Szász-Coburg-Saalfeldi Hercegség (1735–1825) – rövid történet
Szász-Coburg-Saalfeldi Hercegség (1735–1825) rövid története: alapítás, uralkodói vonalak, területi átrendeződések és átalakulás a Szász-Coburg és Gotha hercegséggé.
A Szász-Coburg-Saalfeldi Hercegség az Ernesztin hercegségek közé tartozott, amelyek az 1464-ben Szászország választófejedelmévé lett Ernst (Erneszt) leszármazottai között kialakult területi felosztásokból jöttek létre. A Wettin-ház ernestini ágának örökösödési szokásai — a földbirtokok több fiú leszármazott közötti felosztása — az évszázadok során számos kisebb hercegség kialakulásához vezettek.
Szász-Coburg-Saalfeldet hivatalosan 1735. július 29-én szervezték át és ismerték el önálló hercegségként; valójában Coburg és Saalfeld uralma már 1699 óta személyi unióban állt. A hercegség a Német-római Birodalom része volt, majd a napóleoni korszak és a birodalom felbomlása után a német államrendszer átalakulásai közepette fennmaradt mint önálló kisebb államalakulat.
A hercegség belső politikája és sorsa erősen függött a dinasztikus örökösödéstől. Az Ernestini ágaknál hagyományos öröklési elv szerint elsődlegesen a férfiági leszármazás volt mérvadó; emiatt, amikor 1825-ben a Szász-Gotha-Altenburg hercegi ág férfiágának utolsó képviselője elhunyt, jelentős területi átrendeződés következett be. A különböző szász hercegek ekkor újraosztották egymás között a területeket: Saalfeld a szász-meiningeni hercegekhez került, Altenburg a szász-hildburgauseni herceghez, aki cserébe Hildburghausent átadta a szász-meiningeni részére. Végül Gotha és Coburg egyesült az új Szász-Coburg és Gotha hercegségben (a tényleges rendezés jogilag 1826-ban vált véglegessé).
A Szász-Coburg-Saalfeldi Hercegség öröksége túlmutatott kis méretén: a coburgi ágból származó hercegek és hercegnők később jelentős európai dinasztikus házasságokat kötöttek. Ezek a kapcsolatok a 19. században — különösen a Szász-Coburg és Gotha név alatt — fontos befolyást eredményeztek több európai uralkodóházban (például Belgiumban, az Egyesült Királyságban és más országokban).
Röviden: a Szász-Coburg-Saalfeldi Hercegség 1735 és 1825 között létezett mint önálló Ernestini hercegség, létrejötte az ernestini örökösödési gyakorlatok és területfelosztások következménye volt; fennállása a 19. század eleji európai politikai átalakulásokon és a férfiági öröklésen múlt, megszűnését követően területeit a környező szász hercegségek között osztották fel, és része lett a későbbi Szász-Coburg és Gotha hercegségnek.
Szász-Coburg-Saalfeld hercegei
| Reign kezdődik | Az uralkodás véget ér | Duke |
| 1735. július 29. | 1745. szeptember 4. | Christian Ernst |
| a következőkkel közösen | ||
| 1735. július 29. | 1764. szeptember 16. | Franz Josias |
| 1764. szeptember 16. | 1800. szeptember 8. | Ernst Frederick |
| 1800. szeptember 8. | 1806. december 9. | Franz Frederick |
| 1806. december 9. | 1807. január 27. | Ernst Anton Karl Ludwig |
| 1807. január 27. | 1807. július 28. | Egy éjszakán át Franciaország által megszállva |
| 1807. július 28. | 1826. november 12. | Ernst Anton Karl Ludwig |
| · v · t · e | |
| Saxe-Weimar (1572-1806) - Saxe-Coburg-Eisenach (1572-1596) - Saxe-Coburg (1596-1633; 1681-1699) - Saxe-Eisenach (1596-1638; 1640-1644; 1672-1806) - Saxe-Altenburg (1603-1672; 1826-1918) - Saxe-Gotha (1640-1680) - Saxe-Gotha-Altenburg (1681-1826) - Saxe-Marksuhl (1662-1672) - Saxe-Jena (1672-1690) - Saxe-Eisenberg (1680-1707) - Saxe-Hildburghausen (1680-1826) - Saxe-Römhild (1680-1710) - Saxe-Saalfeld (1680-1735) - Saxe-Meiningen (1681-1918) - Saxe-Coburg-Saalfeld (1735-1826) - Saxe-Weimar-Eisenach (1806-1918) - Saxe-Coburg és Gotha (1826-1918) - Saxe-Coburg és Gotha (1826-1918) | |
|
| |
| · v · t · e
| ||
|
| Királyságok: Szászország | Württemberg |
|
| Létrehozott államok | Királyságok: Westphalia Nagyhercegségek: Berg | Frankfurt‡ | Würzburg Fejedelemségek: Leyen | Regensburg†. | |
| Meglévő államok | Hercegségek: Anhalt: Arenberg | Mecklenburg: Bernburg, Dessau, Köthen | Mecklenburg: Bernburg, Dessau, Köthen | Arenberg: Coburg-Saalfeld, Gotha-Altenburg, Hildburghausen, Meiningen, Weimar*, Eisenach*, Weimar-Eisenach**. | |
| ||
| · v · t · e
| ||
| Birodalmak | Ausztria |
|
| Királyságok | Poroszország | Bajorország | Szászország | Hannover | Württemberg | |
| Választókörzetek | Hesse | |
| Nagyhercegségek | Baden | Hessen | Luxemburg | Mecklenburg-Schwerin | Mecklenburg-Strelitz | Oldenburg | Szász-Weimar-Eisenach | Szász-Weimar-Eisenach | |
| Hercegségek | Anhalt: Braunschweig | Holstein | Limburg | Nassau | Szászország: Bernburg¹, Dessau¹, Köthen²: Altenburg³, Coburg-Saalfeld4 , Coburg-Gotha³, Gotha-Altenburg4 , Hildburghausen4 , Lauenburg, Meiningen | |
| Fejedelemségek | Hesse-Homburg | Hohenzollern: Hechingen5 , Sigmaringen5 | Liechtenstein | Lippe | Reuß: Schaumburg-Lippe | Schwarzburg: Rudolstadt, Sondershausen | Waldeck és Pyrmont | |
| Városok-államok | Bréma | Frankfurt | Hamburg | Lübeck | |
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a Szász-Coburg-Saalfeldi Hercegség?
V: A Szász-Coburg-Saalfeld hercegség egyike volt az Ernesztin hercegségeknek, amelyek akkor jöttek létre, amikor Erneszt, aki 1464-ben Szászország választófejedelme lett, felosztotta területét fiai között.
K: Mikor reformálták meg Szász-Coburg-Saalfeldet?
V: Szász-Coburg-Saalfeldet 1735. július 29-én reformálták meg.
K: Miért szűnt meg Szász-Coburg-Saalfeld 1825-ben?
V: Mivel a hercegségek uralkodói csak férfiak lehettek, Szász-Coburg-Saalfeld 1825-ben szűnt meg, amikor a szász-alténburgi hercegek utolsó férfi leszármazottja meghalt.
K: Hogyan szervezték át a különböző hercegek 1825 után a területeiket?
V: 1825 után Saalfield a szász-meiningeni hercegekhez került, Altenburg a szász-hildburghauseni herceghez, aki Hildburghausent a szász-meiningeni hercegnek adta, Gotha és Coburg pedig egy új hercegséggé egyesült, Sachse Coburg és Gotha néven.
K: Ki osztotta fel 1464-ben a területét fiai között?
V: Ernest, aki 1464-ben szászországi választófejedelem lett, felosztotta területét fiai között.
K: Mi történt Coburggal és Saalfielddel 1699 óta?
V: 1699 óta Coburg és Saalfield egyazon uralkodó alatt állt.
Keres