Hōei-kitörés (1707–1708): Fudzsi nagy hamuesője és Hōeizan-kráterre
Hōei-kitörés (1707–1708): részletes beszámoló a Fudzsi hatalmas hamuesőjéről, a Hōeizan-kráterről, következményekről és történelmi hatásáról.
A Fudzsi-hegy Hōei-kitörése (Hōei dai funka) 1707. december 16-án kezdődött (Hōei 4. év 11. hónapjának 23. napja) és körülbelül 1708. január 1-jéig tartott (Hōei 4. év 12. hónapjának 9. napja) az Edo-korszakban. A kitörés során nem volt lávafolyás, de hatalmas mennyiségű vulkáni hamu és törmelék került a levegőbe: a becslések szerint legalább 800 millió köbméter (0,8 km³) tefra vált ki. A hamu nagyon nagy területeken – köztük Izu, Kai, Sagami és Musashi tartományokban – esőszerűen hullott, és még a majdnem 100 km-re fekvő Edót is elérte.
A kitörés a Fudzsi-hegy keleti–délkeleti lejtőjén következett be, és három, sorba rendeződő nyílást alakított ki, amelyeket később 1-es, 2-es és 3-as számú Hōei-nyílásoknak neveztek el. A kitörés robbanásos jellege (a Pliniusi–Vulkáni stílusú kitörésekhez hasonló) nagy hamufelhővel, hamufallal és ballisztikus kilövellésekkel járt; a robbanások köveket és sziklákat is kipréseltek a kráterből. A Fudzsi azóta nem mutatott hasonló nagykitörést, de a tudomány mai állása szerint továbbra is aktív vulkánnak számít, és folyamatosan figyelik.
Számos kutató szerint a kitörést részben az azt megelőző nagy földrengés (a 1707. október 28-i Hōei-földrengés) idézhette elő vagy gyorsíthatta fel: a rengés által keltett törések és a magma mozgása elősegíthette a ventilek megnyílását a hegy keleti lejtőjén. A kitörés utáni napokban és hetekben a tevékenység változó intenzitással folytatódott, és a hamufelhő miatt széles körű mezőgazdasági károk, terméskiesés és helyenként élelmiszerhiány alakult ki.
Következmények és hatás
- A nagy mennyiségű hamu súlyos károkat okozott a gabonakultúráknak és gyümölcsösöknek; sok helyen a talajt vastagon borította a vulkáni anyag, ami évekig tartó gazdasági nehézségeket eredményezett.
- Az épületekre és infrastruktúrára hulló hamu a tetők bedőlését, vízellátási és közlekedési zavarokat okozott; a finom hamu belélegezve egészségügyi problémákat is előidézett.
- A kitörés kulturálisan is hatott: korabeli leírások és művészi ábrázolások – köztük későbbi mesterképek – tanúsítják a jelenség erejét és az akkori társadalomra gyakorolt hatását.
Hōeizan-kráter és művészi megjelenítése
A kitörés nyomán a hegy keleti–délkeleti oldalán kialakult kis krátert Hōeizan (Hōei-hegy) néven említik, mert a kitörés a Hōei 4. évében történt. A híres japán festő, Hokusai egyik sorozatában, A Fuji-hegy száz látképe című munkájában is megjelenik a kitörés nyomán kialakult forma, amely a Fudzsi lejtőinek változását és a vulkanikus tájat ábrázolja.
A kráter ma és megközelítése
Ma a Hōeizan-kráter a Fudzsi népszerű túraútvonalai mentén tekinthető meg: legkönnyebben a Fujinomiya vagy a Gotemba ösvény felől közelíthető meg. A kráter peremére és annak környékére látogatáskor fontos figyelembe venni az időjárási körülményeket és a hegyi szabályokat: a Fudzsi hegyen szezonális korlátozások, lezárások és biztonsági előírások lehetnek érvényben, továbbá a terület geológiai aktivitása miatt a szakhatóságok figyelése ajánlott.
A Hōei-kitörés a Fudzsi legutóbbi nagyobb kitörései közé tartozik, és ma is fontos vizsgálati tárgya a vulkanológusoknak, akik figyelik a hegyet, hogy jobban megértsék a kitörési mechanizmusokat és csökkentsék a jövőbeli veszélyek kockázatát.
Kilátás Susono városából a Fuji hegy keleti lábánál lévő Hōei hegyre és a Hōei Vent 1-re
A Fudzsi-hegy déli nézete, a Hōei-szellőzők (1, 2 és 3) és a Hōei-hegy (4) látható.
A Hoei kitörés során lehullott vulkáni hamu térképe
Ukiyoe, A Hōei-hegy látképe (Hiroshige)
Kapcsolódó katasztrófák
A Hōei kitörést követő évben egy másik, ezzel kapcsolatos katasztrófa is történt. A Sakawa folyó megáradt. A vulkánból származó homok lezúdult, és széles körben beborította a Fudzsi-hegytől keletre fekvő mezőket. A gazdák homokkupacokat hoztak létre a földjeikről származó hamu és homok lerakásával. Az eső újra és újra elmosta a homokkupacokat a lerakóhelyekről és a folyókba mosta. Ezáltal néhány folyó, különösen a Sakawa sekélyebbé vált. Elegendő hamu hullott, hogy részben elzárja a folyót. A hamu ideiglenes gátakat hozott létre. Az 1708. augusztus 7-én és 8-án lezúduló heves esőzések vulkáni hamu és sár lavinát okoztak, és átszakították a gátakat. A folyó elöntötte az Ashigara síkságot.
Kapcsolódó oldalak
- A Fuji hegy történelmi kitörései
- 1707 Hōei földrengés
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a neve a kitörésnek?
V: A Fuji hegy Hōei kitörése (Hōei dai funka).
K: Mikor kezdődött és mikor ért véget?
V: 1707. december 16-án kezdődött (a Hōei 4. év 11. hónapjának 23. napja) és körülbelül 1708. január 1-jén ért véget (a Hōei 4. év 12. hónapjának 9. napja).
K: Mennyi vulkáni hamu szabadult fel a kitörés során?
V: Legalább 800 millió köbméter vulkáni hamu szabadult fel.
K: Hová terjedt ez a hamu?
V: A hamu nagyon nagy területeken terjedt el a vulkán körül, és még a majdnem 100 km-re lévő Edót is elérte. A hamu és a hamu esőszerűen hullott Izu, Kai, Sagami és Musashi tartományokban is.
K: Mi okozhatta ezt a kitörést?
V: Ezt a kitörést a 49 nappal korábbi 1707-es Hōei földrengés okozhatta.
K: Hány új vulkáni nyílást hozott létre ez a kitörés?
V: Három új vulkáni nyílás, az 1., 2. és 3. számú Hōei-nyílás jött létre a kitörés következtében.
K: A Fuji hegy ma is aktív?
V Igen, a tudósok szerint a Fuji ma is aktív vulkán.
Keres