Prix de Rome: francia művészösztöndíj Róma-tanulmányokra (1663–1968)

Prix de Rome — francia művészösztöndíj (1663–1968): párizsi festők, szobrászok, építészek római tanulmányútja; történet, díjazottak és híres nevek (Delacroix, Manet, Ravel).

Szerző: Leandro Alegsa

A Prix de Rome egy híres francia művészösztöndíj (pénzdíj) volt, amely a párizsi művészeti tanulmányok kiemelkedő diákjai számára készült. Franciaországban 1663-ban vezették be XIV. Lajos udvarához kapcsolódóan; a díjat az akkori művészeti intézmények hozták létre azzal a céllal, hogy a legtehetségesebb fiatalokat Rómába küldjék tanulmányútra, hogy ott az antik és a reneszánsz művészeteket tanulmányozhassák. A kitüntetettek között elsősorban ígéretes festők, szobrászok és építészek szerepeltek.

Történet és szervezés

A Prix de Rome-ot kezdetben az Académie Royale de Peinture et de Sculpture (a királyi festészeti és szobrászati akadémia) szervezte; a díj célja az volt, hogy a francia művészet színvonalát emelje azáltal, hogy a nyertesek hosszabb időre Rómába mehettek, és ott klasszikus mintákat, művészeti elveket sajátíthattak el. A díjnyertesek tanulóéveiket a francia római akadémián töltötték, amelynek otthona később, a 19. századtól kezdve a Villa Medici lett. A támogatás pénzbeli ellátást és szállást is magában foglalt, így a fiatal művészek zavartalanul dolgozhattak és tanulhattak.

Verseny menete és feltételek

A jelölteknek igen nehéz feladatokat kellett megoldaniuk: előre meghatározott, gyakran antik vagy bibliai témájú kompozíciókat kellett elkészíteniük, amelyeket szigorú zsűri bírálta. A versenyformát általában "concours"-nak hívták: több forduló, rajz- és festési próbák után hirdettek eredményt. Második díjat is adtak olykor; ez rövidebb idejű római tanulmányutat tett lehetővé, vagy egyszerűbb támogatást jelentett a díjhoz képest.

Kiterjesztés és változások a 19. században

Az intézmény a 19. század elején bővült: 1803-ban a témák közé felvették a zenét, 1804-ben pedig a metszetet (rézkarc, gravírozás) is. A művészeti ágak bővítése a művészeti képzés és a hivatalos elismerés szélesítését szolgálta, ugyanakkor a verseny továbbra is az akadémikus, történeti témákra és a klasszikus formai követelményekre helyezte a hangsúlyt.

Vita, kritikák és ismert esetek

Bár a Prix de Rome sokak számára jelentett ugródeszkát a pályán, egyre többen kritizálták konzervatív, akadémikus jellegét: a díj gyakran előnyben részesítette a klasszikus stílust és a hagyományos megoldásokat, ami sok modern és avantgárd törekvést hátrányba hozott. Így előfordult, hogy később világhírű művészek nem nyerték el a díjat. A cikk elején említettek közül például Augustin Pajou, Eugène Delacroix, Edouard Manet, Edgar Degas és a zeneszerzők Ernest Chausson és Maurice Ravel sem szerepelnek a díjnyertesek között. Ravel különösen hírhedt esete – aki ötször pályázott eredménytelenül – nagy vitát robbantott ki a párizsi Conservatoire-ban; az eset után a zsűri-szabályokat és a pályázati rendet többször felülvizsgálták.

Hatás és örökség

A Prix de Rome hatása a francia művészetre kétségtelen: sok díjazott állami megrendeléseket és tanári pozíciókat kapott, befolyásuk évtizedekig érezhető volt az akadémiai oktatásban és a hivatalos művészetpolitikában. A római tanulmányút alkalmat adott a fiatal művészeknek, hogy közvetlenül tanulmányozzák az ókori és reneszánsz alkotásokat, és hogy baráti, szakmai kapcsolatokat építsenek ki a külföldi művészekkel.

Megszűnés 1968-ban

A Prix de Rome díjat hivatalosan 1968-ban szüntették meg. A megszüntetés összefüggött a 20. század közepének társadalmi és kulturális változásaival, valamint az oktatási és művészeti intézmények átalakulásával: a modern művészeti irányzatok térnyerése, az akadémiák megkérdőjelezése és az 1968-as franciaországi mozgalmak nyomán indult reformfolyamatok mind hozzájárultak ahhoz, hogy a hagyományos, állami mesterkedvezményként működő Prix de Rome elveszítse korábbi funkcióját.

A díj ugyan megszűnt, de dokumentumai, díjazottainak munkái és a római ösztöndíj hagyománya továbbra is fontos részét képezi a francia művészettörténetnek: a Prix de Rome hatása és vitái ma is kutatott témák a művészettörténészek és kulturális szakemberek körében.

Kérdések és válaszok

K: Mi volt a Prix de Rome?


V: A Prix de Rome egy 1663-ban alapított ösztöndíj (pénzdíj) volt a párizsi művészeti hallgatók számára.

K: Ki hozta létre a Prix de Rome-ot?


A: A Prix de Rome-ot XIV. Lajos uralkodása idején hozták létre Franciaországban.

K: Milyen típusú munkát kellett végezniük a művészeknek ahhoz, hogy elnyerjék a díjat?


V: A művészeknek egy nagyon nehéz művet kellett befejezniük, hogy megmutassák, megérdemlik a díj elnyerését.

K: Mit kaptak a nyertesek?


V: A nyertesek pénzt kaptak, hogy egy évre Rómába mehessenek tanulni, és néha tovább maradhattak, ha kivételesen jó munkát végeztek.

K: Mikor vették fel a zene és a metszet témakörét a díjra?


V: A zene és a metszet 1803-ban, illetve 1804-ben került be a díjba.

K: Volt lehetőség a második helyezettek számára?


V: Igen, a "második díjat" elnyert személyek rövidebb ideig tanulhattak, mint az első helyezettek.

K: Mikor ért véget a Prix de Rome?


V: A Prix de Rome 1968-ig tartott, amikor is megszűnt.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3