Kolera (Vibrio cholerae): tünetek, kezelés, megelőzés és történet
Kolera: tünetek, gyors kezelés, hatékony megelőzés és történelmi áttekintés — hogyan ismerjük fel, kezeljük és előzzük meg a fertőzést hatékonyan.
A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott fertőző betegség, amely elsősorban a vékonybelet támadja meg. A kórokozó exotoxint termel, amely a bélsejtek folyadék- és elektrolitvesztéséhez vezet, így jellegzetes, erősen vizes hasmenést okoz.
Tünetek
A Vibrio cholerae baktériumnak számos típusa (törzse) létezik. Némelyikük súlyosabb betegségeket okoz, mint mások. Emiatt egyeseknek, akik kolerát kapnak, nincsenek tüneteik; másoknak nem túl súlyos tüneteik vannak, másoknak pedig nagyon súlyosak.
- A leggyakoribb tünet a nagy mennyiségű vizes hasmenés, gyakran „rizsvizes” jellegű, szagtalan, nyálkás folyadék.
- Gyakori tünet még a hányás, gyengeség és izomgörcsök az elektrolitvesztés miatt.
- A betegség gyorsan súlyosbodhat: a legsúlyosabb esetekben a hasmenés olyan mértékű lehet, hogy az érintett néhány órán belül meghalhat a kiszáradás és a keringési elégtelenség következtében.
- Az inkubációs idő általában 12 órától 5 napig terjed.
Fertőzés és terjedés
A kolerát tipikusan szennyezett ivóvíz vagy élelmiszer továbbítja. A baktérium a környezetben, különösen meleg, tápanyagban gazdag vizekben is képes fennmaradni. Előfordulhat tünetmentes hordozás is, ami fokozza a terjedés kockázatát.
Fontos megemlíteni, hogy a betegséget főként a rossz víz- és szennyvízkezelés, valamint a higiéniai feltételek hiánya terjeszti, ezért különösen a fejlődő országokban okoz súlyos gondot.
Diagnózis
A diagnózis elsősorban a jellegzetes klinikai kép alapján merül fel. Laboratóriumi megerősítéshez a széklettenyésztés vagy molekuláris módszerek (PCR) alkalmazhatók, amelyekkel a Vibrio cholerae jelenléte azonosítható. Gyors diagnosztikai tesztek is rendelkezésre állnak epidemiológiai célokra.
Kezelés
- Folyadékpótlás: a súlyos kolera kezelésének alapja a gyors és megfelelő rehidráció. Az orális rehidráló oldatok (ORS) sok esetben életmentők. Súlyos kiszáradás esetén intravénás folyadékpótlás szükséges.
- Elektrolitpótlás: a só- és káliumvesztés pótlása elengedhetetlen.
- Antibiotikumok: súlyos esetekben vagy kórházi ellátást igénylő betegeknél rövid lefolyású antibiotikum-kezelés csökkentheti a tünetek időtartamát és a székletürítés mennyiségét.
- Gyermekeknél: a cinkpótlás ajánlott, mert csökkentheti a hasmenés időtartamát és súlyosságát.
Megfelelő kezeléssel a kolera halálozási rátája lényegesen csökkenthető (többnyire 1% alá).
Megelőzés
- Biztonságos ivóvíz és megfelelő szennyvízkezelés kialakítása alapvető.
- Gyakori kézmosás szappannal különösen étkezés előtt és WC használat után.
- Élelmiszerbiztonság: ételek alapos főzése, nyers fogyasztás kerülése, hámozás és forró víz használata.
- Gyermekek és kockázati csoportok védelme: cinkpótlás, oltások.
- Orális koleravakcinák (pl. elölt, orális törzsekre ható készítmények) alkalmazhatók tünetek és járványok csökkentésére, különösen kitörések idején és kockázatos utazások esetén.
- Járványügyi intézkedések: korai diagnosztika, fertőzöttek elkülönítése, közösségi tájékoztatás és gyors reagálás a kitörésekre.
Történet
A kolera nagyon régi betegség. A koleráról szóló (szanszkrit nyelven írt) írásokat már a Kr. e. 5. századból is találtak. A történelem során számos kolerajárvány és kolerajárvány tört ki. Az 1800-as években többször is világjárványok söpörtek végig Európán és Ázsián; a fertőzés hatalmas társadalmi és gazdasági következményekkel járt.
Az utóbbi másfél évszázadban hét nagy kolerapandémia volt, és napjainkig előfordulnak helyi kitörések és regionális járványok. A modern közegészségügyi intézkedések, a rehidratáló terápiák és a vakcinák azonban jelentősen csökkentették a halálozás mértékét.
Terjedés ma
A kolera még mindig sok embert érint világszerte. A 2010-es becslések szerint évente 3-5 millió ember kap kolerát, és évente 58 000-130 000 ember hal meg a betegségben. A kolera ma már világjárványnak számít, de a terhelés elsősorban a fejlődő országokban jelentkezik, különösen a gyermekek körében.
A megelőzés és a korai kezelés kombinációja — biztonságos vízellátás, higiénia, megfelelő egészségügyi ellátás és vakcinahasználat — a leghatékonyabb stratégia a kolera okozta megbetegedések és halálozás csökkentésére.
Kolerabaktériumok elektronmikroszkóp alatt
Cause
Az emberek általában tisztátalan étel vagy víz fogyasztásával kapják el a kolerát. Amikor az emberek kolerában szenvednek, sok hasmenésük van, és a kolerabaktérium életben marad a székletükben. A fejlődő országokban gyakran nem megfelelő a higiénia. A kolera terjedhet, ha ez a hasmenés olyan vízbe kerül, amelyet más emberek használnak. Ha például szennyvíz (emberi hulladék) kerül egy folyóba, az emberek elkaphatják a kolerát, ha:
- Igya meg a folyó vizét.
- Megeszik a folyóban megmosott ételt.
- A folyóban élő halakat akkor fogyassza, ha azokat nem főzték meg elég jól ahhoz, hogy elpusztítsák a kolerabaktériumokat.
A kolera nagyon ritkán terjed közvetlenül emberről emberre.
Jelek és tünetek
A kolera fő tünetei a nagyon erős hasmenés és a tiszta folyadék hányása. Ezek a tünetek általában hirtelen kezdődnek. Fél naptól öt napig kezdődnek, miután az ember megfertőződött. (Ezt nevezik a kolera "lappangási idejének").
Ha nem kapnak kezelést, a nagyon súlyos kolerában szenvedők mintegy fele meghal. A nagyon súlyos kolerában szenvedő embereknek olyan sok hasmenésük lehet, hogy nem marad elég víz és elektrolit (só) a szervezetükben a túléléshez. A kolerát a "kék halál" becenévvel illetik, mivel a kolerában haldokló ember annyi testnedvet veszíthet, hogy a bőre kékes-szürkéssé válik.
Egyéb tünetek lehetnek:
- Letargia (energiahiány)
- A fejbe süllyedt szemek, szájszárazság és megereszkedett bőr (a dehidratáltságtól).
- Változások a légzésben
- Zűrzavar
- Hypotensio (alacsony vérnyomás)
- Tachycardia (gyors szívverés)
- Dehidráció okozta sokk (úgynevezett hipovolémiás sokk)
- Rohamok (különösen gyermekeknél)
- Kóma, különösen gyermekeknél
A kolera alatti hasmenés gyakran úgy néz ki, mint a "rizsvíz".
A kolera miatt súlyosan kiszáradt személy. A kiszáradástól beesett szemei és megereszkedett bőre van.
Prognózis
Ha a kolerában szenvedők jó és gyors orvosi ellátásban részesülnek, kevesebb mint 1%-uk hal bele a betegségbe. Ha azonban a kolerát nem kezelik, a betegségben szenvedők legalább fele (50-60%-a) meghal.
A Vibrio cholera baktérium egyes törzsei más génekkel rendelkeznek, mint mások, ami veszélyesebbé teszi őket. A kolerabaktérium ezen veszélyesebb törzsei okozták a 2010-es haiti járványt és a 2004-es indiai járványt. A kolera ezen törzseit elkapó személy a megbetegedéstől számított két órán belül meghalhat. Ez azt jelenti, hogy nagyon kevés idő áll rendelkezésre a kezelésre.
Kezelés
A kolera ellen nincs gyógymód. Vannak azonban különböző kezelések, amelyek segíthetnek. Például:
- Folyadék adása a kiszáradás kezelésére, akár szájon át, akár vénába helyezett tűn keresztül (intravénásan).
- Fontos elektrolitok, például kálium és nátrium-klorid (só) adása.
- Antibiotikumok adása (néha). Ezek hatására a tünetek gyorsabban elmúlnak, és nem lesznek olyan súlyosak. Az emberek azonban ezek nélkül is felépülnek, ha nem túlságosan kiszáradtak. Emiatt az antibiotikumokat azoknak az embereknek javasolják, akiknek nagyon súlyos kolerájuk van, és nagyon kiszáradtak.
- A betegeknek továbbra is enniük kell; ez segít a bélrendszerüknek visszatérni a normális kerékvágásba.
Ápolók kezelnek egy kolerás beteget 1992-ben
Történelem
A kolera valószínűleg az indiai szubkontinensen kezdődött. Már az i. e. 5. században a Gangesz folyó deltájában élő emberek írtak a koleráról. A betegség először 1817-ben terjedt el Oroszországban a kereskedelmi útvonalakon (szárazföldön és tengeren egyaránt). Később a kolera átterjedt Európa többi részére, majd Európából Észak-Amerikába és a világ többi részére.
Az elmúlt 200 évben hét kolerajárvány tört ki. A legutóbbi 1961-ben Indonéziában kezdődött. Számos súlyos járvány is volt. A közelmúlt történetének legsúlyosabb járványa Haitin tört ki a 2010-es földrengés után. 2010 októbere és 2015 augusztusa között több mint 700 000 haiti lakos kapott kolerát, és több mint 9000-en meghaltak. A járvány kitörését egy ENSZ-bázis okozta, ahol nepáli katonák éltek. A katonák emberi hulladékot öntöttek az Artibonite folyóba, amelyet sok haiti lakos ivásra, főzésre és fürdésre használt.
Amióta a kolera a 19. században elterjedt, több tízmillió ember halálát okozta. Csak Oroszországban 1847 és 1851 között több mint egymillió ember halt meg kolerában. A második járvány idején, amely 1827-1835 között tartott, a betegség 150 000 amerikait ölt meg. Indiában 1900 és 1920 között akár nyolcmillió ember halt meg kolerában.
1854-ben egy John Snow nevű angol orvos volt az első, aki felismerte, hogy a szennyezett víz kolerát okoz. Ma Európa és Észak-Amerika országaiban a vízkészletet szűrik és klórt adnak hozzá. Ezáltal a kolera nagyon ritkává vált ezekben az országokban.
Rajz a kolerát hozó halálról (a Le Petit Journalból, 1912)
Kérdések és válaszok
K: Mi az a kolera?
V: A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott fertőző betegség. A vékonybelet fertőzi meg.
K: Hányféle Vibrio cholera baktérium létezik?
V: A Vibrio cholera baktériumnak számos típusa (törzse) létezik.
K: Melyek a kolera néhány gyakori tünete?
V: A leggyakoribb tünet a nagy mennyiségű vizes hasmenés. A legrosszabb esetekben a hasmenés olyan súlyos lehet, hogy az emberek néhány órán belül meghalhatnak a kiszáradás miatt.
K: Mikor írtak először a koleráról?
V: A koleráról szóló (szanszkrit nyelven írt) írásokat már az i. e. 5. századból találtak.
K: Hány ember kapja el és hal meg évente kolerában?
V: 2010-es becslések szerint évente 3-5 millió ember kap kolerát, és évente 58 000-130 000 ember hal meg a betegségben.
K: Ma már világjárványnak számít?
V: Igen, ma a kolera világjárványnak számít.
K: Kit érint leggyakrabban?
V: A kolera a fejlődő országokban a leggyakoribb, különösen a gyermekek körében.
Keres