomás, koszorúér-betegség, veseelégtelenség, súlyos fertőzések, dohányzás és időskor.
• Szövődmények: súlyos légzési elégtelenség, keringési összeomlás, tartós oxigénhiány okozta szervek károsodása, halál súlyos, kezeletlen esetben.

Prognózis

A kilátások nagyban függenek a tüdőödéma okától, a beteg általános állapotától és attól, hogy milyen gyorsan kezdik meg a kezelést. Gyors, megfelelő akut ellátás javítja a túlélési esélyeket és csökkenti a szövődményeket. Krónikus szívelégtelenség esetén a visszatérő tüdőödéma kezelése hosszú távú gondozást igényel.

Összefoglalás

A tüdőödéma a tüdőben felgyülemlő folyadék miatt kialakuló súlyos állapot, amely légzési elégtelenséghez vezethet. Fontos a korai felismerés és a gyors orvosi ellátás. Ha hirtelen súlyos légszomjat észlel, azonnal kérjen segítséget.

Keresés betűvel