Lítium

Tulajdonságok

Fizikai tulajdonságok

A lítium az alkálifémek közé tartozik. A lítium (frissen vágva) ezüstös, szilárd fém. Nagyon puha. Így késsel könnyen vágható. Alacsony hőmérsékleten olvad. Nagyon könnyű, hasonlóan a fához. A legkevésbé sűrű fém és a legkevésbé sűrű elem szilárd vagy folyékony állapotban. Több hőt képes tárolni, mint bármely más szilárd elem. Könnyen vezeti a hőt és az elektromosságot.

Kémiai tulajdonságok

Vízzel reakcióba lép, hidrogént adva le, és bázikus oldatot (lítium-hidroxidot) képez. Emiatt a lítiumot vazelinnel kell tárolni. A nátriumot és a káliumot olajban lehet tárolni, de a lítiumot nem, mert olyan könnyű. Csak lebegni fog az olajon, és az nem védi meg.

A lítium halogénekkel is reakcióba lép. Nitrogéngázzal lítium-nitridet képezhet. Levegővel reakcióba lépve fekete foltot, majd lítium-hidroxidból és lítium-karbonátból álló fehér port képez.

Kémiai vegyületek

A lítium csak egy oxidációs állapotú kémiai vegyületeket alkot: +1. Ezek többsége fehér színű és nem reakcióképes. Lángban hevítve élénkvörös színt adnak. Kicsit mérgezőek. Legtöbbjük vízben oldódik. A lítium-karbonát kevésbé oldódik vízben, mint a többi alkálifém-karbonát, például a nátrium-karbonát.

• Lítium-karbonát, a gyógyászatban használatos
• Lítium-klorid, színtelen kristályos szilárd anyag, hevítéskor vörös lánggal lángol
• Lítium-hidroxid, erős bázis, amelyet az űrhajókban a szén-dioxid eltávolítására használnak.
• Lítium-nitrát, oxidálószer
• Lítium-nitrid, erős bázis
• Lítium-oxid, vízben oldódva lítium-hidroxidot képez
• Lítium-peroxid, vízzel reagálva oxigénné alakul

Lítium lángvizsgálata

Előfordulás

A természetben nem fordul elő elemként. Csak lítiumvegyületek formájában fordul elő. Az óceánban nagy mennyiségű lítium található. Bizonyos gránitok nagy mennyiségű lítiumot tartalmaznak. A legtöbb élőlényben van lítium. Vannak olyan helyek, ahol sok lítium van a sóban. Egyes szilikátok lítiumot tartalmaznak.

Történelem

A lítiumot (görögül lithos, jelentése "kő") Johann Arfvedson fedezte fel 1817-ben. 1818-ban Christian Gmelin megfigyelte, hogy a lítiumsók lángban élénkvörös színt adnak. W.T. Brande és Sir Humphrey Davy később lítium-oxid elektrolízisét alkalmazta az elem izolálására. A lítiumot először zsírokban használták. Ezután az atomfegyverek váltak a lítium nagy felhasználási területévé. A lítiumot az üveg könnyebb megolvasztására és az alumínium-oxid könnyebb megolvasztására is használták az alumíniumgyártás során. Ma a lítiumot főként akkumulátorokban használják.

A lítium nevet nyilvánvalóan azért kapta, mert egy ásványból fedezték fel, míg más gyakori alkálifémeket először növényi szövetekben fedeztek fel.

Elkészítés

Úgy állítják elő, hogy lítium-kloridot nyernek medencékből és forrásokból. A lítium-kloridot megolvasztják és elektrolízissel oldják meg. Így folyékony lítium és klór keletkezik.

Használja a

Elemként

Fő felhasználási területe az akkumulátorok. A lítiumot anódként használják a lítium akkumulátorban. Nagyobb teljesítményű, mint a cinket tartalmazó elemek, például az alkáli elemek. A lítiumion-akkumulátorokban is van lítium, bár nem elemként. Hőátadó ötvözetekben is használják. A lítiumot lítiumorganikus vegyületek előállítására használják. Ezeket nagyon erős bázisokhoz használják.

Kémiai vegyületekben

A lítiumvegyületeket egyes hangulatstabilizátorokként ismert gyógyszerekben használják. A lítium-niobátot a mobiltelefonok rádióadóiban használják. Egyes lítiumvegyületeket kerámiákban is használnak. A lítium-klorid képes elnyelni a vizet más dolgokból. Néhány lítiumvegyületet szappan és zsír előállítására használnak.

Biztonság

A lítium reakcióba lép a vízzel, irritáló füstöt és hőt képezve. Nem olyan veszélyes, mint a többi alkálifém. A lítium-hidroxid nagyon maró hatású.

Izotópok

A lítiumnak 5 izotópja létezik, amelyeknek az atommagjában 2, 3, 4, 5 és 6 neutron van. A természetben leggyakrabban előforduló izotóp a₃ Li⁷ , amely az összes izotóp 92,58 %-át teszi ki. A második, széles körben elérhető izotóp a₃ Li⁶ , amely az összes izotóp 7,42 %-át teszi ki. A másik 3 izotóp nagyon kis mennyiségben fordul elő. A lítium atomtömege 6,939.

Kapcsolódó oldalak

• Alkáliföldfém
• Berillium