Mary Wollstonecraft (1759. április 27. – 1797. szeptember 10.) brit írónő, eszmei-politikai gondolkodó és a korai nőjogi mozgalom egyik legfontosabb alakja. Londonban született; családja anyagi helyzete ingadozó volt, apja anyagi kockázatvállalásai és visszaélései miatt gyakran kerültek nehéz helyzetbe. Apja arról volt ismert, hogy néha erőszakos viselkedést tanúsított feleségével és gyermekeivel szemben. Mary Wollstonecraft a család második legidősebb gyermeke és egyben a legidősebb leány volt. Tizenkilenc éves korában elhagyta családi házukat, hogy önálló keresettel és függetlenséggel biztosítsa megélhetését.

Az angol Bath városában, Somersetben eltöltött évek során megvetéssel figyelte a felsőbb osztályok társadalmi életét és képmutatását. 1784-ben testvére, Eliza súlyos bántalmazás után meghaltaként megismert tragédiája mélyen érintette; nővére sorsa is erősen hatott Wollstonecraft későbbi nézeteire a nők védtelenségéről a házasság és a családi hatalmi viszonyok között. Rövid időn belül legjobb barátnője, Fanny Blood is szülés közben hunyt el, ami Wollstonecraft depressziójához és anyagi nehézségeihez hozzájárult. Ezek az események ösztönözték első írásait: megírta a Gondolatok a leányok nevelőiről című művét, majd a rövid prózai kísérletet, a Mary: A Fiction-t.

Művek és gondolatok

Wollstonecraft nem csupán irodalmi produkcióiról volt ismert, hanem korai feminista és társadalmi aktivistaként is. Gyermekkönyv mellett két nagy hatású politikai és filozófiai munkát írt: az A Vindication of the Rights of Man (1790) címűt, amely a forradalmi vitákra és a társadalmi egyenlőség kérdéseire reagált, valamint az az A Vindication of the Rights of Woman (1792) című művét, amelyben azon az állásponton volt, hogy a nőknek ugyanolyan jogokkal és lehetőségekkel kell rendelkezniük, különösen az oktatás terén. Wollstonecraft az oktatás kiterjesztését követelte fiúkra és lányokra egyaránt, mert úgy vélte, a megfelelő nevelés nélkül a nők képtelenek lesznek önálló szerepet vállalni a közéletben és a gazdaságban.

Műveiben erőteljesen hangoztatta a ráció és az erkölcsi autonómia fontosságát; kritizálta azokat az elméleteket, amelyek a nők természetének alávetett, érzelmi és alacsonyabb rendű szerepet tulajdonították. Különösen éles volt bírálata azokkal a nézetekkel szemben, amelyek a nők szűk, kizárólag házasságra és anyaságra korlátozott szerepét idealizálták.

Hatások, utazások és magánélet

Wollstonecraft olyan gondolkodókat követett és idézett, mint Catherine Macaulay (aki 1790-ben a Levelek a nevelésről című munkájával szerepelt), Thomas Paine és John Locke. Egyik jelentős munkája volt az An Historical and Moral View of the Origin and Progress of the French Revolution (1794), amely a forradalom eseményeit és erkölcsi vonatkozásait elemezte. Megírta továbbá a The Wrongs of Women című regényt, amelyben a házasság intézményének és a gyermeknevelés társadalmi elvárásainak korlátait és illúzióit mutatta be; műve a nők önrendelkezésének és anyagi függetlenségének szükségességét hangsúlyozta.

1792-ben Párizsba utazott, hogy szemléleteket és jegyzeteket gyűjtsön a forradalomról. Párizsban egy amerikai kereskedővel, Gilbert Imlay-jel alakított ki kapcsolatot; később követte őt Londonba, kapcsolatuk azonban viharos és instabil volt. Szakításuk után Wollstonecraft öngyilkosságot kísérelt meg — a források szerint a Temzéből mentették ki —, majd lassan talpra állt. Imlay-től egy 1794-ben született kislánya volt, Fanny Imlay, akiről anyai aggódással írt; Fanny később tragikus sorsot ért.

1796-ban Wollstonecraft megjelentette a "Letters Written During a Short Residence in Sweden, Norway, and Denmark" című, utazásos levelezésre épülő kötetét, amelyben személyes élményeit és politikai gondolatait is összekapcsolta. Ugyanebben az évben újra találkozott a filozófussal és politikai írótárssal, William Godwinnal, akivel később házasságot kötött. 1797. augusztus 30-án megszületett közös lányuk, akit Mary Wollstonecraft Godwinnak neveztek el; ő vált később Mary Shelley-vé, a Frankenstein szerzőjévé.

Halála és utóélete

A lány születése után Mary Wollstonecraft Londonban súlyos szülés utáni komplikációk következtében meghalt: posztnatális szepszisben hunyt el 1797. szeptember 10-én. Halála és személyes élete később viták tárgyává váltak: férje, William Godwin 1798-ban adta ki az írónőről szóló emlékiratokat (Memoirs of the Author of A Vindication of the Rights of Woman), amelyek őszinteségükkel és a magánélet részletes feltárásával skandalizálták a korabeli közvéleményt, és rövid távon rontották Wollstonecraft korábbi hírnevét.

Örökség

Mary Wollstonecraft munkássága az oktatás, a polgári jogok és a nők jogainak kérdéseiben alapvető forrásként szolgált a későbbi feministák és társadalomelméleti viták számára. A nők oktatásáért és jogegyenlőségéért folytatott érveit a 19. és 20. századi nőmozgalmak gyakran idézték és továbbfejlesztették. Irodalmi és filozófiai írásai ma is fontos alapművek a nő- és társadalomelmélet történetében; személyes élete és korabeli megítélése pedig jól példázza, milyen erős társadalmi ellenállásba ütköztek azok a nőtörténeti szerepek, amelyeket Wollstonecraft megkérdőjelezett.

Röviden összefoglalva: Mary Wollstonecraft a modern feminista gondolkodás egyik úttörője volt, aki az oktatás, jogegyenlőség és női autonómia ügyét emelte a politikai viták középpontjába. Művei ma is olvashatók és hatnak a nők jogaiért folytatott diskurzusokra világszerte.