London Szimfonikus Zenekar (LSO) - történet, karmesterek és érdekességek

London Szimfonikus Zenekar (LSO) története, híres karmesterei, legendás koncertjei és izgalmas érdekességek — teljes áttekintés a zenetörténet ikonjáról.

A Londoni Szimfonikus Zenekar (LSO) a világ egyik legismertebb és legbefolyásosabb zenekara. Központjuk a londoni Barbican Centre-ben van, de rendszeresen turnéznak, vendégszerepelnek a világ nagy koncerttermeiben és fesztiváljain.

Történet és szervezeti felépítés

Az LSO 1904-ben alakult: az alapító tagok többsége korábban Henry Wood Queen's Hall zenekarának muzsikusa volt. Ők azért távoztak, mert Henry Wood olyan szabályt vezetett be, hogy nem küldhettek helyetteseket a próbákra vagy a koncertekre. Az új együttes önigazgatóként jött létre: a zenészek maguk szervezik a működést, ők döntenek többek között a szerződtetésekről, munkarendről és díjazásról, ami sokáig meghatározta a zenekar egyedi kultúráját.

Az első koncertet 1904. június 9-én adták Hans Richter vezényletével; Richter később a zenekar egyik korai meghatározó karmestere lett. Rövid időre a karmesteri teendőket átvette Edward Elgar, és az LSO-t a következő évtizedekben számos világhírű karmester és szólista vezette vagy vendégszerepelt vele.

Karmesterek, vezetők és fontos együttműködések

A zenekarral dolgozó neves karmesterek közé tartoztak és tartoznak a XX–XXI. század kiemelkedő dirigensei. 2007 januárja óta Valerij Gergijev az LSO valamelyik vezető karmesteri szerepét betöltötte; emellett a zenekar életében több kiváló muzsikus is vállalt tisztségeket, például André Previn tiszteletbeli karmesterként (conductor laureate) és Daniel Harding, aki különböző időszakokban volt a zenekar fontos vendégkarmestere, és együtt dolgozott olyan ismert karmesterekkel, mint Michael Tilson Thomas mellett. Richard Hickox is többször működött közre társult vendégkarmesterként. A zenekar koncertmestere (vezetője) a közelmúltban Gordan Nikolitch volt.

Nemzetközi turnék és korai sikerek

Az LSO volt az egyik első brit együttes, amely külföldön koncertezett: már 1906-ban eljutott Párizsba. A zenekar történetéhez tartozik a híres 1912-es szerencsés véletlen is: az LSO tagjainak egy része eredetileg az RMSTitanic fedélzetén tervezett átkelést is foglalta egy New York-i koncertre, de végül változtatniuk kellett a foglaláson, így elkerülték a katasztrófát. Ugyanabban az évben az LSO végül is turnézott az Egyesült Államokban és Kanadában, és ezzel az egyik első brit zenekarként jártak Észak-Amerikában.

Kórus, felvételek és repertoár

1966-ban megalakult a London Symphony Chorus (LSC), amely az LSO-val együtt miséket, oratóriumokat és nagy kórusműveket állít színpadra. Az LSO 1920-ban készítette első gramofonfelvételét, azóta pedig hatalmas és elismert lemez- és hangfelvételi múltra tett szert: a zenekar számtalan klasszikus szimfonikus művet rögzített, és gyakran dolgozott együtt neves karmesterekkel és szólistákkal. Repertoárja a barokk kortól a kortárs zenéig terjed, és sok új mű ősbemutatójában is részt vett, különösen a brit zeneszerzők (például a XX. századi brit mesterek) műveinek előadásában.

Az LSO emellett jelentős szereplője a filmzene-iparnak: számos nagy költségvetésű filmhez rögzített zenét és működött közre hollywoodi zeneszerzőkkel, így a klasszikus repertoár mellett ez a tevékenység is hozzájárult ismertségéhez.

Nők a zenekarban és társadalmi változások

A zenekar történetének korai korszakában hosszú ideig nem engedték, hogy nők tagok legyenek, mert akkoriban sokan aggályokat fogalmaztak meg a hangzás miatt. Ez a gyakorlat a XX. század közepétől fokozatosan megváltozott, és ma már a zenekar tagjai között jelentős számban vannak kiváló hölgymuzsikusok is.

Barbican, oktatás és közösségi munka

A Barbican Centre a zenekar londoni otthona, itt zajlanak a rendszeres bérletes hangversenyek és különböző sorozatok. Az LSO aktív résztvevője a zenepedagógiának és közösségi programoknak: fejlesztési programokat, iskolai projekteket és családi koncerteket szervez (közismert például a LSO Discovery elnevezésű oktatási és közönségépítő tevékenység), célja a klasszikus zene népszerűsítése és a fiatal generációk elérése.

Felvételek, díjak és kultúrális hatás

Az LSO discográfiája kiterjedt, több lemezüket is díjazták. A zenekar együttműködött vezető lemezkiadókkal és karmesterekkel, s ez a nemzetközi hírnév fenntartásának fontos része. A zenekar repertoárja, előadásmódja és együttműködései révén jelentős szerepet játszott a brit és a nemzetközi zenei élet alakításában.

Érdekességek

• A zenekar önigazgató modellje ritka a világ nagy zenekarai között, és ez befolyásolta a működés formai döntéseit is.
• Az LSO a XX. század elejétől fogva aktív nemzetközi turnézó; a korai párizsi és észak-amerikai utak kulcsfontosságúak voltak hírnevük kialakulásában.
• A zenekar emellett különösen ismert a filmzenék felvételében való részvételéről, amely sokak számára tette közismertté hangzását.

Az LSO ma is aktív koncertéletet él, rendszeresen ad bérletes és különleges műsorokat, vendégszerepel nemzetközi fesztiválokon, és folyamatosan dolgozik a repertoár bővítésén, a korszerű felvételeken és az oktatási programok fejlesztésén.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Londoni Szimfonikus Zenekar?

Q: Mikor indult az LSO?

K: Ki volt az LSO első karmestere?

K: Kik azok a jelentős karmesterek, akik az LSO-val dolgoztak?

K: Hogyan kerülte el a zenekar szinte minden tagja a halált a Titanicon?

K: Mikor léphettek be nők a zenekarba?

Q: Mi volt az LSO egyik korai eredménye?

Keresés betűvel