A Jallianwalah Bagh mészárlás, más néven az amritsari mészárlás egy mészárlás volt, amely 1919-ben történt Amritsarban. Nevét az észak-indiai Amritsar városában található Jallianwala Bagh [templom] után kapta. 1919. április 13-án a brit indiai hadsereg katonái lövöldözni kezdtek a férfiakból, nőkből és gyerekekből álló fegyvertelen tömegre. A felelős személy Reginald Dyer dandártábornok, Amritsar katonai parancsnoka volt.
Előzmények
Az esemény hátterében politikai feszültségek álltak: a világháborút követő időszakban a Brit Raj megszigorította a tiltakozások elleni fellépést, többek között a Rowlatt-törvény miatt, amely korlátozta a polgári szabadságjogokat. Amritsarban heves tiltakozások és vezetők, köztük helyi politikai aktivisták letartóztatása váltotta ki az emberek gyűlését. A tömeg részben vallási ünneptől, a Baisakhi-tól is hangos volt, ezért sokan családostól, gyerekekkel is jelen voltak.
A mészárlás
1919. április 13-án a Jallianwala Bagh zárt kertjébe összegyűlt tömeg előtt Reginald Dyer parancsot adott a tűz megnyitására. A kert több ponton falakkal volt körülvéve, és csak néhány keskeny kijárat állt rendelkezésre: amikor a katonák tüzet nyitottak, sokan nem tudtak elmenekülni. A lövöldözés körülbelül tíz percig tartott, és a megtorlásban többen a kertben levő kútra ugrottak vagy a kijáratoknál összetorlódtak; a közelben lévő kutakba is sokan beleestek és meghaltak.
Áldozatok és statisztikák
A halálos és sérült áldozatok számát a mai napig vitatják, különböző források eltérő adatokat közölnek. A legfontosabb adatok:
- A Brit Raj hivatalos forrásai szerint 379 ember halt meg.
- Más források és tanúk szerint a halottak száma több mint 1000 volt, és több mint 2000-en sérültek meg súlyosan.
- Dr. Smith polgári sebész jelentése alapján 1526 áldozatról beszéltek (ez a szám a halottakat és sérülteket együttesen jelentheti a különböző források alapján).
Következmények és reakciók
A mészárlás széles körű felháborodást váltott ki Indiában és a nemzetközi közvéleményben is. Az esemény felgyorsította az indiai függetlenségi mozgalom radikalizálódását: sokan, köztük a későbbi vezetők is, azonnal elutasították a brit uralmat és erősebb ellenállást követeltek. A történtek hatására indult meg később a nem-összeütközés (non-cooperation) mozgalma is.
A brit kormány vizsgálatot indított (Hunter-bizottság), amely elítélte Dyer intézkedéseit; Dyer később megtorlásként elbocsátást és tiltakozást szenvedett, de soha nem állították bíróság elé gyilkosságért. Egy részben ellentmondásos brit belpolitikai vita is zajlott: egyes konzervatív körök Dyer tetteit dicsérték, mások elítélték.
Tények és viták ma
A Jallianwala Bagh eseménye ma az indiai függetlenségi harc egyik legfontosabb és legtragikusabb momentuma. A pontos áldozati számok és a felelősség részletei továbbra is vitatottak a történészek között, de az esemény humanitárius és politikai következményei egyértelműek: jelentősen növelték a brit uralom ellen irányuló indiai ellenállást és nemzetközi figyelmet hívtak a gyarmati uralom módszereire.
Rövid összefoglaló
- Dátum: 1919. április 13.
- Helyszín: Jallianwala Bagh, Amritsar.
- Fegyvertelen civilek elleni tüzelés: brit indiai hadsereg parancsnoka Reginald Dyer.
- Áldozatok száma: forrásoktól függően 379–több mint 1000 halott, és több száz–ezres nagyságrendű sérült; orvosi jelentések eltérnek (Dr. Smith által említett adat).
A Jallianwala Bagh ma emlékhely: emlékeztet azokra az áldozatokra és az esemény hosszú távú hatásaira az indiai függetlenségi mozgalom történetében.


