Fuzűlî

Life

Fuzűlî 1483 körül született a mai Irak területén; valószínűleg Karbalā' vagy an-Najaf városában született. Fuzűlî ősei nomád származásúak voltak, de családja már régóta városokban telepedett le.

Fuzűlît apja - aki mufti volt Al Hillah városában -, majd egy Rahmetullah nevű tanító nevelte. Ez idő alatt az azerbajdzsáni anyanyelvén kívül a perzsa és az arab nyelvet is megtanulta.

Fuzűlî ez idő alatti életéről azon kevés dolgok egyike, amelyek ismertek, hogy hogyan jutott írói nevéhez. Összegyűjtött perzsa verseinek bevezetőjében ezt írja: "Az első időkben, amikor még csak most kezdtem verseket írni, néhány naponta egy bizonyos írói névre vetettem magam, majd egy idő után lecseréltem egy másikra, mert felbukkant valaki, akinek ugyanaz volt a neve". Végül az arab fuzűlî szó mellett döntött - ami szó szerint azt jelenti: "szemtelen, illetlen, szükségtelen" -, mert "tudta, hogy ez a cím senki más számára nem lenne elfogadható". A név pejoratív jelentése ellenére azonban kettős jelentést tartalmaz - amit az oszmán díván költészetben tevriyye (توريه) néven emlegetnek -, ahogyan azt maga Fuzűlî is kifejti: "Minden művészet és tudomány birtokában voltam, és találtam egy olyan írói nevet, amely szintén ezt az értelmet sugallja, mivel a szótárban a fuzűl (ﻓﻀﻮل) a fazl (ﻓﻀﻞ; 'tanulás') és ugyanolyan ritmusú, mint az 'ulűm (ﻋﻠﻮم; 'tudományok') és a fünűn (ﻓﻨﻮن; 'művészetek')".

1534-ben I. Szulejmán oszmán szultán meghódította a Szafavida Birodalomtól Bagdad környékét, ahol Fuzűlî élt. Fuzűlînak most lehetősége nyílt arra, hogy az oszmán mecénási rendszerben udvari költővé váljon, és számos verset írt a szultán dicséretére, aminek eredményeként ösztöndíjat kapott. Ezt azonban nem igazán kapta meg. Ezért egyik legismertebb művében, a Şikâyetnâme (شکايت نامه; "Panasz") című levelében a bürokráciát idézte:

سلام وردم رشوت دگلدر ديو آلمادىلر

Selâm verdim rüşvet değildir deyü almadılar.

Köszöntöttem, de nem fogadták el, mivel nem volt megvesztegetés.

Ösztöndíjának elvesztése azt jelentette, hogy Fuzűlî soha nem vált biztonságossá. Egy 1556-os pestisjárvány idején halt meg Karbalāban, vagy magában a pestisben, vagy kolerában.

Művek azerbajdzsáni nyelven

• Dîvân ("Összegyűjtött versek")
• Beng ü Bâde (بنگ و باده; "Hasis és bor")
• Hadîkat üs-Süedâ (حديقت السعداء; "A gyönyörök kertje")
• Dâstân-ı Leylî vü Mecnűn (داستان ليلى و مجنون; "Layla és Majnun eposza")
• Risâle-i Muammeyât (رسال ﻤﻌﻤيات; "Értekezés a találós kérdésekről")
• Şikâyetnâme (شکايت نامه; "panasz")

Perzsa nyelvű munkák

• Dîvân ("Összegyűjtött versek")
• Anîs ol-qalb (انیس القلب; "A szív barátja")
• Haft Jâm (هفت جام; "Hét serleg")
• Rend va Zâhed (رند و زاهد; "Hedonista és aszkéta")
• Resâle-e Muammeyât (رسال ﻤﻌﻤيات; "Értekezés a találós kérdésekről")
• Sehhat o Ma'ruz (صحت و معروض; "Egészség és betegség")

Művek arab nyelven

• Dîvân ("Összegyűjtött versek")
• Matla' ul-İ'tiqâd (مطلع الاﻋﺘﻘﺎد; "A hit születése")

Egy oldal Fuzűlî összegyűjtött verseiből