Féregnyúlvány
Az emberi anatómiában a vakbél (vagy vakbélszerű függelék; más néven vakbél- [vagy vakbél-] függelék; vermix; vagy vermiform processus) a vakbélhez (vagy vakbélnyúlványhoz) csatlakozó vak végű cső.
A vakbél a vastagbél egy tasakszerű része. A vakbél a vékonybél és a vastagbél találkozásánál található. A "vermiform" kifejezés a latinból származik, és azt jelenti, hogy "féregszerű megjelenésű".
A vakbélnek nincs funkciója az emberben, de betegségeket (például vakbélgyulladást) okozhat. Nálunk ez egy csökevényes szerv.
Darwin felvetette, hogy a függelék talán a főemlősökhöz hasonlóan a levelek megemésztésére szolgál. Az idők során az emberek kevesebb zöldséget ettek, és fejlődtek. Az évezredek során ez a szerv kisebb lett, hogy helyet csináljon a gyomornak. Ez egy csökevényes szerv, amely az evolúció során szinte teljesen leépült.
A növényevő emlősöknek, mint például a koalának, nagy függelékei vannak, és általában más alkalmazkodási módjuk is. A növényi sejtfalakból származó cellulózt nehéz lebontani. A koalák vakbele az emberhez hasonlóan a vékony- és vastagbél találkozásához csatlakozik, de nagyon hosszú. Ez lehetővé teszi, hogy a cellulóz lebontására specifikus baktériumokat fogadjon be.
A korai ember őse is erre a rendszerre támaszkodhatott, és lombokban gazdag táplálkozással élt. Ahogy az ember elkezdett könnyebben emészthető ételeket fogyasztani, egyre kevésbé támaszkodott a cellulózban gazdag növényekre energiaforrásként.
A bélflóra rezervoárja
A legújabb munkák azt mutatják, hogy a vakbél biztonságos hely a hasznos baktériumok számára, amikor a betegség kiöblíti ezeket a baktériumokat a bél többi részéből. Ez a javaslat annak új megértésén alapul, hogy az immunrendszer hogyan támogatja a hasznos bélflóra növekedését, a vakbél számos jól ismert tulajdonságával együtt, beleértve a vakbél felépítését, a vastagbélben a táplálék és a baktériumok normál egyirányú áramlása alatt elhelyezkedő helyét, valamint a bőséges mennyiségű immunszövethez való társulását. A Winthrop Egyetemi Kórházban végzett kutatás kimutatta, hogy a vakbél nélküli személyeknél négyszer nagyobb valószínűséggel fordul elő Clostridium difficile colitis kiújulása. A vakbél tehát "menedékhelyként" szolgálhat a komensális ("jó") baktériumok számára. A bélflóra ezen rezervoárja aztán arra szolgálhat, hogy a vérhas vagy kolera után újra benépesítse az emésztőrendszert.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a vakbél?
V: A vakbél egy vakon végződő cső, amely a vastagbél egy tasakszerű részéhez, a cecumhoz (vagy caecumhoz) kapcsolódik. A vékonybél és a vastagbél találkozásának közelében található, és hossza körülbelül 4-6 centiméter.
K: Mit jelent a "vermiform" kifejezés?
V: A vermiform a latinból származik, és azt jelenti, hogy "féregszerű megjelenésű".
K: Milyen funkciója van a vakbélnek az emberben?
V: A vakbélnek nincs nyilvánvaló funkciója az emberben, de a hasznos ("jó") bélbaktériumok tárolására szolgálhat, amelyek segítenek a nehéz ételek megemésztésében és a baktériumok elleni küzdelemben.
K: Miért feltételezte Darwin, hogy a vakbelet a korai ember őse használta?
V: Darwin felvetette, hogy a vakbelet talán a levelek megemésztésére használták, mint a főemlősök. A korai ember őse is erre a rendszerre támaszkodhatott, és lombokban gazdag táplálékon élt.
K: Hogyan befolyásolta az evolúció a vakbél használatát?
V: Az idők során az emberek kevesebb zöldséget ettek, és fejlődtek. Az évezredek során ez a szerv kisebb lett, hogy helyet csináljon a gyomornak, így egy csökevényes szerv lett, amely az evolúció során szinte semmivé degradálódott.
K: Miben használják másképp a növényevő emlősök, például a koalák a vakbelüket, mint az emberek?
V: A növényevő emlősöknek, például a koaláknak nagy vakbelük van, amelyet általában más alkalmazkodási módok is kísérnek. A növényi sejtfalakból származó cellulózt nehéz lebontani, ezért a vakbelük a miénkhez hasonlóan a vékony- és vastagbél közötti csomópontokhoz csatlakozik, de nagyon hosszú, így a cellulóz lebontására specifikus baktériumoknak adhat otthont.