A hanuka zsidó ünnep, amely a makkabeusok győzelmét ünnepli a nagyobb szíriai hadsereg felett. Egy ebben az időben történt csodát is ünnepel, amikor is mindössze egy napra elegendő olaj lehetővé tette, hogy a jeruzsálemi újjáavatott templomban a menóra nyolc napig égjen. Ezért a zsidó emberek nyolc napon át ünneplik a hanukát. A hanuka a héber naptár szerint Kislev 25. napján kezdődik, ami a Gergely-naptár szerint november vége vagy december. Például 2013-ban november 27-én kezdődött. A héber hanuka szó jelentése: újraavatás.
A hanuka (vagy hanuka menóra) egy gyertyatartó, a hanuka fontos szimbóluma. Kilenc ága van. Hagyományosan az egyik gyertya elkülönül a többitől, általában úgy, hogy magasabb, mint a többi nyolc. Az első éjszakán csak egy gyertyát gyújtanak meg, a hanuka jobb oldalán. A második éjszakán egy második gyertyát is hozzáadnak, és balról jobbra gyújtják meg őket -- de a hanukiját jobbról balra töltik meg. Ez így folytatódik mind a nyolc éjszakán át. A gyertyákat sohasem közvetlenül gyújtják meg - ehelyett a magasabb gyertyát, (amit sámásznak neveznek, jelentése "kísérő") gyújtják meg először, majd ezzel gyújtják meg a többi gyertyát. Miközben a gyertyák égnek, áldásokat mondanak felettük.
A zsidó gyerekek gyakran játszanak egy dreidel nevű játékot. A dreidel egy négyoldalú forgó, amelynek minden oldalán egy-egy héber betű található. A négy betű (nun, gimel, hey, shin) a héber "Nes gadol haya shaam" kifejezést jelenti, ami annyit tesz: "Nagy csoda történt ott". Izraelben ezzel szemben a dreidelen a "shaam" helyett a "Po" felirat olvasható, ami azt jelenti, hogy "itt". Tehát Izraelben a mondat így hangzik: "Itt történt egy nagy csoda".
Történelmi háttér
A hanuka története a Kr. e. 2. századra nyúlik vissza. Az akkori Hellenisztikus uralom alatt, amikor Antiochus IV Epiphanes és a szeleukida hatalom megtiltotta a zsidó vallási gyakorlatokat és meggyalázta a jeruzsálemi Templomot, Mattatjahu és fia, Júdás Makkabeus vezette felkelés indult. A makkabeusok szabadulást harcoltak ki és 168–165 körül visszafoglalták, majd újjáavatták (dedikálták) a Templomot. A hanuka e történelmi győzelem és a csoda emlékére alakult ki, amely szerint a megtisztított Templom olaja váratlanul nyolc napig kitartott.
A hanukija és a gyertyagyújtás szokásai
A hanukija – gyakran hanuka-menóra néven említik – kilenc ágú gyertyatartó. Egy ág a sámász (segéd), amelyet általában elkülönítve helyeznek el és ezzel gyújtják meg a többi gyertyát. A hagyomány szerint a hanukiajába minden este egy újabb gyertyát helyeznek: összesen nyolcat a nyolc ünnepnapon.
Gyakorlati szabályok, amelyek sok közösségben érvényesek:
- A gyertyákat a hanukija jobb oldaláról teszik be jobbról balra (a héber olvasás iránya szerint).
- Maga a gyújtás viszont balról jobbra történik: először a legújabb, azaz bal szélső gyertyát gyújtják meg, majd a korábbiakat.
- Először a sámászt gyújtják meg, azzal világítják meg a többi gyertyát.
- A gyertyákat általában napnyugta után vagy amikor a csillagok már látszanak gyújtják meg; egyes hagyományok szerint hamarabb, mások szerint teljes sötétségben.
Áldások és imádságok
Minden este, amikor a gyertyákat meggyújtják, áldásokat (báruk) mondanak. Általános szokás, hogy két áldást mondanak minden este; az első a gyertyák meggyújtására vonatkozik, a második a hanuka csodáját dicséri. Az első éjszakán sok közösségben egy harmadik áldást (a Shehecheyanu) is mondanak, amely megköszöni, hogy elérték az ünnepet. Az áldások héber szövegét sok helyen héberül mondják, és gyakori, hogy a közösségek dallamos megfogalmazásokat használnak.
Szokások, játékok és ételek
A hanuka során sok népszerű szokás alakult ki:
- Dreidel játék: a négyoldalú pörgettyűn levő betűk (nun, gimel, hej, sin/pe) jelöléseinek megfelelően a játékosok pénz vagy csokoládé "gelt"-et (pénz) tesznek tétként, majd a pörgetés eredménye határozza meg, ki nyer vagy veszít.
- Ételek: olajban sült ételek fogyasztására emlékeznek. Az askenáz hagyományban gyakoriak a latkes (burgonyalepények), míg Izraelben a sufganiyot (lekvárral töltött fánk) igen népszerű. A központi motívum az olaj és az annak tisztelete.
- Hanuka-gelt és ajándékok: a gyerekek gyakran kapnak apró pénzt vagy csokoládépénzt (gelt), és sok családban ajándékozás is szokás a hanuka idején.
- Éneklés és közösségi megemlékezés: hanukai dalok, közösségi hanukiagyújtások (a nyilvános menórák felállítása) és imádságok is részei az ünnepnek.
Jelentés ma
A hanuka ma egyszerre vallási és kulturális ünnep: emlékeztet a vallásszabadságra, a reményre és a fény győzelmére a sötétség felett. Modern környezetben a hanuka megjelenik iskolai programokban, nyilvános rendezvényeken és családi összejöveteleken egyaránt. Sok zsidó közösség számára ez az idő a családi együttlétről, a hagyományok továbbadásáról és a történelem emlékezéséről szól.
Ha többet szeretne megtudni a hanukával kapcsolatos rituálékról, áldásokról vagy regionális szokásokról, érdemes a helyi zsidó közösség vagy imaház programjain részt venni: ott személyesen lehet tanulni a részletekről és a közösségi gyakorlatokról.

