Pszichoanalízis
A pszichoanalízis pszichológiai és terápiás elméletek és technikák összessége. Sigmund Freud osztrák orvos indította el, Josef Breuer és mások klinikai munkájának tapasztalatai alapján.
Azóta a pszichoanalízis kibővült, és különböző módon átdolgozták, megreformálták és fejlesztették. Freud saját munkatársainak és tanítványainak, például Alfred Adlernek és Carl Jungnak is megvoltak a maguk elképzelései. Ők Freudtól függetlenül fejlesztették tovább elképzeléseiket. Sokkal később Anna Freud és Melanie Klein a problémás gyermekek kezelésére használta fel az elképzeléseket.
A pszichoanalízis alapgondolatai a következők:
Első sor: Stanley Hall, Carl Jung; hátsó sor: Sigmund Freud, G. Stanley Hall, Carl Jung: Brill, Ernest Jones, Ferenczi Sándor, at: Clark Egyetem Worcesterben, Massachusetts államban.
Freud és lánya, Anna, 1913
A tudattalan elme
Néha az emberek nem tudják megmondani, miért éreznek úgy, ahogy éreznek, vagy miért cselekszenek úgy, ahogy cselekszenek. Azt, ami az érzéseket és a cselekvéseket okozza, a pszichodinamikus elméletben tudattalan elmének nevezik.
Különböző módszerek
A "pszichoanalízis" tág fogalma alatt legalább 22 különböző elméleti és klinikai kezelési megközelítés létezik. A kifejezés a gyermeki fejlődés tanulmányozásának módszerére is utal.
A freudi pszichoanalízis olyan kezelési módot alkalmaz, amelyben az alany (analitikus páciens) beszél, beleértve a szabad asszociációkat, fantáziákat és álmokat. Ezekből dolgozza ki az analitikus azokat a tudattalan konfliktusokat, amelyek a páciens tüneteit és jellemproblémáit okozzák. Ezeket értelmezve a páciens számára, az analitikus betekintést teremt a problémákba. Az analitikus azonosítja és tisztázza a páciens kóros védekezéseit, vágyait és bűntudatát.
A pszichoanalízist számos kritika érte. Pszeudotudománynak nevezték, és hiányzik belőle az empirikus alátámasztás. A pszichiátrián belül azonban továbbra is nagy befolyással bír, egyes körökben még inkább, mint másokban.
