1960. évi Valdiviai földrengés — a valaha feljegyzett legerősebb rengés

1960. évi Valdiviai földrengés — a valaha feljegyzett 9,5-ös rengés és pusztító szökőárak Chile-tól Japánig; részletes beszámoló pusztításról, áldozatokról és következményekről.

Szerző: Leandro Alegsa

A chilei nagy földrengés vagy Valdiviai földrengés volt a valaha feljegyzett legerősebb földrengés. A rengés 1960. május 22-én kora délután (19:11 UTC) történt, és a Moment erősségi skálán 9,5-ös erősségű volt. A földrengés érintette Chile déli részét, Hawaiit, Japánt, a Fülöp-szigeteket és az alaszkai Aleuti-szigeteket.

Epicentruma a chilei Valdivia volt. A földrengés szökőárat okozott, amely akár 25 méteres hullámokkal sújtotta a chilei partvidéket. A fő szökőár a Csendes-óceánon átvonult, és nagy károkat okozott a hawaii Hilóban. A földrengés kiindulópontjától 10 000 kilométerre 10,7 méteres hullámokat mértek. Ezek a hullámok egészen Japánig és a Fülöp-szigetekig eljutottak.

A chilei földrengés és az azt követő szökőár halálos áldozatainak számát 490–5700 közé becsülik. A chilei kormány becslése szerint 2 millió ember maradt hajléktalan, a kár pedig 550 millió USD volt.

Okok és lefolyás

A rengés a Nazca-lemez és a Dél-amerikai-lemez kölcsönhatásához kapcsolódik: a Nazca-lemez az óceáni kéregként alábukik a kontinens alá, és a felgyülemlett feszültség hirtelen felszabadulásaként jött létre a hatalmas földrengés. A földtani vizsgálatok szerint a törésvonal mentén az aktív repedés hossza az ezres kilométeres tartományba esett, a legnagyobb eltolódások helyenként több tíz méteres nagyságrendűek lehettek. A rengés hosszú lefolyású volt; a jelentések szerint a fő rázkódás percekig tartott, és erős utórengések követték.

Helyi következmények

Chile déli része, különösen Valdivia és környéke súlyos károkat szenvedett: épületek dőltek össze, utak és hidak rongálódtak, valamint jelentős földcsuszamlások és partmenti süllyedés történt. A rengés következtében több helyen megváltozott a vízrajz: például a Riñihue-tó (Riñihuazo) környékén bekövetkezett földcsuszamlások eltorlaszolták a folyókat, ami hatalmas árvízkockázatot jelentett Valdivia városára nézve. Helyi és nemzeti erők – köztük mérnökök és katonai alakulatok – összehangolt akciójával sikerült részben szabályozott módon elvezetni a felgyülemlett vizeket, ezzel elkerülve egy még nagyobb katasztrófát.

Szökőár és nemzetközi hatás

A tengeri rengés következtében kialakuló szökőár hullámai a Csendes-óceánon átvonulva számos távoli partot elértek. A chilei partokon a hullámok helyenként 25 méteres magasságot is elérhettek; a távolabbi Hawaii-szigeteken, különösen a hilói kikötő környékén komoly pusztítást okoztak, ott 10,7 méteres hullámokat is mértek. További jelentős károk keletkeztek Japánon és a Fülöp-szigeteken, illetve több más csendes-óceáni észak- vagy dél-amerikai partvidéken is. A nemzetközi hatások rávilágítottak arra, hogy a távoli szökőárok előrejelzése és a korai figyelmeztető rendszerek mennyire létfontosságúak.

Károk, áldozatok és humanitárius következmények

A halálesetek és a sebesültek száma a különböző jelentések szerint igen eltérő; az áldozatok számát 490 és 5700 közé teszik, a különbség a helyi és a tengerentúli áldozatok, illetve a későbbi áldozatok bevonásától függ. A chilei kormány adatai szerint mintegy 2 millió ember maradt hajléktalan, számos város romokban hevert, és jelentős gazdasági veszteség keletkezett: a közeli hivatalos becslés 550 millió USD kárértéket adott meg. A nemzetközi segélyezés és a helyreállítás évekig tartott, sok települést újra kellett építeni.

Tudományos és társadalmi jelentőség

Az 1960-as Valdiviai rengés a szeizmológia szempontjából különösen fontos esemény: ez volt a legnagyobb, instrumentálisan rögzített földrengés, és utánkövetései révén sokat tanultak a megabonásokról, a mélytani alábukásos rendszerek dinamikájáról és a szökőárkeltés mechanizmusáról. A katasztrófa hatására erősödött a nemzetközi együttműködés a tsunami-figyelmeztető rendszerek fejlesztésében, valamint a tengerparti kiürítési gyakorlatok és építési szabványok javításában.

Összefoglalva, a 1960. évi Valdiviai földrengés nemcsak azért maradt emlékezetes, mert a valaha feljegyzett legerősebb volt, hanem mert változatos és messzire ható következményei — helyi pusztítás, transzpacífikus szökőár és tudományos felismerések — hosszú távon alakították a földrengésekhez és szökőárakhoz való nemzetközi alkalmazkodást.

Több házban keletkezett károk Chilében a földrengés utánZoom
Több házban keletkezett károk Chilében a földrengés után

Kérdések és válaszok

K: Mi volt a nagy chilei földrengés?


V: A Nagy chilei földrengés volt a valaha feljegyzett legerősebb földrengés.

K: Mikor történt a nagy chilei földrengés?


V: A Nagy chilei földrengés 1960. május 22-én, kora délután (19:11 UTC) történt.

K: Mekkora volt a Nagy chilei földrengés erőssége?


V: A Nagy chilei földrengés 9,5-ös erősségű volt a Moment erősségű skálán.

K: Mely területeket érintette a Nagy chilei földrengés?


V: A Nagy chilei földrengés érintette Chile déli részét, Hawaiit, Japánt, a Fülöp-szigeteket és az alaszkai Aleuti-szigeteket.

K: Mi volt a Nagy chilei földrengés epicentruma?


V: A Nagy chilei földrengés epicentruma a chilei Valdivia volt.

K: Mik voltak a Nagy chilei földrengés fő következményei?


V: A földrengés szökőárat okozott, amely akár 25 méteres hullámokkal sújtotta a chilei partvidéket, a fő szökőár pedig átvonult a Csendes-óceánon, és nagy károkat okozott a hawaii Hilóban. A földrengés következtében Chilében a halálos áldozatok száma 490-5700-ra tehető, a chilei kormány becslése szerint 2 millió ember maradt hajléktalan, a kár pedig 550 millió USD volt.

Kérdés: Milyen messzire jutottak el a chilei nagy földrengés hullámai?


V: A földrengés kiindulópontjától 10 000 kilométerre 10,7 méter magas hullámokat regisztráltak, és ezek a hullámok egészen Japánig és a Fülöp-szigetekig eljutottak.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3