Műsorszórás – rádió és televízió: meghatározás, történet és működés
Műsorszórás: rádió és televízió meghatározása, története és működése — technológiák, rádióhullámok, műholdak és vételi eljárások az 1900-as évektől napjainkig.
A hírközlésben, például a rádióban és a televízióban a műsorszórás azt jelenti, hogy információkat — például hangfelvételeket, beszédet, zenei anyagokat vagy televíziós műsorokat — továbbítanak elektronikus úton egy nagy, közvetlenül az adóhoz nem kapcsolódó közönség számára. Az adást lehet továbbítani a levegőben rádióhullámok formájában, vezetéken keresztül vagy kommunikációs műholdon át; a nézők és hallgatók a jelet televízió- vagy rádióvevővel, kábelen, műholdvevővel vagy internetes eszközön fogják.
Történeti áttekintés
A vezeték nélküli távírás fejlesztésében meghatározó szerepet játszott Guglielmo Marconi, aki 1901 decemberében továbbított sikeresen rádiójeleket az Atlanti-óceánon át. Kezdetben ez a kommunikáció pontról pontra történt (távíró jelleggel), később azonban megjelentek a hang- és zeneátvitellel kapcsolatos kísérletek. Az 1920-as években indult meg a rádióműsorszórás kereskedelmi elterjedése (például az Egyesült Államokban a KDKA gyakran említett korai adása 1920-ban), majd a 20–30-as években a rádió a tömegkommunikáció kiemelkedő médiumává vált.
A televíziózás kezdetben mechanikus megoldásokkal indult (John Logie Baird munkái), majd az elektronikus képátvitel megjelenésével (Philo Farnsworth, Vladimir Zworykin és mások) vált széles körben elterjedtté. A második világháborút követően a televíziózás gyorsan nőtt; később megjelent a színes adás, a műholdas műsorszórás (például a Telstar műhold és más rendszerek az 1960-as évektől), majd a digitalizáció és a műsorszórás szabványainak fejlődése a 20–21. század fordulóján (pl. DVB, DAB, később DVB-T2, IPTV, stb.).
Hogyan működik a műsorszórás?
- Adóoldal: a forrásanyag (stúdióból érkező hang, kép) előkészítése után modulációval kerül átalakításra olyan jelalakra, amely átvitelre alkalmas. A hagyományos analóg rádiónál ez lehet AM (amplitúdómoduláció) vagy FM (frekvenciamoduláció), míg a modern rendszerek digitális modulációt használnak.
- Multiplexelés és tömörítés: digitális televízió és rádió esetén több csatornát multiplexálnak egyetlen hordozóra, és a videó/hang adatokat tömörítik (például MPEG-alapú kodekek), hogy hatékonyabban használják a sávszélességet.
- Terjesztési csatornák: a jel terjedhet földi adóhálózaton (VHF/UHF), kábelen, műholdon vagy IP-hálózaton (internetes streaming, IPTV). A választott csatorna befolyásolja a lefedettséget, átviteli minőséget és költségeket.
- Vevőoldal: a nézők/hallgatók készülékei (rádiók, televíziók, set-top boxok, okostelefonok) demodulálják, dekódolják és megjelenítik a tartalmat. Antennák, dekóderek és megfelelő szoftverek szükségesek a különböző szabványokhoz.
Főbb rendszerek és szabványok
- Rádió: analóg AM és FM, valamint digitális rádiós rendszerek (például DAB/DAB+).
- Televízió: hagyományos analóg műsorok helyét átveszik a digitális szabványok (pl. DVB-T/T2 földi sugárzásra, DVB-S/S2 műholdra, DVB-C kábelen). A videóformátumok fejlődtek SD-ről HD-re, majd UHD/4K felé.
- Műhold és kábel: műholdas adások széles földrajzi területet fednek, kábelhálózatok nagy sávszélességet és stabil jelet biztosítanak városi területeken.
- Internet és streaming: az élő adások és on-demand tartalmak ma már gyakran interneten keresztül is elérhetők, ami lehetővé teszi a rugalmas fogyasztást és több platformon való elérést.
Tartalom- és spektrumgazdálkodás
A műsorszórás működését és a frekvenciasávok használatát jellemzően nemzeti szabályozók felügyelik (spektrum- és médiaszabályozás). A rádió- és televízióadások engedélyezése, tartalmi szabályozása (pl. közszolgálati vs. kereskedelmi műsorszolgáltatás, reklámszabályok, gyermekvédelmi előírások) országonként eltérő lehet.
Mai trendek és jövő
- Digitális átállás: egyre több országban lezajlott a műsorszórás analógról digitálisra való átállása, ami jobb kép- és hangminőséget, több csatornát és hatékonyabb spektrumhasználatot eredményez.
- Konvergencia: a hagyományos műsorszórás és az internethasználat összefonódik — élő stream, on-demand szolgáltatások, podcastek egyre nagyobb szerepet kapnak.
- Mobil fogyasztás: a tartalmak fogyasztása mobil eszközökön növekszik, emiatt a szolgáltatók és műsorszolgáltatók mobilbarát formátumokra és alkalmazásokra optimalizálnak.
Miért fontos a műsorszórás?
A műsorszórás társadalmi, kulturális és gazdasági szempontból kulcsfontosságú: tömegeket képes elérni gyorsan és hatékonyan, támogatja az információ terjedését, oktatást, szórakoztatást és vészhelyzeti riasztások közvetítését. Bár a technológia és a fogyasztói szokások változnak, a műsorszórás továbbra is alapvető szereplője a modern kommunikációnak.
A műsorszolgáltatók típusai
A különböző műsorszolgáltatók különböző rádióhullámokat és különböző modulációs módszereket használnak.A középhullámokon történő amplitúdómoduláció volt az első, amelyet sokat használtak.
Egyes televíziós hálózatokról azt mondják, hogy sugároznak, még akkor is, ha nem rádióhullámok, hanem csak vagy főként kábeltelevízióban.
Közszolgálati műsorszolgáltatók
Sok országban van közszolgálati műsorszolgáltatás, amely a kormány pénzéből televíziós és rádióműsorokat sugároz. Ilyen például a BBC Nagy-Britanniában, az NHK Japánban és a CBC Kanadában.
Az Egyesült Államokban a legtöbb közszolgálati rádió- és televízióállomást oktatási csoportok (például főiskolák vagy egyetemek) vagy az állam oktatási minisztériuma működteti. A közszolgálati műsorszolgáltatók a törvény értelmében nem fogadhatnak el és nem jeleníthetnek meg kereskedelmi reklámokat. Vállalkozások azonban adományozhatnak a közszolgálati műsorszolgáltatóknak. A legtöbbjük a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Rendszer része.
A PBS különbözik a többi közszolgálati műsorszolgáltatótól, például a BBC-től, az NHK-tól és a CBC-től, mivel a PBS finanszírozásának (pénzének) nagy részét a nézők és hallgatók adományaiból szerzi. A közszolgálati műsorszolgáltatók olyan műsorokat készítenek, amelyeket a magántársaságok nem akarnak készíteni, például ismeretterjesztő gyermekműsorokat, dokumentumfilmeket és aktuális témákról szóló közéleti műsorokat.
Magán műsorszolgáltatók
Vannak magán műsorszolgáltatók is. Ezek olyan társaságok, amelyek televíziós és rádióműsorokat sugároznak. Hogy pénzt keressenek, a magán műsorszolgáltatók reklámokat, úgynevezett reklámokat értékesítenek.
Közösségi műsorszolgáltatók
A műsorszolgáltatók harmadik típusa a közösségi műsorszolgáltatók. Vannak közösségi televíziók és közösségi rádiók.
A közösségi televíziós csatornákat gyakran kábelhálózatokon kínálják. A közösségi televíziós csatornák általában helyi témákkal és közösségi eseményekkel foglalkozó műsorokat sugároznak. Egyes közösségi televíziós csatornák filmet készítenek és közvetítenek közösségi kulturális tevékenységeket, például zenei előadásokat vagy városházi üléseket.
A közösségi rádiók zenét játszanak és közösségi ügyekkel foglalkozó közéleti műsorokat sugároznak. A közösségi rádióállomások általában kis szervezetek, amelyeket önkéntesek működtetnek. A közösségi rádiók finanszírozásukat (pénz) gyakran a helyi önkormányzatoktól, helyi egyetemektől és a hallgatók adományaiból kapják. Egyes közösségi rádióállomásokon helyi költők verseket is felolvasnak, illetve helyi zenészek vagy énekesek adnak elő.
Egyéb jelentések
A műsorszórás azt is jelentheti, hogy egy számítógép-hálózaton belül sok felhasználónak pontosan egy időben küldünk üzenetet, vagy egy számítógépről sok más számítógépnek küldünk üzenetet, amely információt ad magáról, például a nevét és a tartózkodási helyét.
Az információ küldését egy kis kiválasztott csoportnak nevezzük narrowcastingnak.
Kérdések és válaszok
K: Mi a műsorszórás a hírközlésben?
V: A hírközlésben a műsorszórás azt jelenti, hogy az információt a levegőben rádióhullámokon keresztül, vezetéken keresztül vagy hírközlési műholdon keresztül egy nagy közönséghez juttatják el.
K: Hogyan veszik a nézők vagy hallgatók a jelet a műsorszórásban?
V: A nézők vagy hallgatók a műsorszórásban a jelet a televízió- vagy rádióvevőkészülékükkel veszik fel.
K: Ki találta fel a vezeték nélküli távírást?
V: Gugliemo Marconi találta fel a vezeték nélküli távírást.
K: Mikor továbbította Marconi az első rádiójeleket az Atlanti-óceánon át?
V: Marconi 1901 decemberében adta át az első rádiójeleket az Atlanti-óceánon.
K: Az első rádiójelátvitel pontról pontra vagy adás volt?
V: Az első rádiójelátvitel pontról pontra történt.
K: Mikor kezdődtek a hangsugárzással kapcsolatos kísérletek?
V: A hangsugárzással kapcsolatos kísérletek néhány évvel azután kezdődtek, hogy Marconi az első rádiójeleket átküldte az Atlanti-óceánon.
K: Melyik évtizedben növekedett gyorsan a műsorszórás?
V: A műsorszórás az 1920-as években növekedett gyorsan.
Keres