Hélium
A hélium egy kémiai elem. Kémiai jele He, atomi száma 2, atomtömege pedig körülbelül 4,002602. A héliumnak 9 izotópja létezik, amelyek közül csak kettő stabil. Ezek a 3He és a 4He. A 4He messze a leggyakoribb izotóp.
A héliumot nemesgáznak nevezik, mert nem keveredik rendszeresen más vegyi anyagokkal és nem alkot új vegyületeket. Az összes elem közül neki van a legalacsonyabb forráspontja. A hidrogén után a második leggyakoribb elem a világegyetemben, és nincs színe vagy szaga. A hélium azonban elektromos térben vöröses-narancsos fényt bocsát ki. A hélium általában semmi mással nem lép reakcióba. A hélium jelenlétét a csillagászok 1868-ban fedezték fel, amikor a Nap fényében azonosították a hélium spektrumát. Ez még a földi felfedezése előtt történt.
A héliumot léggömbök és léghajók töltésére használják, mivel sűrűsége könnyebb, mint a levegőé. Nem ég, ezért biztonságos az ilyen jellegű felhasználásra. Egyes izzókban is használják. Az emberek belélegezhetik a héliumot: a hangjukat magasabbra hangolja, mint általában. Ez egy vicc, de veszélyes, mivel ha túl sokat lélegeznek be, a hipoxia megsebesítheti vagy megölheti őket, mivel nem normális levegőt lélegeznek be. A túl sok hélium belélegzése hosszú távú hatásokat okozhat a hangszálakra is.
A hélium a Napban és a hasonló csillagokban a magfúziós folyamat során jön létre. E folyamat során négy hidrogénatom fuzionál össze egy héliumatommá. A Földön olyan nehéz radioaktív elemek természetes radioaktív bomlása során keletkezik, mint a tórium és az urán, bár vannak más példák is. Az ilyen bomlások során kibocsátott alfa-részecskék hélium-4 atommagokból állnak.
Mivel nagyon könnyű, a hélium a legmegfelelőbb gáz a léghajók, például a Goodyear léghajó töltésére.
Supply
A hélium ritkaságszámba ment a Földön. Ha szabadon kerül a levegőbe, elhagyja a bolygót. A hidrogénnel ellentétben, amely az oxigénnel vízzé reagál, a hélium nem reakcióképes. Gázként marad. Az 1925-ös héliumtörvény után az USA sok éven át gyűjtötte a héliumot a Nemzeti Héliumtartalékban. Az amerikai hélium a Great Plains területén található kutakból származik. Jelenleg több héliumot szállít Katar, mint az USA.
Több kutatószervezet is nyilatkozatot adott ki a hélium szűkösségéről és megőrzéséről. Ezek a szervezetek már 1995-ben és még 2016-ban is politikai ajánlásokat tettek közzé, amelyekben a héliumkészlet természetes korlátai és az elem egyedülálló természete miatt a hélium tárolására és megőrzésére szólították fel az Egyesült Államok kormányát. A kutatók számára a hélium pótolhatatlan, mert nélkülözhetetlen a nagyon alacsony hőmérsékletek előállításához. Az alacsony hőmérsékletű héliumot a kriogenikában és bizonyos kriogén alkalmazásokban használják. A folyékony héliumot bizonyos fémek szupravezetéshez szükséges rendkívül alacsony hőmérsékletre hűtésére használják, például a mágneses rezonancia képalkotáshoz használt szupravezető mágnesekben.
Kérdések és válaszok
K: Mi a hélium kémiai jele?
V: A hélium kémiai jele He.
K: Hány izotópja van a héliumnak?
V: A héliumnak 9 izotópja van, amelyek közül csak kettő stabil.
K: Mitől nemesgáz a hélium?
V: A héliumot azért nevezik nemesgáznak, mert nem keveredik rendszeresen más vegyi anyagokkal és nem alkot új vegyületeket.
K: Milyen színű és szagú a hélium?
V: A héliumnak nincs színe és szaga. Elektromos térbe helyezve azonban vörös-narancs színű fénye van.
K: Mikor észlelték először a hélium jelenlétét a csillagászok?
V: A csillagászok először 1868-ban észlelték a hélium jelenlétét, amikor a hélium spektrumát a Nap fényében azonosították. Ez még azelőtt történt, hogy a Földön felfedezték volna.
K: Milyen felhasználási módjai vannak a héliumnak a Földön?
V: A Földön a levegőnél kisebb sűrűsége miatt a héliumot léggömbök és léghajók töltésére használják, valamint bizonyos típusú izzókban. Belélegezni is lehet, de ez veszélyes lehet, ha túl sokat lélegzünk be belőle, mivel hipoxiát okozhat, ami megsebesíthet vagy megölhet valakit, aki nem normális levegőt lélegzik, és hosszú távú hatást gyakorolhat a hangszálakra.
K: Hogyan keletkezik a hélium a Földön?
V: A Földön a hélium olyan nehéz radioaktív elemek természetes radioaktív bomlásával keletkezik, mint a tórium és az urán, bár vannak más példák is. Az ilyen bomlások során kibocsátott alfa-részecskék hélium-4 atommagokból állnak.
