Gangesz-síkság (Indo-Gangeszi síkság): India és Bangladesz termékeny alföldje
Fedezd fel a Gangesz-síkságot: India és Bangladesz termékeny alföldje, gazdag kultúra, sűrű népesség, életadó folyók és a világ legnagyobb deltavidéke.
A Gangesz-síkság a Gangesz folyó által India északi részén és a Himalája határán körülvett területek által alkotott nagy kiterjedésű sík terület. India, Nepál és Banglades országainak fontos részét képezi. A mintegy 700 000 négyzetkilométeres vagy 270 000 négyzetmérföldes terület mintegy 1 milliárd embernek (körülbelül minden hetedik ma élő embernek) ad otthont.
Nyugati pereme a Thar-sivatag; északi pereme a Himalája-hegység, a Föld legmagasabb hegysége; keleti pereme a bangladesi Gangesz-delta, a világ legnagyobb folyódeltája; déli peremét pedig a Vindhya-hegység és a Satpura-hegység, valamint a közép-indiai Chota Nagpur-fennsík alkotja.
Földrajz és vízhálózat
A síkságot elsősorban a Gangesz és mellékfolyói formálták, amelyek a Himalájából erodált üledéket hordták lefelé, és vastag, termékeny alluviális talajréteget halmoztak fel. A tartomány nyugatról kelet felé húzódik, és magába foglalja a Gangesz medencéjének nagy részét, valamint az északkeleti ártereket, amelyek a Brahmaputra folyóval alkotnak intenzíven összefüggő vízrendszert. A keleti végen található a hatalmas Gangesz-delta, amelyet a Brahmaputra és a Meghna folyamok is táplálnak.
Éghajlat és talaj
A síkság éghajlatát a monszun uralja: a nyári monszunesők adják a csapadék nagy részét, ami lehetővé teszi az intenzív mezőgazdaságot, de ugyanakkor árvízveszélyt is okoz. A terület talajai típusosan mély, üledékes alluviumból állnak; megkülönböztetünk fiatal, gyakran árvizektől feltöltött khadar-talajokat (rendkívül termékenyek) és öregebb, kissé kevésbé termékeny bhangar-sávokat.
Mezőgazdaság és gazdasági jelentőség
A Gangesz-síkság India és Banglades világszintű gabonatermelésének egyik központja. A legfontosabb növények közé tartoznak:
- rizs – különösen a monszun utáni fő betakarításnál;
- búza – téli termesztés, öntözött területeken nagy hozamokkal;
- cukornád, búza, dzsohar és gyapot bizonyos részeken;
- juta és tea az északkeleti, nedvesebb térségekben (különösen a delta és közeli területek felé);
- zöldségek és gyümölcsök – az intenzív kertészeti termelés is jellemző.
A mezőgazdaság alapja a kiterjedt csatornarendszer, a talajvízre épülő kutak (tubewellök) és a szezonalitásnak megfelelő vetésforgó. A síkság gazdasági erejét tovább növelik a belső kereskedelmi központok és feldolgozóipar (élelmiszer-feldolgozás, textilipar stb.).
Népsűrűség, városok és kultúra
A terület a világ legsűrűbben lakott földrajzi egységei közé tartozik. Számos nagyváros és történelmi központ található itt, például Kolkata (Calcutta), Patna, Varanasi, Lucknow, Kanpur és a Gangesz menti kisebb zarándokhelyek. A síkság kulturálisan is kiemelkedő: a folyó és mellékfolyói vallási és történelmi jelentőségűek, a Gangesz maga különös szent státusszal bír a hindu hitben.
Ökológia és természeti értékek
A Gangesz-delta és az ezt övező árterek fontos élőhelyek: itt található például a Sundarbans mangrove-erdője, amely számos védett fajnak (pl. bengáli tigris) ad otthont. A síkságon régebben kiterjedt füves puszták és ártéri területek voltak, amelyekből ma már sokat átalakítottak mezőgazdasági területté, városiasítottak vagy szabályozottak.
Környezeti kihívások
- Árvíz és folyószabályozás: a monszun miatt rendszeresen ismétlődnek árvizek; gátak és töltések védik a lakott területeket, de ezek csökkenthetik az árterek természetes vízvisszatartó képességét.
- Vízszennyezés: ipari és kommunális szennyvíz, valamint mezőgazdasági vegyszerek terhelik a folyókat, különösen a Gangesz felső és középső szakaszán.
- Talaj- és talajvíz-problémák: túlzott vízkivétel miatt sok helyen csökken a talajvízszint; sófelhalmozódás, erózió és földfoglalás is jellemző.
- Tengerszint-emelkedés és deltarendszer sérülékenysége: a bangladesi delta területei különösen veszélyeztetettek a tengerszint-emelkedés, a gyakori ciklonok és a sóbetörés miatt.
- Biológiai sokféleség csökkenése: a természetes élőhelyek átalakulása és a túlhasználat veszélyezteti a helyi fajokat.
Összegzés
A Gangesz-síkság egyike a világ legfontosabb mezőgazdasági és népesült térségeinek: nagy kiterjedésű, termékeny síkság, amely a történelmi, kulturális és gazdasági élet központja Észak-Indiában és Bangladesben. Ugyanakkor a régió számos környezeti és társadalmi kihívással küzd, amelyek kezelése meghatározó lesz a jövőbeni élelmiszer-biztonság, életminőség és természeti értékek megőrzése szempontjából.
India, Banglades és Nepál északgangetikus síkságai. A Gangesz folyó a síkság közepén található.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Gangesz síkság?
V: A Gangesz-síkság egy nagy kiterjedésű, sík terület, amelyet a Gangesz folyó alkot India északi részén és a Himalája határolta környező területeken.
K: Mely országokhoz tartozik a Gangesz-síkság?
V: A Gangesz-síkság India, Nepál és Banglades országainak fontos része.
K: Mekkora a Gangesz-síkság mérete?
V: A Gangesz-síkság területe körülbelül 700 000 négyzetkilométer vagy 270 000 négyzetmérföld.
K: Hány ember él a Gangesz-síkságon?
V: A Gangesz-síkságon körülbelül egymilliárd ember él, azaz minden hetedik ma élő emberből körülbelül egy.
K: Mik a Gangesz-síkság földrajzi határai?
V: A Gangesz-síkság nyugati pereme a Thar-sivatag; északi pereme a Himalája-hegység, a Föld legmagasabb hegysége; keleti pereme a bangladesi Gangesz-delta, a világ legnagyobb folyódeltája; déli peremét pedig a Vindhya-hegység, a Satpura-hegység és a közép-indiai Chota Nagpur-fennsík alkotja.
K: Miért fontos terület a Gangesz-síkság?
V: A terület termékeny földekkel rendelkezik a mezőgazdaság számára, megfelelő vízellátással és kedvező éghajlattal. A civilizáció bölcsőjeként is ismert.
K: Mi a civilizáció bölcsője?
V: A civilizáció bölcsője egy olyan régiót jelölő kifejezés, ahol a civilizáció feltételezhetően kialakult. A Gangesz-síkság egy ilyen régió.
Keres