Emberizidae (sármányfélék, amerikai verebek) – meghatározás és áttekintés
Emberizidae (sármányfélék, amerikai verebek) meghatározása, fajok, eredet és elterjedés áttekintése — biogeográfia, rendszertani változások és fő jellemzők.
Emberizidae egy hagyományosan nagy család, amelyet az óvilágban jellemzően bunting, az újvilágban pedig amerikai veréb néven ismernek. Többnyire magvakkal táplálkozó, pintyszerű, tömött, kúpos csőrű madarak tartoznak ide; testméretük és színezettségük fajonként változik.
Megjelenés és életmód
Testfelépítés: Az Emberizidae fajok általában kisméretű–közepes testűek, erős, kúpos csőrük a magok feltörésére specializálódott. A hímek sokszor élénkebb színezetűek, míg a tojók és fiatalok tompábban foltozottak.
Táplálkozás: Elsősorban magvakkal és kétszárnyúakkal táplálkoznak; a táplálékösszetétel évszaktól és élőhelytől függően változhat—tavasszal és nyáron több rovar is szerepel az étrendben.
Élőhely és elterjedés: Többnyire nyílt, füves vagy bozótos területeken, mezőgazdasági tájakon és cserjésekben találhatók. A család elterjedése történelmileg kiterjedt volt mind az ó-, mind az újvilágra, de a pontos eloszlás és besorolás fajcsoportonként eltérő.
Rendszertan és öröklődési kérdések
Noha népszerűen gyakran hasonlítják őket az (óvilági) verebekhez (Passeridae), nem állnak közeli rokonságban a valódi verébfélékkel. A család rendszertana az utóbbi évtizedek molekuláris vizsgálatai nyomán jelentősen átalakult: korábban sok, az újvilágban élő fajt is az Emberizidae közé soroltak, de ezek egy részét ma külön családokba (például a New World sparrows, Passerellidae) helyezik.
A család eredetéről és vándorlástörténetéről több elképzelés létezik. Egyes források szerint az Emberizidae eredete Dél-Amerikához kapcsolódhat, és onnan terjedhetett el, először Észak-Amerikában, majd átkelés útján is eljutott Kelet-Ázsiába, majd onnan nyugat felé is terjedt. Ez magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért kisebb a fajgazdagságuk Európában és Afrikában az amerikai kontinenshez képest—a téma azonban továbbra is aktív kutatási terület, és a részletek vitatottak.
Az is ismert, hogy Dél- és Közép-Amerikában több nemzetség filogenetikai helyzete bizonytalan: molekuláris vizsgálatok szerint egyes dél-amerikai csoportok közelebb állhatnak a tangarfélék (Thraupidae) kládjához, és legalább egy vitatott nemzetség—a Chlorospingus—besorolása is kényes kérdés lehet, azaz előfordulhat, hogy bizonyos taxonok átkerülnek más családokba vagy kládokba (kládjával kapcsolatos vizsgálatok alapján).
Viselkedés, szaporodás és hangadás
Társas viselkedés: Sok faj szezonális jelleggel kolóniákban vagy laza csapatokban mozog, különösen az etetés és vonulás időszakaiban. Néhány faj területhű, párban vagy családi csoportokban tartja a fészket.
Szaporodás: A fészek általában a talaj közelében vagy alacsony cserjében készül; a tojó rakja a tojásokat és a fiatalok gondozásában mindkét szülő részt vehet fajfüggően. A költési stratégiák (fészekhely, fiókák ellátása, több költés évente) fajonként erősen eltérnek.
Hangok: Az Emberizidae fajokra jellemző a gyakran dallamos, ismétlődő ének; a hangadás fontos szerepet játszik a territórium kijelölésében és a párvonások kialakításában.
Veszélyeztetettség és védelmi szempontok
Sok faj számára az élőhelyvesztés, a mezőgazdasági intenzifikáció, a peszticidek és a klímaváltozás jelentenek kockázatot. Néhány faj stabil, míg mások állománya csökkenő tendenciát mutat; helyi és nemzetközi védelmi intézkedések, élőhely-rekonstrukciók és monitorozás szükségesek a sérülékeny populációk megőrzéséhez.
Összefoglalás
Az Emberizidae egy sokszínű madárcsoport, amelynek tagjai főként magvakkal táplálkozó, pintyszerű csőrű madarak. A család rendszertana az elmúlt évtizedek molekuláris kutatásai nyomán jelentősen átalakult, ezért faji összetétele és rokonsági viszonyai továbbra is kutatás tárgyát képezik. A pontos besorolás, a földtörténeti eredet és a közeli rokonsági kapcsolatok megértéséhez további filogenetikai és biogeográfiai vizsgálatok szükségesek.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az Emberizidae?
V: Az Emberizidae a magevő, pintyszerű csőrrel rendelkező magevő madarak nagy családja.
K: Mik az Emberizidae közös nevei az Óvilágban és az Újvilágban?
V: Az Emberizidae fajokat az Óvilágban általában buntingként, az Újvilágban pedig amerikai verébként ismerik.
K: Az Emberizidae közeli rokonságban áll a verebekkel?
V: Nem, az Emberizidae nem állnak szoros rokonságban a (régi világbeli) verebekkel, a Passeridae családdal.
K: Mely észak-amerikai madarak tartoznak az Emberizidae családba?
V: Az Emberizidae családba tartoznak az észak-amerikai madarak, a borókák és a kócsagok.
K: Honnan származik valószínűleg az Emberizidae család?
V: Az Emberizidae család valószínűleg Dél-Amerikából származik.
K: Miért van Európában és Afrikában kevés Emberizidae faj, mint Amerikában?
V: A család valószínűleg először Észak-Amerikában terjedt el, mielőtt átkelt volna Kelet-Ázsiába, és tovább vándorolt volna nyugat felé, ami megmagyarázza az Emberizidae-fajok viszonylagos csekély számát Európában és Afrikában az amerikai kontinenshez képest.
K: Mi az Emberizidae rendszertanának jelenlegi állása?
V: Mint számos más gólyacsalád esetében, a család taxonómiája is változóban van. Dél- és Közép-Amerikában számos nemzetség közelebbi rokonságban áll a tanagerek kládjával, és legalább egy tanager nemzetség (Chlorospingus) talán ide, az Emberizidae családba tartozik.
Keres