Conodonták (Conodonta) — meghatározás, kihalt gerincesek és fosszilis maradványaik
Conodonták — kihalt gerincesek és fosszilis maradványaik: meghatározás, conodont fogak, puhatestű maradványok, paleontológiai felfedezések és jelentőség.
A Conodonták a Chordata törzs kihalt osztálya. Ma már gerinceseknek tekintik őket, bár a kérdés még mindig élő.
A conodontákat sokáig csak a jól megkövesedő táplálkozási apparátusukról ismerték. Ennek az az oka, hogy a konodont állat nagy része puha testű volt, így a fogakon kívül minden más nem fosszilizálódott normál körülmények között.
Csak az 1980-as évek elején találták meg a konodont fogakat a gazdaszervezet kövületének nyomaival együtt. A skóciai Edinburgh melletti alsó karbon lagerhelyről származik.
Mik azok a conodont elemek?
A conodontok legismertebb maradványai a mikroszkopikus, fogszerű elemek, amelyeket a kövületekben gyakran tömegesen találunk. Ezek az elemek kemény, foszfátos anyagból (apatit, nagyrészt hidroxilapatit) épülnek fel, és különböző formákban — kúp-, fésűs- illetve szélesebb platform típusokban — fordulnak elő. Az egyes elemek együttese alkotja a conodontok táplálkozási apparátusát, amely segítségével a test puha részei sosem fosszilizálódtak általános esetben.
Morfológia, méret és életmód
- Testfelépítés: A puha testű conodontállatok valószínűleg angolnaszerű, nyúlánk formájúak voltak, jó látással rendelkező szemekkel, sorolt izomzatú testtel és egyszerű hosszanti támasztórendszerrel (valamiféle notochord vagy gerincoszlop előalak).
- Méret: A teljes test hossza általában néhány centimétertől néhány tíz centiméterig terjedhetett; maguk az elemek milliméteres nagyságrendűek.
- Táplálkozás: Az elemek változatos alakja arra utal, hogy táplálkozási stratégiaik is különböztek: egyes típusok ragadozó, megragadó-szívó szerepet tölthettek be, mások szeletelő vagy szűrő funkcióra specializálódhattak.
- Élőhely: A conodontok tengeri környezetben éltek, valószínűleg különböző mélységi zónákban előfordulva — a sekély partközeli vizektől a nyílt tengerig.
Rendszertan és viták
A conodontok rendszertani helyzete hosszú ideig vitatott volt, mert legtöbb maradványuk csak az apró, kemény elemekből állt. Az 1980-as években talált puha szövetes leletek (például az edinburghi lagerstätte-hoz hasonló lelőhelyekről) megerősítették, hogy ezek a szervezetek gerinces jellegű vonásokat viselnek, ezért ma sok kutató a Chordata/Vertebrata közé sorolja őket. A vita azonban részben tovább él — elsősorban a test belső szerkezetének részletei és a gerinces besorolás finom kritériumai miatt.
Fosszilis előfordulás és kormeghatározás
A conodont-elemek gyakoriak és változatosak a földtörténeti óidő és középidő tengeri üledékeiben: megjelenésük a kambriumra vezethető vissza, és a csoport a triász végéig fennmaradt (azaz sok évtizeden át fontosak a földtani korok elkülönítésében). Mivel különböző conodontfajok gyors evolúciós változásokon mentek keresztül, maradványaik kitűnő biostratigráfiai jelölők, amelyeket a rétegek korának pontos meghatározására használnak.
Emellett a conodont-elemek termikus módosulása (a színváltozás mértéke) alapján a geológusok a kőzetek hőmérsékleti történetét is fel tudják térképezni — ezt Conodont Alteration Indexnek (CAI) nevezik, és fontos eszköz például olaj- és gázkutatásban, valamint metamorfitás vizsgálatában.
Tudománytörténet és felfedezések
A conodont-elemeket már a 19. században leírták mikrofosszíliaként, de csak a 20. század második felében, majd az 1980-as években született puha részeket megőrző leletek vizsgálata tette lehetővé a teljes állati test rekonstrukcióját. Ezek a leletek döntő fontosságúak voltak a conodontok életmódjának és rendszertani helyzetének megértésében.
Miért fontosak a conodontok?
- Kitűnő biostratigráfiai jelölők — segítik a rétegek pontos korrelációját kontinensek és tengertájak között.
- A Conodont Alteration Index (CAI) alapján a kőzetek termikus fejlődéséről kaphatunk információt.
- A puha szövetes leletek révén a korai gerincesek evolúciójáról is tanulhatunk, ami fontos az állati törzsfák megértéséhez.
Összefoglalva: a conodonták apró, de rendkívül hasznos foszíliák, amelyek egyszerre szolgálnak gyakorlati (geológiai, ipari) és tudományos célokat. A puha testű leletek feltárása az elmúlt évtizedekben jelentősen elmélyítette ismereteinket ezekről a régi tengeri élőlényekről, de a pontos rendszertani besorolás és egyes részletkérdések továbbra is aktív kutatás tárgyát képezik.
Conodont elemek a Mississippi időszakból, Pennsylvania.
A Manticolepis subrecta , a lengyelországi devonból származó konodont elemei.
Conodont 'elemek'
A "fogak", az úgynevezett konodont "elemek" nagyon gyakoriak a fosszilis feljegyzésekben, és a biosztratigráfiában is használják őket.
Paleotermométerként is használják őket. Ennek oka, hogy magasabb hőmérsékleten a foszfát színváltozáson megy keresztül, amelyet a conodont alterációs indexszel mérnek. Ez tette őket hasznossá a kőolajkutatásban a kambriumtól a felső triászig terjedő kőzetekben.
Az állat leírása
Tizenegy fosszilis lenyomatot ismerünk konodont állatokról. Ezek egy angolnaszerű lényt ábrázolnak, amelynek 15 vagy ritkábban 19 eleme kétoldalt szimmetrikus elrendezést alkot a fejben. Ez a tömb a modern állatok állkapcsától eltérő táplálkozóeszköz volt.
A fogaknak három formája van, a kúp alakú kúpok, a ramiform rudak és a pectiniform platformok, amelyek különböző szerepet tölthettek be.
Az organizmusok a körülbelül egy centiméteresektől a 40 cm hosszú óriás Promissumig terjednek. Ma már széles körben elfogadott, hogy a conodontáknak nagy szemük, uszonyokkal ellátott uszonyaik, ék alakú izmaik és notochordjuk volt.
Az egész Conodonták osztályát, vagy legalábbis ami akkoriban megmaradt belőlük, a nagyjából 200 millió évvel ezelőtt bekövetkezett triász-jura kihalási esemény kipusztította.
Kérdések és válaszok
K: Mik azok a konodontok?
V: A conodonták a Chordata törzs kihalt osztálya.
K: A conodonták gerinceseknek számítanak?
V: Igen, a conodontákat ma már gerinceseknek tekintik, bár a kérdés még mindig élő.
K: Hogyan ismerték a conodontákat sokáig?
V: A conodontákat csak a táplálkozási apparátusukról ismerték, amely jól megkövesedik.
K: Miért nem fosszilizálódik normál körülmények között a legtöbb conodont állat?
V: A konodont állat nagy része puha testű volt, így a fogakon kívül minden más nem fosszilizálódott.
K: Mikor találták meg a konodont fogakat a gazdaszervezet nyomkövületeivel együtt?
V: A konodont fogakat a gazdaszervezet nyomkövületeivel együtt találták meg az 1980-as évek elején.
K: Honnan származnak a nyomokban megkövesedett konodont fogak?
V: A nyomkövületeket tartalmazó konodont fogak a skóciai Edinburgh melletti alsó karbon lagerstätte-ből származnak.
K: Milyen fosszíliákat találunk leggyakrabban a konodontokból?
V: A leggyakrabban a conodontákból származó fosszíliák a táplálkozó apparátusuk vagy fogaik.
Keres