Momotaró (Barackfiú) — japán népmesei hős, eredete és legendája

Momotaró (Barackfiú) története, eredete és legendái — ismerd meg a barackból érkezett japán népmese hősét, változatait, szimbólumait és kulturális hatását!

Momotarō (桃太郎, "Barackfiú") a japán folklór egyik legnépszerűbb és legismertebb hőse. Neve szó szerint azt jelenti: Peach Tarō. Mivel a Tarō egy gyakori japán fiúnév, általában Barackfiúnak fordítják. A név és a figura annyira ismert, hogy Momotarō alakja több könyv, film, színházi előadás, képregény és egyéb mű témája is volt — gyermekkönyvektől kezdve népszerű animációkig.

Eredet és változatok

A legelterjedtebb (az Edo-korszakból származó) változat szerint Momotarō egy óriási barack belsejében érkezett a földre. A barackot egy öreg, gyermek nélküli asszony találta meg egy folyóban úszva, aki éppen ruhát mosott. Az asszony és férje akkor találták meg a gyermeket, amikor megpróbálták felnyitni a barackot, hogy megegyék. A gyermek elmagyarázta, hogy a Mennyország küldte őt, hogy a fiuk legyen. A házaspár Momotarōnak nevezte el, a momo (barack) és a tarō (a család legidősebb fia) szavakból.

Egy régebbi változatban az öregasszony felfedezi az óriási, lebegő barackot, és hazaviszi, mert jó színűnek és ízletesnek találja. Miután megevett egy darabot a barackból, megfiatalodik és újra fiatal, széppé válik. Amikor az öreg férje hazatér a hegyekből, először fel sem ismeri saját feleségét új alakjában, de a nő elmagyarázza a történetet, majd ad a férjének is egy darab barackot. Ettől ő is fiatal lesz, és a pár szeretkezik: a nő ezután teherbe esik és világra hoz egy fiút, akit a szokás szerint Tarō-nak neveznek. Ez a változat régebbi, és a népmesék korai kézirataiban található meg; később, például a Meidzsi-korszak iskolai tankönyveiben a történetet gyakran megváltoztatták a szex nélküli, gyermekkerülő változat felé.

A kaland és a társak

Évekkel később Momotarō elhagyta szüleit és egy Onigashima nevű szigetre ment, hogy elpusztítsa az ott élő gonosz onikat (démonokat vagy ogrékat). Útközben Momotarō találkozott és összebarátkozott egy beszélő kutyával, egy majommal és egy fácánnal, akik beleegyeztek, hogy segítenek neki a küldetésében. A szigeten Momotarō és állatbarátai behatoltak a démonok erődjébe, és legyőzték a démonok vezetőjét, Ura-t és seregét. Momotarō új barátaival együtt hazatért, és családja ettől kezdve boldogan élt.

Jelképek és értelmezések

• Az őszibarack — Japánban gyakran a termékenység és az újjászületés jelképe; a gyümölcs alakja és külső megjelenése miatt időnként a női testhez vagy a termékenység szimbólumához társítják. Ezért a barackból való születés motívuma a csodás, természetfeletti eredetet hangsúlyozza.
• A társak — a kutya, majom és fácán egyaránt különböző erényeket vagy készségeket képviselhetnek (hűség, ügyesség, repülési/kémkedési képesség), és együttműködésük a közösség erejét hangsúlyozza: a hős egyedül nem győz, barátai segítik.
• A küldetés — az onik elleni küzdelem a bátorság, a rend helyreállítása és a gonosz elleni harc hagyományos népmesei motívuma.

Kulturális hatás és feldolgozások

Momotarō története mélyen beivódott a japán kultúrába. Gyermekdalok, képeskönyvek és iskolai mesekönyvek oly gyakran dolgozzák fel, hogy gyakorlatilag minden japán gyerek megismeri a történet valamilyen formáját. A figura megjelent némafilmekben, animációkban, színházi előadásokban és modern filmekben is.

Fontos megjegyezni, hogy a 20. század első felében Momotarō alakját néha propagandisztikus célokra is felhasználták, amikor a mese motívumait a hazafias és katonai üzenetek alátámasztására alkalmazták. Emellett Momotarōt gyakran használják turistabrandként, városi vagy helyi rendezvények kabalafigurájaként, sőt különféle reklámokban és termékeken is feltűnik.

Összehasonlítás más népmondákkal

A csodás születés (gyermek gyümölcsből) motívuma nem egyedülálló Japánban: több népmesében és mítoszban előfordul szerte a világon. A történetben továbbá megjelenik a „kiválasztott gyerek” és a „társakból álló segítők” archaikus sémája, amely sok népmesére jellemző. Népmesekutatók a történetet a születési csoda és a hős küldetése motívumaival elemzik, valamint vizsgálják a változatok társadalmi és történelmi összefüggéseit.

Források és tanulmányok

A Momotarō-történet több, különböző korokból származó kéziratban és nyomtatott változatban található meg; a legismertebb feldolgozások közé tartoznak az Edo-kori illusztrált kiadások, Meidzsi-kori tankönyvi változatok és a modern gyermekkönyvek. A néprajzi és irodalomtörténeti kutatások feltárják a mese változásait és azokat a kulturális tényezőket, amelyek befolyásolták a történet alakulását.

Miért maradt népszerű?

Momotarō egyszerű, mégis erőteljes története — csodás eredet, bátor hős, hűséges társak és a gonosz legyőzése — könnyen befogadható üzenetet ad mind gyerekeknek, mind felnőtteknek. A mese rugalmas, így a különböző korok és közösségek igényei szerint alakítható: ezért maradt aktív része a japán népi kultúrának évszázadok óta.

Kérdések és válaszok

K: Mi a japán folklórban egy hős neve?

K: A történet legelterjedtebb változata szerint hogyan jött Momotarō a földre?

K: Mit jelent a "Tarō" japánul?

K: Mi történt, amikor az öregasszony megevett egy darab óriásbarackot?

K: Ki volt hajlandó segíteni Momotaro küldetésében?

K: Mit csinált Momotarō az Onigashima-szigeten?

K: Hogyan élt Momotarō családja, miután hazatért Onigashima szigetéről?

Keresés betűvel