Pintyfélék (Fringillidae) meghatározása, fajai és elterjedése

A pintyek a Fringillidae családba tartozó szárnyas énekesmadarak. Többnyire magevők, bár sok faj fiókanevelési időszakban rovarokat is fogyaszt. A Fringillidae tudományos elnevezés az Európában elterjedt pinty (Fringilla coelebs) latin fringilla szóból származik.

Megjelenés és élőhely

A pintyek jellemzően erős, kúpos csőrrel rendelkeznek, amely a magok feltörésére specializálódott. Testméretük és színezetük változatos: vannak élénk, feltűnő tollazatú fajok és visszafogottabb, barna árnyalatúak is. Gyakori a nemek közötti eltérés (szexuális kétalakúság), ilyenkor a hím gyakran élénkebb. Élőhelyeik között megtalálhatók erdők, bozótosok, mezők, parkok és kertek, egyes fajok pedig hegyvidéki vagy szigeti endemikus élőhelyekhez alkalmazkodtak.

Elterjedés és rendszertan

A legtöbb faj a déli féltekén honos, de a család elterjedése igen változatos: egy alcsalád az újtrópusi területeken fordul elő, egyes csoportok a Hawaii-szigeteken endemikusak, míg egy nemzetség kifejezetten a palearktikus területeken (Eurázsia és Észak-Afrika) fordul elő. A családon belüli nemek és fajok száma időről időre változik a molekuláris filogenetikai vizsgálatok következtében; általánosságban több tucat nemzetség és faj tartozik ide, különdleges szigeti és kontinens eredetű csoportokkal.

Táplálkozás és viselkedés

A pintyek főként magvakkal táplálkoznak: erős csőrükkel feltörik a maghéjat és kiválogatják a tápláló részét. Sok faj megtisztítja a magokat és olyan speciális takarmányozó technikákat alkalmaz, amelyek hatékonyak a különböző típusú magvak feldolgozásában. A fiókák etetésekor a szülők gyakran rovarokat hordanak be, mivel azok fontos fehérjeforrást jelentenek az növekedő utódok számára. A pintyek általában társas madarak: egyes fajok nagy csapatokban vonulnak, mások páros vagy területi viselkedést mutatnak a költési időszakban.

Szaporodás

A legtöbb pintycsaládba tartozó faj fészekalja csészészerű fészekben kel ki; a tojások száma fajtól függően változik, de gyakori a 3–6 tojásos alj. A költés- és nevelési időszakban a pár mindkét tagja részt veszhet a kotlásban és a fiókák etetésében. Néhány faj több költést is tarthat egy szezonban, ha az élelemellátás és az időjárás kedvező.

A "pinty" elnevezés más madárcsoportoknál

A „pinty” köznyelvi elnevezést sokszor más, rokon vagy távoli csoportokra is alkalmazzák; ezek némelyike csak külső hasonlóságot mutat a Fringillidae-vel. Ide tartoznak többek között:

• - az óvilági trópusok és Ausztrália nagyon hasonló külsejű viaszcsőrűek (Passeridae család) néhány faja;
• - a vöcsök és az amerikai verébfélék családjának (Emberizidae) több csoportja;
• - Darwin "pintyei" a Galapagos-szigeteken, amelyek a természetes szelekció bizonyítékát szolgáltatták. Ma már felismerték, hogy ezek sajátos barnapintyek (Thraupidae).

Kapcsolat az emberrel és védettség

Egyes fajokat importálnak vagy csempésznek más országokba, és egzotikus háziállatként értékesítik őket. A fogságban tartás, az élőhelyek pusztulása, a mezőgazdasági intenzifikáció és a betelepített ragadozók különösen a szigetvilágokon komoly fenyegetést jelentenek. Számos pintyfaj helyi szinten veszélyeztetett lehet; mások pedig annyira alkalmazkodtak az emberi környezethez, hogy városi és kertészeti élőhelyeken is sikeresen megélnek.

Összefoglalás

A Fringillidae-pintyek változatos és ökológiailag fontos madárcsaládot alkotnak: szerepük a magok terjesztésében és a növényzet dinamikájában jelentős. Bár sok faj gyakori és jól alkalmazkodott, több endemikus és szigetfaj veszélyeztetett helyzetben van, ezért a megőrzésük és élőhelyük védelme fontos természetvédelmi feladat.

Kérdések és válaszok

K: Milyen családba tartoznak a pintyek?

K: Mit jelent a Fringillidae család?

K: Mit esznek a pintyek leginkább?

K: Hol őshonos a legtöbb pintyfaj?

K: Milyen más madarakat neveznek még pintyeknek?

K: Hol honos a pintyek egyik alcsaládja?

K: Mi történik a pintyek egyes fajaival?

Keresés betűvel