Kukoricabogár (Sitophilus zeamais) — leírás, kártétele és védekezés

Kukoricabogár (Sitophilus zeamais) — részletes leírás, gabonakártétele és hatékony védekezési módszerek: megelőzés, tárolás és kezelés a terményvédelemért.

Szerző: Leandro Alegsa

A kukoricabogár (Sitophilus zeamais) a kukoricabogárfélék (Curculionidae) családjába tartozó bogárfaj. Az Egyesült Államokban gyakran rizsszövőnek (greater rice weevil) nevezik. A faj elsősorban trópusi és szubtrópusi területeken fordul elő, de megtalálható mérsékelt övi raktárakban is; a kukorica egyik jelentős kártevője. A kukoricabogár a még termő és a már betakarított növényeket egyaránt megtámadja.

Megtámadja a búzát, a rizst, a cirokot, a zabot, az árpát, a rozst, a hajdinát, a borsót és a gyapotmagot. Emellett megtámadja a feldolgozott gabonatermékeket is, például a tésztát, a lisztet és a különböző durva vagy finomra őrölt gabonaféléket. Raktári körülmények között előfordul, hogy gyümölcsöket (például almát) is megkárosít a tárolás során.

Leírás

Az imágó általában kicsi, átlagosan 2,5–4 mm hosszú. Teste sötétbarna vagy feketésszürke, hosszúkás, jellegzetes ormányszerű csőrrel (rostrum). Az elülső szárnyfedőkön (elytra) gyakran láthatók halvány, vöröses vagy sárgás foltok; a faj képes rövid távon repülni, így raktárak között könnyen terjedhet. A nőstény a szemtermés belsejébe rakja tojásait, a lyukat bezárja, így a lárva belül fejlődik ki.

Életmód és fejlődés

A fejlődés gyorsan zajlik meleg, párás környezetben: optimális körülmények között a pete–imágó fejlődési idő 4–6 hét lehet, míg hűvösebb helyen ez több hónapra nyúlhat. A nőstény egyenként rakja a tojásokat a szemekbe, a lárva az adott szemanyagon táplálkozik, majd bebábozódik és az imágó egy kerek kilépőnyílást rágnak maguknak a szemhéjon keresztül, amikor elhagyják a magot.

Kártétele

  • Közvetlen fogyasztási veszteség: a szemek belsejének elfogyasztása miatt súly- és minőségveszteség.
  • Minőségromlás: sérült szemek könnyebben penészednek, nő a szennyeződés és romlik a sütőipari/malomipari érték.
  • Kontamináció: ürülék, elhalt rovarok és frass jelenléte csökkenti az áru minőségét.
  • Anyagi veszteség: selejtezés, leértékelés, nagyobb raktári fertőzés esetén fumigációs vagy más költséges kezelések szükségesek.

Jelzések és mintavétel

  • felnőtt bogarak vagy repülő egyedek raktárban, tároló környékén;
  • apró, kerek kilépőlyukak a szemeken;
  • poros frass (finom lisztszerű szennyeződés) a szemek között;
  • szemrevételezés és mintavétel: szitálás, minták vizsgálata, ill. feromoncsapdák alkalmazása a monitorozáshoz.

Védekezés és megelőzés

Hatékony védekezés több intézkedés kombinációját igényli:

  • Higiénia: raktárterületek, silók és berendezések rendszeres takarítása, korábbi szennyeződés eltávolítása.
  • Gyors és megfelelő betakarítás, szárítás: a szemek nedvességtartalmát csökkenteni (általában 13% alá) és a raktározást tiszta, száraz környezetben végezni.
  • Hűtés: alacsony hőmérséklet lassítja a fejlődést; hűvös tárolás kevesebb generációt enged kialakulni.
  • Hermetikus tárolás: légmentesen záródó edények, műanyag vagy fémdobozok csökkentik a behatolás esélyét.
  • Fizikai kezelés: szitálás, szeparálás, forró levegős kezelés vagy rövid idejű fagyasztás háztartási körülmények között (mélyhűtés néhány napig) csökkentheti a populációt.
  • Inert porok: diatómaföld (kieselgur) és hasonló anyagok alkalmazása a szemfelszínen mechanikai kiszáradást okoz az ízeltlábúakban.
  • Feromoncsapdák: monitoringra és részben populációcsökkentésre alkalmasak, segítenek a fertőzés korai felismerésében.
  • Gázzal történő kezelések (fumigáció): nagyobb raktárakban szakember által végzett fumigáció szükséges lehet a tömeges fertőzés felszámolásához.
  • Kontrollált atmoszféra: alacsony oxigéntartalmú vagy megnövelt CO2 környezet alkalmazása ipari méretekben hatékony lehet.
  • Kémiai védekezés: engedélyezett raktári rovarirtók és gabonavédelemre szolgáló anyagok használata csak a helyi jogszabályoknak és forgalmazási előírásoknak megfelelően, szakember tanácsára.

Gyakorlati tanácsok háztartásoknak

  • Feldolgozott gabonákat (liszt, tészta, kukoricadara) légmentesen záródó edényben tároljon.
  • Ha bogarakat vagy kár jeleit találja, szortírozza ki a fertőzött árut, és tegye át a többit hűtőbe vagy mélyhűtőbe átmeneti kezelésre.
  • Megelőző intézkedésként vásárláskor ellenőrizze a csomagolást, és ne tartson hosszú ideig nyitott csomagokat raktárakban.

Összefoglalva, a Sitophilus zeamais komoly raktári és mezőgazdasági kártevő, de a kombinált megelőzési, tárolási és ellenőrzési intézkedésekkel a károk nagymértékben csökkenthetők. Súlyos fertőzés esetén érdemes növényegészségügyi szakember vagy engedéllyel rendelkező kártevőirtó cég segítségét kérni.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a kukoricabogár?


V: A kukoricabogár a Curculionidae családba tartozó bogárfaj.

K: Mi a kukoricabogár másik neve az Egyesült Államokban?


V: Az Egyesült Államokban a kukoricabogarat nagyobb rizsbogárnak is nevezik.

K: A világ mely területein él a kukoricabogár?


V: A kukoricabogár a világ számos trópusi területén él, valamint az Egyesült Államokban is.

K: Melyik növénykultúrának a kukoricabogár a fő kártevője?


V: A kukoricabogár a kukorica egyik fő kártevője.

K: Milyen más növényeket támad meg a kukoricabogár?


V: A kukoricabogár megtámadja a búzát, a rizst, a cirokot, a zabot, az árpát, a rozst, a hajdinát, a borsót és a gyapotmagot.

K: Milyen feldolgozott gabonatermékeket támad meg a kukoricabogár?


V: A kukoricabogár a feldolgozott gabonatermékeket, például a tésztát, a maniókát és a különböző durva, őrölt gabonaféléket is megtámadja.

K: Előfordult-e, hogy a kukoricabogár gyümölcsöket támadott meg tárolás közben?


V: Igen, a kukoricabogárról ismert, hogy tárolás közben gyümölcsöket, például almát is megtámad.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3