Frankenstein — Mary Shelley regénye: a modern Prométheusz és a teremtmény

Frankenstein — Mary Shelley regénye: a modern Prométheusz és a teremtmény. Ismerd meg a teremtés, bűn és magány klasszikusát: keletkezés, szereplők és irodalmi hatás.

A Frankenstein; avagy a modern Prométheusz című regényt Mary Shelley írta. A mű egy különös tudományos kísérlet által létrehozott lényről szól: egy fiatal tudós életet teremt, majd rettegve fordul el teremtményétől, és az ebből fakadó következmények tragédiába torkollnak. Shelley a művet fiatalon, nagyjából tizenkilenc évesen kezdte írni, és huszonegy éves korában jelent meg első alkalommal. Az első kiadás névtelenül látott napvilágot Londonban 1818-ban; későbbi kiadásokon Mary Shelley neve is feltűnik — különösen ismert a szerző által később átdolgozott kiadás, amelyben saját szerkesztését és megjegyzéseit is közölte.

Keletkezés és háttere

Shelley a svájci Genf környékén töltött idő alatt alkotta meg a történet alapötletét. 1816 nyara, az úgynevezett „nyár nélküli év” (a Tambora vulkán kitörésének globális klímaváltozásai miatt) borongós, viharos időjárást hozott, ami hozzájárult az irodalmi elmélkedések és a rémtörténetek iránti hangulathoz. Az okkultizmussal kapcsolatos beszélgetések, a kor tudományos-közéleti vitái és a romantikus irodalom eszmei háttere – különösen a teremtés, az ember és a természet viszonyának kérdései – mind hatottak az alkotáshoz.

Mary, Percy Bysshe Shelley (későbbi férje), Lord Byron és John Polidori (Byron orvosa) egy este elhatározták, hogy versenyt rendeznek: ki tudja megírni a legjobb rémtörténetet. Polidori ebből a találkozóból alkotta meg később A vámpírt (The Vampyre). Mary hetekig töprengett különböző ötleteken, mígnem egy hét után álmában megjelent neki a tudós képe, aki életet ad teremtésének, majd elborzad az eredménytől — ez volt a Frankenstein kiindulópontja. A történet tehát egyszerre személyes eredetű, és kölcsönhatásban áll a kor kulturális és tudományos vitáival.

Cselekmény és szerkezet

A regény epikus, többrétegű elbeszélési szerkezetű: történetét keretbe foglalják Robert Walton jegyzetei (az északi sarkvidéki expedíció vezetője), amelyben találkozik a kimerült Victor Franckensteinnel; Victor elmeséli saját életét és teremtményének történetét; majd magának a teremtménynek a hangja is megszólal, amikor elmondja, mit tanult és milyen sérelmeket szenvedett el. A főbb események röviden: Victor Frankenstein megszállottan kutatja az élet titkát, holttestek részeiből hoz létre egy élő lényt, aki azonban rendkívül intelligens és érző. Victor elutasítja és elmenekül; a teremtmény elhagyatva és elutasítva magát bosszúnak, elszigeteltségnek és meg nem értettségnek tekinti, ez sorozatos tragédiákhoz — gyilkosságokhoz és családi vesztességekhez — vezet; Victor végül üldözőbe veszi teremtményét egészen az Északi-sarkvidékig, ahol mindketten a pusztulás és megbánás felé sodródnak.

Főbb témák és motívumok

• Teremtés és felelősség: a regény a tudomány etikai határait, a teremtő felelősségét és a teremtmény iránti kötelezettséget vizsgálja. Victor kísérlete — a „tűz álmával” párhuzamba állítva — a Prométheusz-mítosz modern újraértelmezése.
• Természet vs. nevelés: a teremtmény kezdeti jóindulatát és későbbi kegyetlenségét a társadalmi elutasítás és a magány alakítja; Shelley a „szörny” természete és társadalmi formáltsága közti összefüggéseket tárgyalja.
• Magány, identitás, nyelv: a történet részletesen bemutatja, hogyan tanul meg beszélni és olvasni a teremtmény, s hogyan épül fel önképe a másoktól kapott reakciók alapján.
• A romantika és a gótika elemei: a természeti leírások, a melankolikus hősiesség és a borzongató hangulat mind a kor irodalmi irányzatait tükrözik.

A név és a teremtmény

A regény megjelenése óta a „Frankenstein” név gyakran a szörnyre magára utal a köznyelvben. Ezt a használatot irodalomtörténeti szempontból sokszor tévesnek tekintik, mivel a szerzői megoldás szerint az alkotó neve Victor Frankenstein, míg a teremtmény a regényben név nélkül marad. A szerzői és használati kommentárok mégis elfogadják, hogy a „Frankenstein” szó hétköznapi értelemben a teremtményre is vonatkozik; a regényben maga a teremtmény olyan kifejezésekkel illeti magát vagy mások általi megnevezését, mint „teremtmény”, „szörny”, „ördög”, „nyomorult”, „hitvány rovar”, „démon”, „lény” vagy egyszerűen „ez”. Victorhez szólva a teremtmény például úgy fogalmaz: ő lenne „a te munkád Ádámjára”, de ehelyett „a te bukott angyalod”.

Kulturális hatás és adaptációk

A Frankenstein-mítosz a 19–20. század folyamán hatalmas kulturális hatást gyakorolt: színpadi feldolgozások, irodalmi folytatások, filmek, képregények és televíziós adaptációk sokasága született. Különösen ismert az 1931-es Universal-stúdiós film, amelyben a teremtményt a populáris kultúrában gyakran látott, varrva összeillesztett, kiterjesztett arcú formában ábrázolták — ez a filmes megjelenés sok néző számára határozta meg a „szörny” képét, noha Mary Shelley eredeti leírása sokkal árnyaltabb és beszélőképesebb lényt mutat be.

A regényet gyakran emlegetik kortárs etikai viták kapcsán is, például a bioetika, a genetikai mérnökség vagy a mesterséges intelligencia területén felmerülő félelmek és figyelmeztetések illusztrációjaként: „frankensteini” kísérletek alatt gyakran azokat az eljárásokat értik, amelyek váratlan és potenciálisan veszélyes következményekhez vezethetnek.

Stílus és jelentőség

A Frankenstein egyszerre tekinthető egy korszak gótikus regényének és a korai tudományos-fantasztikus irodalom alapművének. Mary Shelley nyelvezete, a több elbeszélői nézőpont és a filozófiai kérdésekre való rákérdezés miatt a mű ma is gyakran elemzett irodalmi szöveg az egyetemeken és fontos referenciapont az emberi teremtés, felelősség és identitás témáiban.

Plot

Victor Frankenstein egy tudós, aki magát az életet akarja megteremteni. Az akasztófán kivégzett bűnözők holttesteiből varratja össze a testrészeket. Alkotását egy elektromos vihar során kelti életre. A szörny megijeszti Frankensteint. Ok és ok nélkül gyilkolni kezd. Frankenstein a sarkvidékre üldözi a szörnyet, és a teremtményt üldözve meghal. A szörny eltűnik a ködben.

A könyv különböző kiadásai

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Frankenstein; avagy a modern Prométheusz?

K: Mikor jelent meg a regény első kiadása?

K: Ki írta a történetet?

K: Hová utazott Shelley, ami a történet megírására inspirálta?

K: Milyen témákról beszélgettek Shelley útitársai, amelyek hatással voltak az írására?

K: Hogyan jutott Mary eszébe a rémtörténet ötlete?

Keresés betűvel