Elsődleges és másodlagos jogszabályok
A parlamentáris kormányzati rendszerekben az elsődleges és a másodlagos jogalkotás a jog két formája. Az elsődleges jogszabályok a parlamenti törvényekből vagy statútumokból állnak. A másodlagos jogalkotás (más néven felhatalmazáson alapuló jogalkotás) a kormányzat egy másik ágának törvény vagy jogszabály általi további jogalkotói hatáskörökkel való felruházása. Az Európai Unióban az elsődleges és a másodlagos jogalkotás a jog három folyamatából kettő. A harmadik a kiegészítő jog, amely magában foglalja a nemzetközi jogot, és amely az elsődleges és másodlagos jog közötti hiányosságokat fedezi.
Elsődleges jogszabályok
A parlamentáris rendszerekben a három kormányzati ág - a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói - közül a törvényhozó ág a legerősebb. Más kormányzati formákban, például a demokráciában a három hatalmi ág egyenlő hatalommal bír. Amikor a parlament törvényt, úgynevezett törvényt hoz, az kötelező érvényű a másik két kormányzati ágra nézve. A törvényeket a törvényhozás többségi szavazással hozza meg. A pontos eljárás a különböző parlamenti rendszerekben eltérő. A kétkamarás (kétkamarás) rendszerben általában van egy alsóház (például az Egyesült Királyságban az alsóház) és egy felsőház (például a Lordok Háza). Egy új törvény törvényjavaslatként indul, általában az alsóházban. Mindkét házon át kell mennie, mielőtt törvényré válhat. Más rendszerek egykamarás vagy egykamarás törvényhozást alkalmaznak. Mindkét rendszerben a törvényből törvény lesz. A bíráknak és a bíróságoknak szinte semmi hatásköre nincs a törvény érvényességének megkérdőjelezésére.
Az Egyesült Államokban103149 az elsődleges jogszabályok szövetségi szinten a kongresszus törvényei. Az olyan törvényt, amely felhatalmazást vagy felelősséget ruház át egy ügynökségre, felhatalmazó törvénynek nevezik. Az Egyesült Államok kormányának végrehajtó ága vagy valamely állam kormánya által az elsődleges jogalkotás eredményeként hozott törvényt szabályozási törvénynek nevezzük.
Másodlagos jogszabályok
A másodlagos (más néven alárendelt) jogalkotás minden olyan egyéb jogszabály, amely nem parlamenti törvény. Nagyon hasonlít az Egyesült Államok közigazgatási jogához. A kormányok törvényhozó ága gyakran delegál hatásköröket, hogy a miniszterek másodlagos jogszabályokat hozhassanak. A másodlagos jogalkotás magában foglalja az irányelveket, rendeleteket és a bizottságok vagy tanácsok határozatait is. Az Egyesült Királyságban a legtöbb parlamenti törvény tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a másodlagos jogalkotást.
A másodlagos jogalkotás két típusa a felhatalmazáson alapuló jogalkotás és a kiváltságos jogalkotás.
- A felhatalmazáson alapuló jogalkotás lehetővé teszi a kormányzat más ágai számára, hogy szükség szerint módosítsák a törvényt. Nincs szükség arra, hogy a parlamentben új törvényjavaslatot indítsanak.
- A kiváltságjogok azok a hatáskörök, amelyeket bizonyos tisztviselőknek adtak törvények, szabályok vagy rendeletek alkotására.
