Hamisíthatóság
A hamisíthatóság egy tudományfilozófiai fogalom, amely szerint be lehet bizonyítani, hogy egy elmélet téves. Ezt különböző módon lehet megtenni. A legegyszerűbb módja az, hogy találunk egy példát, ahol az elméletnek érvényesnek kellene lennie, de valahogy mégsem. Példának okáért: A hattyúk a kacsákkal és a libákkal rokon madarak. Ma már több hattyúfajt ismerünk. A legtöbb európai ember számára a hattyú egy nagy fehér madár: Az egyetlen Európában előforduló hattyúfaj fehér. Néhány száz évvel ezelőtt ezért az európai emberek azt hitték, hogy minden hattyú fehér. Willem de Vlamingh holland felfedező 1697-ben egy expedíció során az ausztráliai Swan River partján fekete, hattyúnak látszó madarakat talált. Később kiderült, hogy ezek a madarak valóban hattyúk voltak. Felfedezésével de Vlamingh megcáfolta azt az elméletet, hogy minden hattyú fehér.
Vannak olyan speciális esetek, amikor egy állítás vagy elmélet nem hamisítható:
- Kurt Gödel megmutatta, hogy bizonyos tételek egy logikai rendszeren belül nem bizonyíthatóak.
- Ehhez szorosan kapcsolódik az a tény, hogy egyes állítások eldönthetetlenek (Ez az állítás hamis, lásd paradoxon). A nem eldönthető állítások nem hamisíthatók meg.
A hamisítás azt jelenti, hogy ténylegesen bebizonyítjuk, hogy egy elmélet téves. Ez a következő módon történik: Létezik egy (logikailag megalapozott, egymásnak nem ellentmondó) állításokból álló halmaz, amelyet elméletnek nevezünk. Ha találunk egyetlen olyan logikai állítást, amely logikailag is megalapozott, és amely ellentmond az elmélet egyik állításának, akkor az elmélet tévesnek bizonyul. Ezt meg lehet tenni megfigyeléssel, mint a fenti hattyúkkal kapcsolatos példában. Matematikai logikával, indukcióval is megtehető.
Karl Popper azon a véleményen volt, hogy csak azok az elméletek tudományosak, amelyek megcáfolhatók. A falszifikálhatóság tehát egy határvonal a tudomány és másfajta ismeretek között: ha cáfolható, akkor tudomány, ha nem cáfolható, akkor nem tudomány. Sok dolgozó tudós úgy gondolja, hogy Popper-nek igaza volt.
Ezzel nem mindenki értett egyet: Pierre Duhemnek és Paul Feyerabendnek más elképzelései voltak. Feyerabend Against method (1975) című műve azt állította, hogy nincs egyetlen tudományos módszer. Ehelyett, ami működik, az működik, és bármit lehet. Ezt nevezik episztemológiai anarchiának.
Duhem ötlete sokkal finomabb volt. Úgy vélte, hogy bármely megfigyeléshalmazra hatalmas és megszámlálhatatlan számú magyarázat létezik. Duhem szerint a fizikában a kísérlet nem egyszerűen egy megfigyelés, hanem a megfigyelések értelmezése egy elméleti keret segítségével. Továbbá, bármennyire is jól építi fel valaki a kísérletét, lehetetlen egy elszigetelt, egyetlen hipotézist kísérleti tesztnek alávetni. Ehelyett hipotézisek, háttérfeltételezések és elméletek egész, egymásra épülő csoportját kell tesztelni. Ezt a tézist holizmus néven ismerik. Duhem szerint ez lehetetlenné teszi a döntő fontosságú kísérleteket.
Egy hattyú, ahogyan Európában általában megtalálható.
"Minden hattyú fehér" hamisnak bizonyulhat. Ez egy hamisítható állítás, mivel a fekete hattyúkról szóló bizonyítékok bizonyítják, hogy hamis, és ilyen bizonyítékokat be lehet mutatni.
Kapcsolódó oldalak
- Hipotézis
- Tudományfilozófia
- Holló paradoxon
Kérdések és válaszok
K: Mi az a hamisíthatóság?
V: A hamisíthatóság egy tudományfilozófiai fogalom, amely arra utal, hogy egy adott elmélet bizonyítható-e tévesnek.
K: Hogyan lehet a falszifikálhatóságot bizonyítani?
V: A megcáfolhatóságot úgy lehet bizonyítani, hogy találunk egy példát, ahol az elméletnek érvényesnek kellene lennie, de nem sikerül.
K: Tudna példát mondani a falszifikálhatóságra?
V: A falszifikálhatóságra példa, amikor Willem de Vlamingh holland felfedező egy expedíció során az ausztráliai Swan folyó partján fekete, hattyúnak látszó madarakat talált, ami megcáfolta azt az elméletet, hogy minden hattyú fehér.
K: Mi volt a hamisíthatóság másik fontos példája?
V: A hamisíthatóság másik fontos példája volt az az elképzelés, hogy a Föld kering a Nap körül, ami egy lépés volt a Naprendszer működésének megértésében.
K: Miért cáfolta meg Willem de Vlamingh felfedezése azt az elméletet, hogy minden hattyú fehér?
V: Willem de Vlamingh felfedezése megcáfolta ezt az elméletet, mert az ausztráliai Swan Riverben végzett expedíciója során fekete, hattyúnak látszó madarakat talált, ami bebizonyította, hogy nem minden hattyú fehér.
