V. Gottfried, Anjou grófja

Korai karrier

Geoffrey V. Fulk jeruzsálemi király és felesége, Ermengarde Maine-i Ermengarde idősebbik fia volt. Ő I. Elias Maine-i Elias lánya volt. Az 1113. augusztus 24-én született Geoffrey a nevét dédapja, II. Geoffrey, Gâtinais grófja után kapta. A Plantagenet becenevet a sárga seprűvirág ágról (genêt a planta genista, azaz a seprűcserje francia neve) kapta, amelyet a kalapjában viselt. I. Henrik angol király királyi követeket küldött Anjou-ba, hogy házasságot kössön Geoffrey és lánya, Matilda között. Mindkét fél beleegyezését adta. I. Henrik király 1128. június 10-én lovaggá ütötte a tizenöt éves Geoffrey-t.

Házasság

1128-ban Geoffrey feleségül vette Matilda császárnőt, I. Henrik angol király lányát és örökösnőjét, V. Henrik szent római császár özvegyét. A házassággal az Anglia/Normandia és Anjou közötti békét akarták megpecsételni. Matilda körülbelül tizenegy évvel volt idősebb Geoffrey-nál, és nagyon büszke volt császárnéi státuszára (szemben azzal, hogy egyszerű grófnő volt). Házasságuk viharos volt, gyakori, hosszú elválásokkal, de három fiút szült neki, és túlélte őt.

Anjou grófja

A házasságkötést követő évben Geoffrey apja Jeruzsálembe utazott, hogy feleségül vegye a Jeruzsálemi Királyság örökösnőjét. Geoffrey Anjou egyedüli grófja lett. Amikor I. Henrik király 1135-ben meghalt, Matilda azonnal bevonult Normandiába, hogy követelje örökségét. A határvidékek behódoltak neki, de Anglia unokatestvérét, Blois-i Istvánt választotta királyává, és Normandia hamarosan követte a példáját. A következő évben Geoffrey Ambrieres-t, Gorron-t és Chatilon-sur-Colmont-t adta Juhel de Mayenne-nek azzal a feltétellel, hogy segít megszerezni Geoffrey feleségének örökségét. 1139-ben Matilda 140 lovaggal Angliában szállt partra, ahol István király Arundel várában ostrom alá vette. Az ezt követő "anarchiában" Istvánt 1141 februárjában Lincolnnál elfogták, és Bristolban bebörtönözték. Az angol egyház 1141 áprilisában Winchesterben tartott legátusi zsinata Istvánt trónfosztottnak nyilvánította, és Matildát "az angolok úrnőjének" kiáltotta ki. Istvánt ezt követően kiengedték a börtönből, és első koronázásának évfordulóján újból megkoronáztatta magát.

1142 és 1143 folyamán Geoffrey biztosította az egész Normandiát a Szajnától nyugatra és délre, majd 1144. január 14-én átkelt a Szajnán és bevonult Rouenbe. 1144 nyarán vette fel a Normandia hercege címet. 1144-ben az anjou-i Chateau-l'Ermitage-ban alapított egy augusztinuszi apátságot. Geoffrey 1149-ig birtokolta a hercegséget, amikor ő és Matilda közösen átengedték azt fiuknak, Henriknek, amelyet a következő évben VII. louis francia király hivatalosan is megerősített.

Geoffrey három bárói lázadást is leverte Anjou-ban, 1129-ben, 1135-ben és 1145-1151-ben. Gyakran került összetűzésbe öccsével, Eliasszal, akit 1151-ig bebörtönzött. A lázadás veszélye lassította előrehaladását Normandiában, és ez az egyik oka annak, hogy nem tudott beavatkozni Angliában. 1153-ban a wallingfordi szerződés lehetővé tette, hogy István élethossziglan Anglia királya maradjon, és hogy Geoffrey és Matilda fia, Henrik legyen az utódja.

Halál

Geoffrey 1151. szeptember 7-én hirtelen halt meg. Marmoutier János szerint Geoffrey egy királyi tanácskozásról tért haza, amikor lázas lett. Megérkezett a Château-du-Loirba, összeesett egy heverőn, ajándékokat és jótékonysági célokat hagyott hátra, majd meghalt. A franciaországi Le Mans-i Szent Julien-székesegyházban temették el.

Gyermekek

Geoffrey és Matilda gyermekei voltak:

1. Angliai II. Henrik (1133-1189)
2. Geoffrey, Nantes grófja (1134. június 1. Rouen- 1158. július 26. Nantes) nőtlenül halt meg és Nantes-ban temették el.
3. X. Vilmos, Poitou grófja (1136-1164) meghalt, nőtlenül.

Geoffrey-nak is voltak törvénytelen gyermekei egy ismeretlen szeretőtől (vagy szeretőktől): Hamelin; Emme, aki Dafydd Ab Owain Gwynedd, Észak-Wales hercegének felesége lett; és Mary, aki apáca és Shaftesbury apátnője lett, és aki talán Marie de France költőnő lehetett. Angers-i Adelaide-t néha Hamelin anyjaként említik.