Odontochelys — a fogazott, félpáncélos legősibb teknős (220 Ma)
Odontochelys — 220 millió éves, fogazott, félpáncélos ősteknős: átmeneti fosszília, részleges plasztron, vízi életmód és különleges anatómia.
Az Odontochelys a legrégebbi ismert teknős, amelyet eddig felfedeztek. A nemzetközi szakirodalomban 2008-ban írták le először (Li et al.), három mintegy 220 millió éves példány alapján, amelyeket a kínai Guizhouban, a felső triász kori kőzetekben tártak fel. A kor és a lelőhely miatt az Odontochelys fontos adalék a teknősök kialakulásának megértéséhez.
Felfedezés és kor
A fosszíliákat tengeri üledékekből emelték ki, amelyek labiális conodontákat és ammoniteszeket tartalmaztak, így a környezetet és a korhatározást is segítették. A leletek kora a késő triászra, nagyjából 220 millió évre tehető (Norian), ami az egyik legkorábbi bizonyíték a teknősök megjelenésére.
Anatómia és megjelenés
Az Odontochelys több szempontból is primitív vonásokat mutat a modern teknősökhöz képest:
- Fogazat: míg a ma élő teknősöknek szarucsőrük van és nincsenek fogak, az Odontochelys felső és alsó állkapcsán fogak voltak, ezért a faj neve is erre utal.
- Részleges páncél: a legfeltűnőbb különbség, hogy a fosszíliákon csak a teknősök páncéljának alsó lemeze, a plasztron látható; a kopoltyúszerű, merev hátpáncél (carapace) hiányzik. A bordák azonban kiszélesedtek, és még nem alakultak át teljesen csontos páncéllemezekké, hasonlóan a modern teknősembriók kezdeti fejlődési stádiumához.
- Koponya és a test arányai: a koponya a szemek előtt megnyúltabb, mint más teknősöké, és a farok a testhez viszonyítva hosszabb. A farkon található keresztirányú nyúlványok (transversus processusok) nincsenek olyan módon összenőve, mint a későbbi teknősöknél.
Életmód
A fosszíliák környezete és az őket körülvevő tengeri üledékek arra utalnak, hogy az Odontochelys valószínűleg vízi vagy parti életmódot folytatott, sekély tengerhez kötött környezetben élt és úszott. A leletek között talált conodonták és ammoniteszek alapján a példányok parthoz közeli sekély tengeri lerakódásokból származnak.
Jelentőség a teknősök evolúciójában
Az Odontochelys különössége, a plasztron megléte a carapace hiányában, fontos bizonyítéka lehet annak, hogy a teknősök páncélja több lépésben alakult ki. Ez a "plasztron-először" hipotézis mellett szól: először a has alsó védőlemez alakult ki, majd később fejlődött ki a hátpáncél. A kiszélesedett bordák és a részlegesen kialakult páncél arra utalnak, hogy a carapace fokozatos csontosodással jött létre.
Viták és alternatív értelmezések
Bár sok paleontológus az átmeneti fosszília értelmezését támogatja, vannak alternatív nézetek is. Reisz és Head például azt javasolták, hogy az Odontochelys nem feltétlenül egy részben kifejlődött páncéllal rendelkező korai teknős, hanem egy olyan leszármazott lehet, amely egy szárazföldi ős után másodlagosan veszítette el a hátpáncél egy részét. A modern példák közül a bőrhátú teknősök (Dermochelys nemzetség) mutatnak hasonlóan módosult, kevésbé csontos páncélt.
Emellett azóta más fosszíliák (például a pappochelysek és az eunotosaurusok maradványai) is felvetik a teknőspáncél kialakulásának komplex, többirányú történetét, és a részletek még vita tárgyát képezik. Összességében azonban az Odontochelys kulcsfontosságú bizonyíték a teknősök korai evolúciójának rekonstruálásához.
Név és leírás
A faj tudományos neve, Odontochelys semitestacea, szó szerint: „fogazott teknős félpáncéllal” — ez találóan írja le a faj jellemzőit: fogazott állkapcsok és a plasztron megléte mellett hiányzó teljes hátpáncél.
Összegzés: Az Odontochelys a teknősök kialakulásának egyik legfontosabb fosszíliája, mert kombinálja a fogazott állkapcsot és a részleges páncélt, és így közvetlen betekintést nyújt a páncél fokozatos kialakulásába. Bár az értelmezés részleteiben vannak viták, a lelet kétségtelenül alapvető forrás a korai teknősök tanulmányozásához.
Odontochelys kövület vázlata.
Kérdések és válaszok
Q: Mi az az Odontochelys?
V: Odontochelys a legrégebbi ismert teknős, amelyet eddig felfedeztek. Először három 220 millió éves példány alapján írták le, amelyeket a kínai Guizhouban, a felső triász kori kőzetekben tártak fel.
K: Miben különbözik az Odontochelys a modern teknősöktől?
V: A modern teknősöknek szarucsőrük van, fogak nélkül, míg az Odontochelys kövületek felső és alsó állkapcsában fogak voltak. Ezenkívül a modern teknősök testét szilárd páncél fedi a védelem érdekében, de az Odontochelysnek csak a teknősök páncéljának alsó része - a páncélpáncél - volt meg, és még nem rendelkezett szilárd páncéllal, mint a többi teknős.
K: Milyen egyéb jellemzők különböztetik meg az Odontochelyst a többi teknőstől?
V: A koponya arányait összehasonlítva, az Odontochelys koponyája a szemek előtt sokkal megnyúltabb, mint más teknősöké. Ennek az őskori teknősnek a farka is hosszabb volt a testéhez képest, mint más teknősöké, és a farokban található keresztirányú nyúlványai nem voltak összenőttek, mint a későbbi teknősöknél.
K: Mit jelent a faj neve?
V: A faj neve, az Odontochelys semitestacea szó szerint azt jelenti, hogy "fogazott teknős félpáncéllal" - ami találó leírása a faj legmarkánsabb fizikai jellemzőinek.
K: Hol találták ezeket a fosszilis példányokat?
V: Ezeket a fosszilis példányokat a parthoz közel található, conodontákkal és ammoniteszekkel teli tengeri lerakódásokban találták.
K: Valószínű, hogy ez a kezdetleges teknős a szárazföldön vagy a vízben élt?
V: Valószínű, hogy az Odontochelys vízi volt, mivel a parthoz közel, conodontákkal és ammoniteszekkel teli tengeri lelőhelyek közelében találták.
K: Minden tudós egyetért abban, hogy milyen állatfajtát ábrázol?
V: Nem, egyes tudósok szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy ez egy átmeneti fosszíliát képvisel-e a primitív és a modern életformák között; Reisz és Head azt javasolják, hogy ehelyett egy régebbi szárazföldi életmódú teknős leszármazottja lehet, amelynek páncélja az idők során megfordult, mint a bőrhátú tengeri teknősöké (a Dermochely nemzetségé).
Keres