Erkölcsi kockázat – mit jelent? Definíció és példák

Erkölcsi kockázat: mit jelent és hogyan befolyásolja a döntéseket? Definíciók, Paul Krugman magyarázata és gyakorlati példák (biztosítás, perverz ösztönzők).

Az erkölcsi kockázat a közgazdaságtanban és a pénzügyi gyakorlatban használt fogalom. A Nobel-díjas Paul Krugman az erkölcsi kockázatot így magyarázza: „minden olyan helyzet, amelyben egy személy dönt arról, hogy mekkora kockázatot vállaljon, miközben valaki más viseli a költségeket, ha a dolgok rosszul mennek.” ^{[egyszerűsítésre szorul]}

Egyszerűbben: az erkölcsi kockázat akkor áll fenn, amikor egy cselekvés várható költségeit nem az viseli, aki a döntést meghozza vagy kockázatot vállal. Ennek következtében a döntéshozó kevésbé lehet óvatos, mert nem teljes mértékben ő szenvedné el a károkat.

Miért és hogyan alakul ki?

Általában az alábbi körülmények vezetnek erkölcsi kockázathoz:

• Elválás a döntéshozó és a költségviselő között: amikor valaki dönt, de másnak kell viselnie a következményeket (pl. biztosító, állam, részvénytulajdonos).
• Információs aszimmetria: az egyik fél többet tud a saját viselkedéséről vagy kockázatairól, mint a másik, így nehezebb megfelelő ösztönzőket kialakítani.
• Korlátozott felelősség: például a vállalatoknál a tulajdonosok vagy menedzserek személyes kitettsége korlátozott, így vállalkozásuk kockázatosabb döntéseket hozhatnak.
• Mentőakciók/garanciák: ha az állam vagy egy intézmény várhatóan kimenti a kockázatvállalót (pl. bankmentések), az növeli a kockázatvállalási hajlandóságot.

Példák

Példa: Egy személy biztosítást köt autólopás ellen. Miután megvásárolta az ilyen jellegű veszteség elleni védelmet, ugyanez a személy lehet, hogy kevésbé lesz óvatos az autója lezárásával kapcsolatban. Ha ez így van, akkor ez egyfajta erkölcsi kockázat. A gépjárműlopás várható következményei most már részben a biztosítótársaság felelőssége. Vajon az illető ugyanolyan gondossággal fogja-e zárni az autóját, függetlenül attól, hogy van-e biztosítása vagy biztosítási kötvénye?

• Banki mentőcsomagok: ha a pénzügyi intézmények tudják, hogy állami mentőcsomag vár rájuk csődkor, hajlamosabbak lehetnek kockázatosabb befektetésekre — ez rendszerkockázatot növel.
• Egészségbiztosítás: ha valaki teljesen fedezett orvosi ellátást kap, előfordulhat, hogy többet vesz igénybe az ellátásból (túldiagnosztika, felesleges vizsgálatok), vagy kevésbé ügyel az egészségi kockázatok csökkentésére.
• Garanciák és jótállások: termékgarancia csökkentheti a vásárló gondosságát, ugyanakkor a gyártó visszaéléseihez is vezethet, ha tudja, hogy cserélni kell a hibás termékeket.
• Vállalati menedzsment: ha a menedzserek teljesítménye rövid távú pénzügyi mutatók alapján kerül megítélésre, kockázatosabb döntéseket hozhatnak a gyors profit érdekében, mert a veszteség nem közvetlenül az ő vagyonukat érinti.
• Közszféra és segélyek: túlzott vagy rosszul megtervezett segélyrendszerek csökkenthetik a munkára való ösztönzést, ha a támogatás könnyen hozzáférhető és hosszú távon garantált.

Következmények

Az erkölcsi kockázat a piacok és intézmények működését több módon rontja:

• Emelkedő költségek és díjak (pl. biztosítási díjak), mert a szolgáltatók a nagyobb kockázatot beépítik az árba.
• Hatékonyságromlás: erőforrások pazarlása vagy túlzott kockázatvállalás.
• Rendszerszintű kockázat növekedése (különösen pénzügyi piacokon), ami súlyos gazdasági következményekhez vezethet.
• Bizalom csökkenése a piac szereplői között, amely hosszú távon csökkentheti az együttműködést és a tranzakciókat.

Hogyan lehet csökkenteni az erkölcsi kockázatot?

Néhány gyakori megoldás és ösztönzőtervezési eszköz:

• Önrész, franchise, és társfinanszírozás: a biztosított viseljen részben költséget, így marad ösztöne a kockázat csökkentésére.
• Kockázatalapú díjszabás: az árak tükrözzék az egyéni kockázatot (pl. biztosítási bónusz-málusz rendszer).
• Monitoring és ellenőrzés: objektív felügyelet, auditok, folyamatos jelentéstétel csökkentik a visszaéléseket.
• Szerződéses ösztönzők: eredmény- vagy teljesítményalapú fizetés, részvényopciók hosszabb kötési idővel, biztosítékok.
• Szabályozás és jogi felelősség: megfelelő jogi környezet és bírságok a visszaélések elrettentésére.
• Racionális tervezés és edukáció: a résztvevők tájékoztatása a kockázatokról és következményekről.

Az erkölcsi kockázat elleni védekezés általában kombinált megoldásokat igényel: szerződéses megoldásokat, gazdasági ösztönzőket és külső felügyeletet. A cél olyan rendszerek kialakítása, amelyek minél inkább összehangolják a döntéshozók és a költségviselők érdekeit, ezzel csökkentve a túlzott kockázatvállalás valószínűségét.

Az "erkölcsi kockázat" gyakran egyfajta fordított ösztönző (perverz ösztönző), ezért a megelőzésénél különösen fontos a gondos ösztönzőtervezés és a kockázatkezelés.

Kérdések és válaszok

K: Mi az az erkölcsi kockázat?

K: Mi a példa az erkölcsi kockázatra?

K: Ki alkotta meg az "erkölcsi kockázat" kifejezést?

K: Az erkölcsi kockázat pozitív vagy negatív helyzet?

K: Előfordulhat-e erkölcsi kockázat nem pénzügyi helyzetekben?

K: Hogyan lehet megelőzni az erkölcsi kockázatot?

K: Mi az erkölcsi kockázat ellentéte?

Keresés betűvel