Az Arecibo-üzenet egy rövid, célzott rádióüzenet volt, amelyet a Puerto Ricó-i Arecibo rádióteleszkóp 1974-es fejlesztésének és korszerűsítésének megünneplésére sugároztak az űrbe. Célpontja az M13 gömbhalmaz volt, amely körülbelül 25 000 fényévnyi távolságra található a Földtől. Az M13-at azért választották, mert a megünneplés idején megfelelő irányban és magasságban állt az égen, azaz technikailag alkalmas volt a demonstrációhoz.

Az üzenetet Dr. Frank Drake írta, akinek nevét a híres Drake-egyenlet fűződik; dolgozott rajta többek között Carl Sagan és más kollégák is. Az üzenet célja elsősorban az új berendezés teljesítményének szemléltetése volt, nem pedig tényleges, visszakapott választ váró kommunikációs kísérlet: a Cornell Egyetem később (1999. november 12-én) is hangsúlyozta, hogy demonstrációs célú adásról volt szó. Mivel az M13 csillagai a 25 000 év múlva befogadott jelet már más helyzetben, más rendszerben fogják „megkapni”, ezért esélye annak, hogy az eredeti címzettekhez eljusson, elenyésző.

Tartalom — mit hordozott az üzenet?

Az üzenet hét részre tagolható; ezek a következő információkat próbálták tömören és érthetően átadni:

  1. Az egytől (1) tízig (10) terjedő számok — alapvető numerikus rendszer bemutatása.
  2. A dezoxiribonukleinsavat (DNS) alkotó hidrogén, szén, nitrogén, oxigén és foszfor elemeinek atomszámai.
  3. A DNS nukleotidjaiban lévő cukrok és bázisok képletei.
  4. A DNS-ben lévő nukleotidok száma és a DNS kettős spirál szerkezetének grafikus ábrája.
  5. Egy átlagos ember nagyságának megjelenítése és a Föld emberi népessége.
  6. A Naprendszer bemutatása, kiemelve a Föld helyét (az űrbe sugárzott képen a bolygók elhelyezkedése látható, és a Föld enyhén el van tolva, hogy jelezzék: innen jött az üzenet).
  7. Az Arecibo-obszervatórium és az adóantenna átmérője.

Mindezeket grafikus formában, bináris kódolással ábrázolták úgy, hogy egyértelmű, képként értelmezhető „bitmátrixot” kapjanak a dekódolók.

Technikai részletek

Az üzenet 1679 bináris számjegyből állt (ami nagyjából 210 bájt adatmennyiségnek felel meg). A 1679 számot azért választották, mert ez egy összetett szám, konkrétan két prímszám szorzata: 23 × 73, így két lehetséges téglalap-elrendezésre bontható; az értelmes képet 73 sor és 23 oszlop létrehozza (a másik irányítás — 23 sor és 73 oszlop — nem ad értelmes képet). A bitfolyamot frekvenciaeltolásos modulációval (FSK) küldték:

  • adási frekvencia: 2380 MHz;
  • moduláció: 10 Hz-es frekvenciaeltolás az „egyesek” és „nullák” megkülönböztetésére;
  • adatsebesség: másodpercenként 10 bit;
  • adóteljesítmény: körülbelül 1000 kW;
  • az egész adás időtartama: kevesebb mint három perc.

Miért demonstráció és nem igazi METI-kísérlet?

Arecibo üzenetének puszta fizikai jellemzői — a 25 000 fényévnyi távolság és az ennek megfelelő oda-vissza idő (mintegy 50 000 év egy esetleges válaszhoz) — azt jelentik, hogy az adás érdemben nem szolgálhatott azonnali vagy rövid távú kommunikációra. Emiatt a közvélemény és a tudományos közösség egy részében az üzenetet elsősorban műszaki demonstrációnak tekintették: bemutatta, mire képes a korszerű rádiótávcső és a hozzá tartozó adóberendezés. Emellett felvetettek etikai jellegű kérdéseket is: hogy mennyire helyes és biztonságos idegen intelligenciákat megszólítani (a későbbi viták a „METI” — Messaging to Extraterrestrial Intelligence — mozgalom körül zajlottak, amelynek kritikusai aggályoskodtak az esetleges kockázatok miatt).

Történeti és kulturális hatás

Az Arecibo-üzenet ikonikus példa arra, hogyan lehet tömören, bináris formában földi biológiai, numerikus és technikai információkat összecsomagolni. Bár nem vezetett visszajelzéshez, az adás kulturális hatása jelentős volt: gyakran említik a SETI és a tudományos kommunikáció történetében, és inspirációt adott művészeti, zenei és ismeretterjesztő munkáknak. Például 2009-ben a Boxcutter zenekar készített egy albumot Arecibo Message címmel, amely sok rövid dalt tartalmaz.

Végül fontos megjegyezni, hogy az Arecibo rádióteleszkópot a Cornell Egyetem építette és üzemeltette az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítvánája számára; az adás így egyszerre volt tudományos-demonstrációs és szimbolikus gesztus is a rádiócsillagászat, valamint az emberiség technológiai képességeinek bemutatására.