A prince du sang (vérbeli herceg) a francia királyi család kibővített köréhez tartozó, dinasztikus férfiági leszármazott volt. Ez azt jelentette, hogy a vér szerinti hercegek — azaz a király férfiági leszármazottai — voltak a trón örökösének első számú jelöltjei; a többi családtag csak akkor válhatott volna királlyá, ha a közvetlen királyi család összes férfi tagja eltűnt vagy kihalt. A kifejezés a Capeting-dinasztiától kezdve az Ancien Régime egész ideje alatt használatban volt, és szoros kapcsolatban állt a Salic törvénnyel, amely a trónt férfiági örökléshez kötötte.

A legismertebb vérbeli hercegi ágak közé tartoztak a Conti herceg és a Condé herceg ágai, továbbá a király közeli leszármazottait tömörítő, kiemelt jelentőségű Orléans hercege néven ismert család. A vérbeli hercegek közé sorolták a dinasztia többi, királyi vérből való férfiági tagját is; ezzel szemben a király közvetlen gyermekei (például a király fiai) külön, magasabb rangú megnevezéseket viseltek (például a francia udvarban „fils de France” volt a megszólításuk).

Jogok és előjogok

  • A vérbeli hercegek számos előjoggal rendelkeztek az udvari protokollban: elsőbbség a szertartásokon és ceremóniákon, speciális címek és megszólítások.
  • Hivatalos írásokban jogosultak voltak a szerencsi felség (franciául: altesse sérénissime) megnevezésre, ám ezt a megszólítást a gyakorlatban inkább írásban, formális dokumentumokban alkalmazták.
  • Több vérbeli herceg kapott apanázst vagy birtokokat, amelyek jövedelmet és politikai befolyást biztosítottak számukra; gyakran töltöttek be magas katonai vagy állami tisztségeket is.
  • Fontos megkülönböztetés, hogy a legitimizált királyi gyermekek (princes légitimés) és más nem-agnatikus leszármazottak nem mindig élveztek teljeskörű státuszt a prins du sangokkal szemben.

Udvari jelenlét és lakhatás

A vérbeli hercegek többségének saját lakosztálya volt a versailles-i kastélyban, és legtöbben saját városi házzal (hôtel particulier) rendelkeztek Párizsban. A királyi udvarban elfoglalt állandó jelenlétük, valamint birtokaik és jövedelmeik révén fontos szerepet játszottak a politika, a hadsereg és a társadalmi élet színterein.

Jogutódlás és történeti változások

Az Ancien Régime alatt a princes du sang joga a trónra a férfiági öröklés elvén alapult. A francia forradalom és az 1790-es évek következményei ideiglenesen felszámolták a rendi privilégiumokat és a címek jelentős részét; a Bourbon-restauráció idején azonban a dinasztikus címek egy része visszatért, és a princes du sang megnevezés ismét közjogi és társadalmi jelentőséget kapott. A 19. század további politikai fordulatai azonban tovább alakították e rang, cím és előjogok gyakorlati jelentését.

Megjegyzések

  • A kifejezés női párja a princesse du sang, amely a dinasztikus női leszármazottakra vonatkozott.
  • A pontos protokoll és rangsorolás idővel változott, és részben a király személyes döntésétől, részben törvényi előírásoktól függött.