Hajdina
A hajdina (vagy közönséges hajdina) olyan növény, amelynek magja gabonaféléként használható. A hajdina nem igazi fűféle. Nem rokon a búzával, mert a búza valódi fű, a hajdina pedig nem az.
A hajdina magjai úgy néznek ki, mint a kis bükkfa magjai. Mindkét magnak három oldala van. A bükkfát baknak is nevezik, innen kapta a hajdina a nevét.
Ehelyett a hajdina a sóska, a csomófű és a rebarbara rokona. A hajdinát pszeudogabonaként emlegetik, mert magjait a főzés során ugyanúgy használják, mint a gabonaféléket, mivel összetett szénhidrátokat tartalmaz.
A hajdina termesztése a 20. században a nitrogénműtrágya bevezetésével, amely növelte a többi alapanyag termelékenységét, meredeken visszaesett.
Hajdina növények
Hajdina szemek (magvak)
Kérdések és válaszok
K: Mi az a hajdina?
V: A hajdina egy olyan növény, amelynek magjait gabonafélékként lehet felhasználni.
K: A hajdina egy fűféle?
V: Nem, a hajdina nem igazi fűféle.
K: Hogyan kapcsolódik a hajdina a búzához?
V: A hajdina nem rokon a búzával, mert a búza valódi fű, a hajdina pedig nem az.
K: Honnan kapta a hajdina a nevét?
V: A hajdina azért kapta a nevét, mert a magjai úgy néznek ki, mint a kis bükkfa magjai, és a bükkfát is hívják hajdinak.
K: Mivel rokon a hajdina?
V: A hajdina rokona a sóska, a csomófű és a rebarbara.
K: Miért nevezik a hajdinát álgabonának?
V: A hajdinát azért nevezik álgabonának, mert a magjait a főzés során ugyanúgy használják, mint a gabonaféléket, mivel összetett szénhidrátokat tartalmaz.
K: Miért csökkent a hajdina termesztése a 20. században?
V: A hajdina termesztése a 20. században jelentősen visszaesett, mivel a nitrogénműtrágya bevezetése miatt más alapvető élelmiszerek termelékenysége megnőtt.
