A Kelet-szász Királyságot (óangolul: Ēast Seaxna Rīce), az Essex Királyságnak is nevezték. Az Angolszász Heptarchia hét királyságának egyike volt. Essexet a 6. században alapították. Az Essex királyság a mai angol Essex, Hertfordshire, Middlesex és (rövid ideig) Kent megyék területét foglalta magába. Az eszsex-i királyok gyakran más angolszász főurak ellenőrzése alatt álltak. A keleti szászok területéhez tartozott a két római kori tartományi főváros, Colchester és egy ideig London is. A törzsi rejtekkönyvben a kelet-szászok 7000 hide-ot tartottak számon.

Történeti áttekintés

A királyság a 6. század folyamán alakult ki, amikor a keleti szász csoportok a korábbi római települések és mezőgazdasági területek köré telepedtek le. Korai története töredékes forrásokra épül; ismert, hogy időnként független volt, máskor pedig erősebb angolszász hatalmak (különösen Mercia vagy Kent) befolyása alatt állt.

Vallás és missziók

A 7. században a kereszténység térhódítása jelentős fordulópontot jelentett. A római–katolikus missziók és angolszász egyházi szerveződések mind befolyásolták a királyság vallási életét: például a római misszió tagjai (köztük Mellitus) és észak-angliai misszionáriusok (például Cedd) aktívan dolgoztak a megtérés előmozdításán. Egyes uralkodók — legismertebb példa Sæberht — felvették a kereszténységet, míg más időszakokban pogány visszarendeződés is előfordult, ami a helyi politikai viszonyok változásával magyarázható.

Terület és központok

Az Essex királyság magterülete a mai Essex megyére esett, de kiterjedése kiterjedt Middlesex és Hertfordshire egyes részeire is. Az egykori Colchester (római neve Camulodunum) jelentős város és időnként királyi központ volt; London fölötti ellenőrzés tetszhalott vagy időszakos volt, gyakran ingadozott a szomszédos hatalmak rivális igényei miatt. A római infrastruktúra, utak és városmaradványok sok helyen befolyásolták a településhálózat alakulását.

Közigazgatás és gazdaság

A Tribal Hidage említése szerint a kelet-szászok területét 7000 hide alapján tartották nyilván; a "hide" az adóztatásban és katonai szolgálatban használt földmérték volt, ami a korabeli gazdasági kapacitást jelzi. A gazdaság fő pillérei a mezőgazdaság, állattenyésztés és a folyami/tengeri kereskedelem voltak; a Temze és a tengerparti kikötők fontosakat szerepet játszottak a helyi és távolabbi kapcsolatokban.

Uralkodók és politikai viszonyok

Bár a kelet-szász királyok listája töredékes, néhány név különösen ismert a forrásokból: a 7. századi Sæberht, aki a korai kereszténység köréhez kapcsolódik, valamint a későbbi Sebbi (Sæbbi), aki szintén megjelenik a krónikákban. Általános jellemző volt, hogy az eszsex-i királyok gyakran osztoztak hatalmon rokonaikkal, és időnként más, erősebb királyságok hűbéreseiként működtek.

Archeológiai emlékek és kulturális örökség

A területen számos régészeti lelet és temetkezés került elő, amelyek az angolszász település- és életmód sajátosságait mutatják. A római kori városok maradványai (különösen Colchester) és az angolszász kori egyházi emlékek (például a Bradwell-on-Sea környéki korai templomok) egyaránt fontos forrásai a kutatásnak. Helynevek, vármaradványok és egyházi hagyatékok ma is őrzik a kelet-szász múlt nyomait a modern megyék területén.

Utóélet

A késői angolszász korban Essex politikai önállósága fokozatosan csökkent: a terület végül beépült az egységes angol állam szervezetébe, és a középkorra a királyság önálló intézményeinek jelentős része megszűnt vagy átalakult. Ma a történeti Essex emléke a megyehatárokban, régészeti lelőhelyekben és helytörténeti kutatásokban él tovább.