Fuzuli — azeri, perzsa és arab dîvân-költő (kb. 1483–1556)

Fuzuli — azeri, perzsa és arab dîvân-költő (1483–1556): soknyelvű líra, dîvân-művek, klasszikus török‑perzsa költészet mestere, csillagászati és matematikai érdeklődés.

Fużūlī (فضولی) Muhammad bin Szulejmán (محمد بن سليمان) költő (1483 körül - 1556) írói álneve volt. A török irodalom dîvân hagyományának egyik legnagyobb alkotója,

Fuzűlî három különböző nyelven írta összegyűjtött verseit (dîvân): Azerbajdzsáni törökül, perzsául és arabul. Bár török nyelvű művei azerbajdzsáni nyelven íródtak, ismerte az oszmán és a csagatai török irodalmi hagyományokat is. A matematikában és a csillagászatban is igen jártas volt.

Életrajzi vázlat

A források szerint Fuzûlî valószínűleg a 15. század végén született a mai Irak területén, a Karbalá vagy Hilla környékén; pontos születési helyéről és -évéről különböző hagyományok tudósítanak. Életének nagy részét a Közel-Kelet és a Perzsia határterületein töltötte: Karbalában, Bagdadban és a félperzsa kultúra környezetében mozgott. Munkássága a 16. század közepére tehető, és 1556 körül hunyt el. Életéről keveset tudunk biztosan, részben ezért alakult ki róla sok anekdota és hagyomány.

Művei és műfajai

Fuzûlî legjelentősebb alkotásai közé tartozik a lírai költészet széles repertoárja: gazalok, qasidak, masnavik (mesnevi), rövidebb lírai művek és vallásos iratok. Talán legismertebb epikus-lírai műve a „Leyli və Məcnun” (Layla és Majnun) — ezt több változatban és több nyelven is megírta vagy átdolgozta, és a szerelem allegorikus, misztikus értelmezésének remek példája.

A dîvân hagyományba illeszkedve Fuzûlî összegyűjtötte háromnyelvű verseit: ezek gyűjteményei különböző kéziratos hagyományokban maradtak fenn, és a költő tehetségét trilingualitásában is bemutatják. Azerbajdzsáni verseiben a népi, beszélt nyelv elemei és a klasszikus perzsa retorika találkoznak; perzsa és arab munkái a klasszikus irodalmi formákat követik, de mindig áthallásban van bennük a személyes, érzelmi töltet.

Stílus és témák

Fuzûlî verseit az érzelmi intenzitás, a zenei ritmus és a gazdag képiség jellemzi. Gyakori motívumok:

• metafizikai és misztikus keresés (sufizmus hatása),
• félreérthetetlenül erős szerelmi élmény és fájdalom (pl. Leyli és Məcnun történetében),
• vallásos elmélkedések és panaszok az emberi sors nehézségeiről,
• természeti képek és csillagászati/metaforikus utalások a tudományos ismeretei miatt.

Történelmi és irodalmi környezet

Fuzûlî a 16. századi irodalmi térben alkotott, amikor a közép-ázsiai, perzsa és oszmán kultúrák találkozása erősen hatott a költészetre. Művei a dîvân tradíció jellemző elemeit mutatják, de személyes hangja és a háromnyelvű alkotás ritkasága különlegessé teszi őt. Hagyománya később mind az azeri, mind az oszmán-török irodalomra nagy hatással volt; műveinek tematikája és formavilága generációkat inspirált.

Kéziratok, kiadások és hatás

Fuzûlî munkái kéziratos formában keringtek a Közel-Keleten és a Kaukázus környékén, majd a modern korban több kritikai kiadás és fordítás jelent meg. Műveit a 19–20. században kezdte újra felfedezni a tudomány, és azóta számos modern török, azeri, perzsa és európai nyelvű fordítás, tanulmány és irodalmi feldolgozás született. Költészete különösen fontos volt az azeri irodalom nemzeti jellegének alakulásában, de az oszmán dîvân költők körében is nagy tisztelet övezte.

Örökség

Fuzûlî alakja ma is jelentős: verseit zenei előadásokban, népzenei és klasszikus komponálásokban használják, és sok iskolai, egyetemi irodalmi műhelyben tanulmányozzák. Síremlékét hagyomány szerint a Karbalá környékén említik, és emlékezete mindhárom irodalmi kultúrában élénken fennmaradt. Költészete a szerelmet, a vallást és a bölcsességet összekapcsoló, többnyelvű és többkultúrás hagyaték, amely továbbra is inspirálja a költőket és az olvasókat.

Megjegyzés: Fuzûlî életéről és egyes műveinek pontos datálásáról a források gyakran eltérnek; az itt közölt összefoglaló a közismert irodalomtörténeti kutatások alapján készült, de egyes részletek vitatottak lehetnek.

Life

Fuzűlî 1483 körül született a mai Irak területén; valószínűleg Karbalā' vagy an-Najaf városában született. Fuzűlî ősei nomád származásúak voltak, de családja már régóta városokban telepedett le.

Fuzűlît apja - aki mufti volt Al Hillah városában -, majd egy Rahmetullah nevű tanító nevelte. Ez idő alatt az azerbajdzsáni anyanyelvén kívül a perzsa és az arab nyelvet is megtanulta.

Fuzűlî ez idő alatti életéről azon kevés dolgok egyike, amelyek ismertek, hogy hogyan jutott írói nevéhez. Összegyűjtött perzsa verseinek bevezetőjében ezt írja: "Az első időkben, amikor még csak most kezdtem verseket írni, néhány naponta egy bizonyos írói névre vetettem magam, majd egy idő után lecseréltem egy másikra, mert felbukkant valaki, akinek ugyanaz volt a neve". Végül az arab fuzűlî szó mellett döntött - ami szó szerint azt jelenti: "szemtelen, illetlen, szükségtelen" -, mert "tudta, hogy ez a cím senki más számára nem lenne elfogadható". A név pejoratív jelentése ellenére azonban kettős jelentést tartalmaz - amit az oszmán díván költészetben tevriyye (توريه) néven emlegetnek -, ahogyan azt maga Fuzűlî is kifejti: "Minden művészet és tudomány birtokában voltam, és találtam egy olyan írói nevet, amely szintén ezt az értelmet sugallja, mivel a szótárban a fuzűl (ﻓﻀﻮل) a fazl (ﻓﻀﻞ; 'tanulás') és ugyanolyan ritmusú, mint az 'ulűm (ﻋﻠﻮم; 'tudományok') és a fünűn (ﻓﻨﻮن; 'művészetek')".

1534-ben I. Szulejmán oszmán szultán meghódította a Szafavida Birodalomtól Bagdad környékét, ahol Fuzűlî élt. Fuzűlînak most lehetősége nyílt arra, hogy az oszmán mecénási rendszerben udvari költővé váljon, és számos verset írt a szultán dicséretére, aminek eredményeként ösztöndíjat kapott. Ezt azonban nem igazán kapta meg. Ezért egyik legismertebb művében, a Şikâyetnâme (شکايت نامه; "Panasz") című levelében a bürokráciát idézte:

سلام وردم رشوت دگلدر ديو آلمادىلر

Selâm verdim rüşvet değildir deyü almadılar.

Köszöntöttem, de nem fogadták el, mivel nem volt megvesztegetés.

Ösztöndíjának elvesztése azt jelentette, hogy Fuzűlî soha nem vált biztonságossá. Egy 1556-os pestisjárvány idején halt meg Karbalāban, vagy magában a pestisben, vagy kolerában.

Művek azerbajdzsáni nyelven

• Dîvân ("Összegyűjtött versek")
• Beng ü Bâde (بنگ و باده; "Hasis és bor")
• Hadîkat üs-Süedâ (حديقت السعداء; "A gyönyörök kertje")
• Dâstân-ı Leylî vü Mecnűn (داستان ليلى و مجنون; "Layla és Majnun eposza")
• Risâle-i Muammeyât (رسال ﻤﻌﻤيات; "Értekezés a találós kérdésekről")
• Şikâyetnâme (شکايت نامه; "panasz")

Perzsa nyelvű munkák

• Dîvân ("Összegyűjtött versek")
• Anîs ol-qalb (انیس القلب; "A szív barátja")
• Haft Jâm (هفت جام; "Hét serleg")
• Rend va Zâhed (رند و زاهد; "Hedonista és aszkéta")
• Resâle-e Muammeyât (رسال ﻤﻌﻤيات; "Értekezés a találós kérdésekről")
• Sehhat o Ma'ruz (صحت و معروض; "Egészség és betegség")

Művek arab nyelven

• Dîvân ("Összegyűjtött versek")
• Matla' ul-İ'tiqâd (مطلع الاﻋﺘﻘﺎد; "A hit születése")

Egy oldal Fuzűlî összegyűjtött verseiből

Kérdések és válaszok

K: Mi volt Fuzűlî valódi neve?

K: Mikor született és mikor halt meg Fuzűlî?

K: Fuzűlî melyik három nyelven írta összegyűjtött verseit?

K: Fuzűlî csak az oszmán török irodalmi hagyományt ismerte?

K: Mi Fuzűlî hozzájárulása a török irodalom dîvân-i hagyományához?

K: A költészet mellett milyen más témákban volt tehetséges Fuzűlî?

K: Milyen nyelven írta török nyelvű műveit Fuzűlî?

Keresés betűvel