Novaja Zemlja — orosz szigetcsoport a Jeges-tengeren, atomkísérleti terület
Novaja Zemlja — titokzatos orosz szigetcsoport a Jeges-tengeren: sarkvidéki tájak, gleccserek és a hidegháború atomkísérleteinek legendás helyszíne, köztük a Cár Bomba.
Novaja Zemlja (oroszul: Но́вая Земля́) egy szigetcsoport a Jeges-tengeren Oroszország északi részén, Európa északi‑keleti peremén. A szigetcsoport két fő tagból áll: az északi (Severny) és a déli (Juzsnyj) szigetből; a Barents-tengert választja el a Karai-tengertől. A két szigetet egy keskeny csatorna, a Matocskin-szoros választja el egymástól. Együttes hosszuk mintegy 900 km; a sarkkörtől 470–1150 km-re északra helyezkednek el. Ma körülbelül 2716 ember él a szigeteken, közülük 2622-en a fővárosban, Belushya Gubában (a déli szigeten).
Földrajz és éghajlat
Novaja Zemlja a Ural‑hegység északi folytatása: belső területein hegyvidéki vonulatok húzódnak. Az északi szigeten kiterjedt gleccserek találhatók és gyakorlatilag jégsapka borítja, míg a déli sziget túlnyomórészt tundrai jellegű, sziklákkal, mocsarakkal és mohával borított terület. Az éghajlat szigorúan sarkvidéki: hosszú, hideg telek, rövid, hűvös nyarak, valamint a sarki éjszaka és a poláris nappal jelenségei jellemzik.
Történelem és népesség
Az oroszok már a 11. századtól ismerték Novaja Zemlját, amikor a novgorodi vadászok és felfedezők megjelentek a térségben. A 20. század közepén, a hidegháború idején a szigetcsoport stratégiai és katonai jelentőséget nyert. A nukleáris tesztek előkészítése miatt a helyi, elsősorban nenec és egyéb kis közösségeket a 1950-es években a szárazföldre telepítették. Ma a lakosság döntően katonai és kutatói személyzetből, valamint a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatók munkavállalóiból áll; a települések nagy része korlátozott vagy zárt hozzáférésű.
Atomkísérleti terület
1954 júliusában Novaja Zemlja hivatalosan is Novaja Zemlja tesztpálya néven került kijelölésre. A hidegháború idején a területet számos atomkísérlet helyszínéül használták. 1961. október 30-án a szigetcsoport közelében dobták le a világ legnagyobb megépített robbanófejét, a Cár Bombát, amelynek kísérleti hozama körülbelül 50 megatonna volt — ezrek észleltek és dokumentáltak korábbi méréseket a robbanásról. A kísérleteknek hosszú távú környezeti hatásai voltak: légköri és sugárzó anyagok elszóródása, valamint a lakosság kitelepítése. A későbbi években a robbanásokat részben föld alá vitték át, de a terület még ma is katonai ellenőrzés alatt áll, és bizonyos részei korlátozott hozzáférésűek.
Gazdaság, közlekedés és kutatás
A szigetek gazdasága elsősorban a katonai jelenlétre, kutatásra (geológiai, meteorológiai, környezeti) és korlátozott halászatra épül. Rövid időszakokra érkező kutatóexpedíciók és munkagépek látogatják a területet; a polgári közlekedés korlátozott, a légi összeköttetést katonai repülőterek (például Rogachevo környéke) biztosítják. A Barents- és Karai-tengeri térség energia‑ és ásványkincsek szempontjából is figyelemre méltó, ezért időnként felmerül a környezeti és gazdasági hasznosítás kérdése.
Flóra, fauna és környezetvédelem
A sarkvidéki környezet ellenére Novaja Zemlja gazdag fajokban: előfordulnak például jegesmedvék, fóka‑ és rozmárpopulációk, valamint különféle tengeri madarak és tengeri emlősök, ideértve a vonuló bálnafajokat is. A tundra növényzete alacsony növésű, hidegálló fajokból áll. A nukleáris kísérletek és a katonai tevékenység miatt a környezet terhelése jelentős volt; hosszú távú rekultivációs és kutatási programok folynak a sugárzási helyzet és az ökológiai helyreállítás felmérésére.
Novaja Zemlja ma is különleges, zárt státuszú, stratégiai és természeti értékekben gazdag térség, amely egyszerre szolgál katonai, tudományos és — korlátozott mértékben — gazdasági célokat.
Novaja Zemlja
Kérdések és válaszok
K: Hol található Novaja Zemlja?
V: Novaja Zemlja a Jeges-tengeren, Oroszország északi részén és Európa legészakkeletibb részén található.
K: Miből áll a szigetcsoport?
V: A szigetcsoport egy északi és egy déli szigetből áll, amelyek a Barents-tengert a Karai-tengertől választják el.
K: Milyen hosszú a Novaja Zemlja?
V: A két sziget együttesen körülbelül 900 km hosszú.
K: Hány ember él a Novaja Zemlja szigetein?
V: Ma 2716 ember él a szigeteken, közülük 2622-en a déli szigeten lévő fővárosban, Belushya Gubában.
K: Mikor szereztek először tudomást az oroszok Novaja Zemljáról?
V: Az oroszok a 11. századtól tudtak Novaja Zemljéről, amikor novgorodi vadászok látogattak el a területre.
K: Mire használták Novaja Zemlját a hidegháború alatt?
V: 1954 júliusában Novaja Zemlját Novaja Zemlja tesztpályának nevezték ki, és a hidegháború alatt végig tesztpályaként használták.
K: Mi a jelentősége a cári bombának?
V: 1961-ben a Cár Bombát dobták le Novaja Zemljára, így ez lett a valaha készült legnagyobb, 50 Mt-os atombomba helyszíne. Ezzel szemben az Egyesült Államok által valaha gyártott legnagyobb fegyver, a mára már használaton kívül helyezett B41-es maximális hatóereje az előrejelzések szerint 25 Mt volt.
Keres