Kodzsiki
A Kojiki vagy Furukotofumi (古事記), más néven az ősi ügyek feljegyzései, a legrégebbi ismert könyv Japánban. Kr. u. 712-ben írták, és Gemmei császárnőnek ajánlották. A Kojiki a japán mitológiával és vallással, a sintó vallással teli könyv. A könyv Japán első császárának és több más császárnak a legendáit keveri az istenekről szóló történetekkel. Ezért nehéz eldönteni, hogy a Kojiki mely részei valósak, és melyek a legendák. A legenda szerint Japán összes császára Amateraszutól, a napistennőtől származik.
A Kojiki kínai nyelven íródott, de a japánok a Kojikit úgy írták, hogy a kínai szimbólum kiejtését használták, nem pedig a szimbólum jelentését. Más szóval, aki tud kínaiul olvasni, az nem lesz képes elolvasni a Kojikit, kivéve, ha a japán nyelvet is ismeri. Sok japán nevet és néhány kifejezést tartalmaz.
Shinpukuji kézirat
Szakaszok
A Kojiki három részre oszlik: a Kamitsumaki (上巻, "első kötet"), a Nakatsumaki (中巻, "középső kötet") és a Shimotsumaki (下巻, "alsó kötet").
- A Kamitsumaki, más néven Kamiyo no Maki (神代巻, "Az istenek korának kötete") tartalmazza a Kojiki előszavát. A japán mitológia első isteneiről, Izanagiról és Izanamiról szól. Ők azok az istenek, akik a világot teremtették. Ez a kötet a kamiyo-korszak, vagyis az istenek korának különböző istenei születéséről is beszámol. A Kamitsumaki leírja a Japán teremtésével kapcsolatos legendákat is. Leírja, hogy Ninigi-no-Mikoto, Amaterasu unokája hogyan szállt le az égből Kyūshūba, és hogyan lett a japán királyi vonal őse. E legenda szerint őt tekintik Jimmu császár dédapjának.
- A Nakatsumaki Jimmu, az első császár történetével kezdődik, és azzal, hogyan hódította meg Japánt. A kötet a 15. császárral, Ōjinnel ér véget. A másodiktól a kilencedik császár uralkodásáról nem sokat írnak; csak a nevüket és különböző leszármazottaik nevét említik, valamint néhány egyéb részletet. Az eredményeikről nem tesznek említést. A kötetben szereplő történetek közül sok mitológiai jellegű, és semmi sem utal arra, hogy történelmileg pontosak lennének. A legújabb tanulmányok alátámasztják azt a véleményt, hogy ezeket a császárokat azért találták ki, hogy Dzsimmu uralkodását még hátrébb tolják az i. e. 660-as évbe.
- A Shimotsumaki a 16. és 33. császárokat írja le. A másik két kötettel ellentétben ez a kötet nem tartalmaz sok utalást az istenekre. Az emberi világ és az istenek közötti kölcsönhatások nagyon hangsúlyosak az első és a második kötetben, de ebben a kötetben nem. A 24-33. császárokról szóló információk is nagyrészt hiányoznak.
Kapcsolódó oldalak
- Nihon Odai Ichiran
- Nihon Shoki
Kérdések és válaszok
K: Mi az a kojiki?
V: A Kojiki vagy Furukotofumi a legrégebbi ismert könyv Japánban, amelyet Kr. u. 712-ben írtak, és Gemmei császárnőnek szenteltek. Ez egy könyv a japán mitológiáról (sintó), legendákról, énekekről, genealógiákról, szóbeli hagyományokról és félig-meddig történeti beszámolókról egészen Kr. e. 641-ig.
K: Mi a Kojiki tartalma?
V: A Kojiki olyan változatos témákat ölel fel, mint a japán mitológia (sinto), legendák, énekek, genealógiák, szóbeli hagyományok és féltörténelmi beszámolók.
K: Kinek van szentelve a Kojiki?
V: A Kojiki Gemmei császárnőnek van szentelve.
K: A Kojiki legendája szerint kiktől származnak Japán császárai?
V: A legenda szerint Japán összes császára Amateraszutól, a napistennőtől származik.
K: Nehéz megkülönböztetni a Kojikiben szereplő valós részeket a legendáktól?
V: Igen, nehéz eldönteni, hogy a Kojiki mely részei valósak, és melyek a legendák.
K: Milyen nyelven íródott a Kojiki?
V: A Kojiki kínai nyelven íródott, de a japánok úgy írták, hogy a kínai írásjegyek kiejtését használták, nem pedig a jelentésüket.
K: Az is el tudja olvasni a Kojikit, aki tud kínaiul olvasni?
V: Nem, egy olyan személy, aki tud kínaiul olvasni, nem tudja elolvasni a Kojikit, hacsak nem tud japánul is beszélni, mert a Kojiki sok japán nevet és néhány kifejezést tartalmaz.
