Az egyiptomi mitológiában Set (más írásmóddal Sutekh, Setesh, Seteh, Seth) a sivatag — beleértve a homokviharokat és a vad, kiszámíthatatlan időjárási jelenségeket —, valamint a káosz, a viharok, a testi fájdalom és a szenvedés egyik megtestesítője volt. .
Neve, eredete és szerepei
A név történetileg Set formában fordult elő; az egyiptomi nyelv hangváltozásai és a későbbi görög átírás miatt jelent meg a Seth alak is (a ptolemaioszi kori görög átirat Seth formájában rögzítette a korábbi ejtést). Eredetileg Set fontos védelmező szerepet is betöltött: a napisten, Ré éjszakai utazása során személyesen harcolt és győzte le a kaotikus nagy kígyót, Apep-et, megakadályozva ezzel a világ megsemmisülését.
Mítoszok és családi kapcsolatok
A későbbi mítoszokban Set ambivalens alakjává vált a rend és a zűrzavar küzdelmének. Egyik legismertebb történetben Set féltékenységből meggyilkolta testvérét, Oziriszt, akit királyként tiszteltek; Ízisz azonban felkutatta és helyreállította Ozirisz holttestét, amiből megszületett gyermekük, Hórusz. Hórusz és Set hosszú küzdelmet folytattak az uralkodói trónért, amely végül Hórusz győzelmével zárult, ám a mítoszokban Set szerepe nem egyszerűen gonosztevőként értelmezhető: vannak változatok, amelyekben a harc után békét kötnek, más hagyományok pedig Set védelmező feladatát hangsúlyozzák a napisten mellett.
Set szoros rokonságban állt a főistenek családjával: testvérei voltak Ozirisz, Ízisz és Naftisz (Nephthys), aki a mítoszok szerint el is volt vele házasodva. A legfontosabb rokoni vonal: Geb és Nut voltak a szülei, ezért Set unokaöccse Hórusz volt. A hagyományok különbözően adnak magyarázatot Anubis eredetére: egyes források szerint Anubis Set és Nephthys fia, míg más változatok Ozirisz-t teszik Anubis apjává.
Ikonográfia és szimbólumok
Set megjelenítésére jellemző a különleges, nehezen beazonosítható "set" állat fejével ábrázolt alak: ez a lény hosszú, görbült pofaelemmel és tüskés fülformával rendelkezik, és nem egy ismert modern állat közvetlen ábrázolása. Sethez a vörös szín is kapcsolódott, amely Egyiptomban gyakran a veszélyt, vért és káoszt szimbolizálta. Ezenkívül Setet a sivatag természeti ereivel (pl. viharokkal), a villámlással és a hatalmas erővel társították.
Kultusz, megítélés és történelmi változások
Set kultusza az ókori Egyiptomban évszázadokon át változott: bizonyos korszakokban jelentős istenként tisztelték, más időszakokban pedig negatívabb megítélést kapott, különösen akkor, ha idegen népekkel vagy a rendezetlenséggel hozták kapcsolatba. A ptolemaioszi-kori és görög hagyományokban Setet gyakran azonosították a görög Typhon alakjával, ami a görög mitológiai kaotikus óriásra utalt.
Politikai és vallási szinten is volt ambivalenciája: rövid időre a Széth-nevet viselő uralkodók is léteztek (például a XIX. dinasztia egyik híres királyának, Seti-nek a neve valójában Sethez kötődött), illetve a hódító korok alatt az idegen uralkodók és erők is gyakran Szethez kapcsolták istenüket. A kultuszt központi templomok és helyi szertartások tartották életben, s a helyi hagyományok alapján Set népszerűsége és megítélése területenként is eltért.
Összegzés
- Ambivalens isten: egyszerre védelmező (például Ré védelmezőjeként Apep ellen) és a káosz, erőszak megtestesítője.
- Fontos szereplő a legnagyobb mítoszokban: Ozirisz meggyilkolása, Hórusszal folytatott harc a trónért, valamint a kozmikus küzdelmekben betöltött szerepe.
- Ikonográfia: a jellegzetes "set" állatfej és a vörös szín kötődése.
- Kultikus és politikai hatás: kultusza változott az idők során, néha erősödött, néha háttérbe szorult; egyes uralkodói nevek és idegen kapcsolatok is Szethez kötődtek.
Set tehát nem csupán az egyiptomi gonosz megtestesítője: komplex, történetileg és regionálisan változó istenalak, aki egyszerre volt védelmező, rendzavaró és a hatalom egyik szimbóluma.
